[a szülinaposból inkább én is átraktam ide... aki olvassa, az ezt is lesse meg, itt kezdődik Kyle bejegyzésével a nőnapos szekció ]
Pandorától hazafelé menet a főutca felé vettem az irányt, hogy kerítsek egy virágboltot, ami ilyenkor még nyitva van, majd egy csokor tulipánnal felszerelkezve induljak tovább, a hotel felé, amikor kapcsolok, hogy a fenébe… pont az unokatesóm maradjon ki, csak mert nőnapon született? Így hát gyorsan teszek egy kitérőt a háza felé, újra, hogy az étkezőasztalon hagyjam neki a szál rózsaszín tulipánt, meg a „Boldog nőnapot!” cetlit. Aztán irány a hotel, ahol először a jelen lévő női kollégákat köszöntöm fel egy-egy szál virággal, majd a lakrészek felé véve az irányt, az érintett falkatársakat is végigjárom… függetlenül attól, hogy milyen a „viszonyunk”, vagy épp mennyi idős… Mivel nagyjából itt fogyott el a virág, így ismét útba ejtettem a virágárust, mielőtt a Farkaslakba hazatértem volna… mert hogy nézett volna ki az, ha pont az ottani hölgyeket nem köszöntöm fel? Nem mondom, ráment egy pár órám, mire mindenkihez bekukkantottam egy pár pillanatra, és dicsőségemre legyen mondva, utána még a külön lakókhoz is vettem a fáradtságot, hogy elsétáljak, már akiről tudtam, merre lakik… Azt hiszem, azért meg egyenesen hős vagyok, amiért Grandmore-ékhoz is be mertem csengetni, hogy egyrészt Edent, másrészt Sheilát köszöntsem fel… Sajnos annyi szufla bennem sincs, hogy Anchorage-ba még egy egész napos rohangálás után elugorjak, így a Teremtőmet és a nagyit csak telefonon hívtam fel – mert hogy felejthetném el pont őket, azok után, hogy így megváltoztatták az életemet?
(Az összes őslakos és betolakodó hölgynek, Pandorának, Florának mint kollégának, Irisnek, a nagyinak, és njk Teremtőmnek is megy ez a „Boldog nőnapot!” köszöntés és egy szál tulipán. )
CÉ: és most mondanom kell valamit mert már percek óta bennem van DÉ: mondjad o.o CÉ: hoztam körtét, mert kaptunk tegnap, de nem tudom megenni méghozzá azért nem, mert olyan kemény, mint Sangilak ökle. xDDDDDD DÉ: BAZMEG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ezt kellett elmondanod? KOMOLYAN EZT????? XDDDDDDDD CÉ: igen. xD DÉ: bazmeg XDDDDDDD CÉ: most ezzel meg mi a baj? xD DÉ: én meg már mindenfélére gondoltam fél perc alatt XDDD az, hogy fájt!!!!!!!! XDDDDDDDDD CÉ: hát nekem is. mégiscsak Sangilak ökle a téma xDDDD <3 DÉ: HÜLYEEEEEEEEEEE benned súlyos károk keletkeztek a reagírás közepette XDDD ez már biztos XDDD
Most olvasom Jiang Rong - Farkastotem című könyvét, abban bukkantam egy részre, amit megosztok veletek. Igaz, az egész könyv témája a farkasok körül forog, de ez a "megközelítés" a farkasok erejét-gyengeségét illetően teljesen megfogott.
„A hatalmas farkas lebukott a hóba, s megállás nélkül nyelte a szájába ömlő vért. Tekintetét az égre emelve keservesen vonyított, kétségbeesetten és tragikusan, mint aki még a halállal is inkább kiegyezett volna. Az ősi mongol pusztán a farkasnak a szemfog egyet jelent az élettel. A négy szemfog a farkas legfélelmetesebb és legveszedelmesebb fegyvere, s ha azokat elveszti, bátorsága, rettenthetetlensége, bölcsessége, ravaszsága, kapzsisága, őrültsége, vadsága, becsvágya, ügyessége, ébersége és ereje, valamennyi rá jellemző tulajdonsága mind-mind értéktelenné válik. A farkasok világában, ha egy farkas fél szemére megvakul, fél lábára lesántul, vagy elveszíti mind a két fülét, még képes életben maradni. De ha egy farkas a szemfogát veszíti el, alapjaiban rendül meg a ragadozó mivoltával együtt járó joga az élőlények legyilkolására, márpedig számára a gyilkolás, az élelemszerzés jelenti az Eget. Ha a farkas elveszíti a szemfogát, az Eget veszíti el. Soha többé nem lesz képes a számára legkedvesebb, nagytestű prédákat elejteni, ráadásul megvédeni sem tudja magát a vadászkuyák támadásaitól és saját fajtársaitól. Nem tud húst harapni és marcangolni, képtelen megoldani az élelemszerzést. Büszkesége és becsvágya, a falkában elfoglalt pozíciója, fajtársai tisztelete, mind-mind semmivé lesznek. Egy ideig még lézenghet fog nélkül, s gyötrődhet a látványon, ahogy a többiek gyilkolnak, majd nagy élvezettel elfogyasztják a zsákmányt. Az ilyen farkas egy ideig csak tűr és tűr. De végül nem marad számára más út, mint a halál. Előbb-utóbb elsorvad, megfagy, éhen vész, belehal a dühbe vagy a kilátástalanságba.”
Kezdőlap
]
