Mint tudjátok, a Staff minden felhasználó IC születésnapját nyomon követni, amit a rendszer ki is jelez. Ebben a topicban lehetőségetek van felköszönteni egymást, amikor aktuális. Linkelhettek képet, zenét, videót, írhattok verset, vagy azt, hogy milyen ajándékkal lepnétek meg IC az ünnepeltet. Ezt tetszőleges módon illusztrálhatjátok is
Aki szeretné IC kijátszani a születésnapi partiját, és esetleg nincs hozzá játékostársa, vagy egy ötletre vágyik, keresse fel az Adminokat. Meglepetésbulikat, esküvőket és halotti torokat is vállalunk! Na de lehet kérni ilyesmiket is, ha van hozzá kedv.
Szerző
Üzenet
Michelle Tedrow
Vérvonalfő
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 354
◯ HSZ : 258
◯ IC REAG : 222
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton
Miután a városban egy ideje már csend honolt, és Emily látogatása óta semmi említésre méltó nem történt imádott Alexanderünk és titokban szerveződött sereg kapcsán, úgy döntöttem, hogy egy időre én is elutazom. Ha valami történne, úgy is szólnak, 2 nap alatt bárhonnan visszatérek, így legalább saját szemmel győződhetek meg róla, mekkora kár érte a vérvonalam. Tényleg valós veszély amit a férfi emlegetett, vagy csupán rám akartak ijeszteni? Az időzítés véletlen volt, ellenben akaratlanul is mosolyt csalt az arcomra, amikor tudatosult bennem, milyen nap is van ma. A csupa hatos születési dátumú születésnapjáról nehéz lenne elfeledkezni, és amúgy is rég beszéltünk már (néha kicsit leskelődni azért mégsem ugyanolyan). Abban nem voltam biztos, hogy említette-e valaha, hogy ebben a városban született, vagy csak az emlékeim bizonyulnak csalókának, mindenesetre nem voltam rest írni neki egy rövid üzenetet:
„Képzeld, sikerült kiderítenem a nagy titkot! Tudod, van az a mondás, a jó borokról meg az időről, tökéletességről… Hülyeség, sőt, kimondottan kevés van, amire tényleg igaz, és ki gondolta volna? A sangría sem tartozik közéjük, de már kezdem érteni, miért ez az öreg kedvence. Ha legközelebb Fairbanks környékén járok, majd viszek neked egy üveggel. De addig is, kedvenc szülinaposom, te vén ördög, ha van bármi hazai, amire a szíved vágyik, ne tartsd magadban! Aztán jót ne halljak rólad! xoxo Misha”
Az üzenet mellé pedig, ha már az ajándékára várnia kell, egy szelfit azért kapott grátisz gyanánt, már csak azért is, hogy értse, miről is van szó pontosan. Sevillában, még a Giralda tetejéről lőttem, a városra nyíló panoráma elég árulkodó lehet arról, merre is időztem mostanában.
A nap első gyenge sugaraival ébredtem és bár egy darabig még élveztem volna az ágyam melegét, végül halkan kimásztam és a konyhába mentem. Miután a lehető legcsendesebben elfogyasztottam a kávém, visszatáncikáltam a szobámba; nem állítottam valótlant, amikor Fairbanksben jártam, terveim voltak a mai nappal. Továbbra is igyekeztem minél kevesebb zajjal járni, amikor felöltözve, kezemben a cseréppel kinyitottam a bejárati ajtót. Nagyon reménykedtem benne, hogy Bruno elég mélyen alszik és nem ez fogja felkelteni. Már egészen jól alakult a kis fűszerkertünk, így némi gondolkodás után odaléptem és a megfelelőnek ítélt helyen ásni kezdtem. Lassan haladtam, igyekeztem elkerülni, hogy más növényeknek baja legyen. Amikor elégnek mélynek ítéltem meg a gödröt, óvatosan kiszedtem a palántát a cserépből és az új helyére igazítottam. Nem igazán zavart, hogy nyakig földes lettem a művelet közben, a tervem megvalósítása többet ért annál, mint hogy majd sikálnom kell a körmeimet. Dúdolgatva kezdtem visszalapátolni a földet a kis növénykére, amikor egy lágy tapintást éreztem a vállamon és megfordulva egy meglepett Brunoval találtam szemben magam. -Jó reggelt -mosolyodtam el a szemébe nézve. -Azt hittem később kelsz, így ugrott a tervem második része. Na mindegy. Hát, ha már itt vagy, akkor most mondom. Tudom, hogy nagyon érdekes a kapcsolat köztünk, de annál különlegesebbnek találom. Tényleg pótlod a családom és hihetetlenül sokat jelent, hogy bármikor itt vagy, amikor szükségem van rád. Nehéz lenne elképzelnem a napjaimat nélküled, de szerencsére nem is kell. Úgyhogy, ennek örömére szeretnék neked boldog apák napját kívánni. Ezzel a kis áfonyabokorral szerettelek volna meglepni, remélem sikerült. Leraktam az ásómat a kezemből és teljes testemmel Brunohoz fordultam. Gondolkodás nélkül átöleltem őt szorosan, elmosolyodva a tényen, hogy mint kivételes alkalom, ő is megölelt. Bár nem mondtam ki, mégis ott lógott a levegőben a szeretetem apu iránt.
Kezdőlap
