A biliárdasztalt a hátsó boxokhoz tolva hatalmas teret sikerült kapniuk a szervezőknek, mely ma este táncparkettként hivatott szolgálni a mulatozók számára.
Elhelyezkedése: a kis színpad előtt egy nagyobb tér.
Bárpult, majd táncparkett - Ryannel ([You must be registered and logged in to see this link.])
Egyre kerekebbé válnak a szürkéskék lélektükreim Ryan szavaira. Az, hogy ő emelte el és nem az a kezdő alkoholista, az okés - mellesleg látszik, hogy nagy családban nőtt fel, mert én, az egykeként nevelkedett, tuti nem osztogattam volna szét a piámat - de van egy apró bökkenő, amiért én azokat az üvegeket kerestem. - Az összeset?! - Igen, pontosan az ez, ami kiérződik a hangomból: én is ittam volna, de így marad ez a kevésbé drága fajta. - Ryan mondd, hogy nem... - Szinte már kérlelő, kiskutyás a pillantásom, s lássa mily jó vagyok hozzá, a karjaimat is tartom, hogy a zakója meg a nyakkendője ne a földön landoljon, hanem majd berakom a raktárba, ott biztosan nem fog senki kárt tenni bennük. Ekkor süvít el mellettünk egy nyakkendő, én meg csak pislogok kettőt Ryanre. - Ejj de korán kezdi valaki a vetkőztetést... - jegyzem meg nevetősen Jennyék felé, de inkább csak felszedem azt is a földről, meg felnyalábolok egyet az olcsóbbik whiskey-ből is, hogy a pultok mögötti raktár felé tűnjek el egy kis időre - lepakolva a cuccost és lehúzva az italt pedig épp egy [You must be registered and logged in to see this link.] érjek vissza...
- Te most velem jössz. - szélesedik ki a mosolyom, ahogy finoman Ryan karjára fogok és odahajolva hozzá a fülébe beszélek, hogy hallja is. Fejemmel pedig a táncparkett felé bökök, hogy ha nincs ellenvetése, arrafelé vegyük az irányt. Elvégre ezért (is) vagyunk itt, nem?
Ahogy a mondókám végére érek, Yetta szemei akkorák lesznek, hogy azt sem tudom, hogyan férnek el egymás mellett, de mielőtt megkérdezné, még bólintok is. Én fújtam meg a rekeszt, nem más, most mit kell így nézni Shrek szemekkel? -Az összeset? Mégis mit vártál? Félreteszek egy-két üveggel a jobb időkre? Ez Eden és Shane napja, hja, hát elosztogattam. Olyan komoly képet vágok, amilyet csak lehet, nem viccelek, ez nem poén, volt rekesz, nincs rekesz. Meg akar motozni? Attól nem fogja megtalálni, mert még a gatyámba sem rejtettem egyet sem. Képes a zakómat és a pórázomat elkapni, na jó nem szívatom tovább, még elsírja magát. -Ne nézz így rám, ettől nem leszek szentéletű, de te tényleg azt hitted, hogy nem teszek el neked egy üveggel? Ugyan már. Ott van leghátul. Mocskos vigyorra húzódik a szám, lefelé mutatok, Yetta eddig rekeszt keresett, de ha odanyúl, be hátra, akkor megleli a szívszerelmét, a whiskey-t. És mellette egy kis meglepetést is, mert azért bekentem tejszínhabbal, hogy jobban csússzon. Azon kezdek el imádkozni Thorhoz, hogy össze ne törje, inkább készenlétbe helyezek egy vödröt is. Már alig várom, hogy meglelje, mint kisgyerek a karácsonyi ajándékát, mikor egy nyakkendő süvít el kettőnk között. Valaki gyilkolni akar, és az a valaki a bátyus. Tessék, hát akkor a finom nedű marad későbbre. -Darren, ha legközelebb rambosat játszol, hát szarul célzol apuskám. Elröhögöm magam, Yetta meg eltűnik a fél ruhatárammal, de egy köszt még utána dobok, mert nekem is lenne két lábam, amivel el tudnék sétálni odáig. Amikor visszajön, máris elrabol, de nem tiltakozom, menjünk, szántsuk fel a helyet.
-Veled? Azt hittem, lepasszolsz a bárszéknek, ha már nincs itt rajtad kívül senki. Nyomás. Indulás van, nem lassítok, befoglaljuk a táncteret azonnal, de még felmarkolok egy olcsóbb üveget, hogy nehogy kiszáradjunk félúton.
Ahogy elérjük a táncparkettet, szórakozottan perdülök szemközt Ryannel és széles vállaira vándorolnak tenyereim, hogy a zene ritmusára mozduljak és közben odahajoljak a füléhez, hiszen ebben a hangzavarban máshogy nem lehet megértetni magunkat továbbra sem. - Te is úgy láttad, hogy minden rendben volt és Shane-ék meg voltak elégedve vele, ugye? - Kell a megerősítés számomra, a visszajelzés, még akkor is, ha az nem feltétlenül pozitív. A kritikáktól fejlődik az ember. Vigyoromat az enyhe spiccesség rajzolja képemre töretlenül, ahogy közelebb lépek a hímhez, ez által hozzásimulva testéhez. Ösztönös a mozdulat, mintsem tudatos, akár csak az, ahogy alkohollal átitatott leheletem nyakát, bőrét cirógatja. - Néha kicsit irigy vagyok azért az ilyen házasodókra. - sandítok rá épp csak egy kicsit hajolva el tőle, hogy csillogó tekintetem megkeresse az övét. Eddig is ilyen szép szemei voltak? Majdnem olyanok, mint Darrenéi. Izé... Könnyed mozdulattal lépek el, épp csak annyira, hogy vissza tudjon húzni. Mosolyom és az, ahogy tenyerébe simul derekam a mozdulat közben árulkodó. Mégpedig arról mesél, hogy élvezem a gesztust, hogy nem csak elvan magának tánc közben, hanem odafigyel rám is és ha lehet a mai táncok közepette irányításról beszélni, akkor igyekszik azt is próbálgatni. - Qrvanagy bátorság kell hozzá, hogy egyetlen emberrel akarja valaki leélni az egész életét! - Fejtem ki nevetősen irigységem okát és ezzel együtt felszaladnak ujjaim a nyakára, tarkójára, ahogy közelebb von magához.
Mire a táncparkettre érek, addigra az üveg már félig üres, na de ma buli van, ennyi még belefér, ráadásul a piát is bírom, bár azért érzem is az elfogyasztott mennyiség hatását. Józannak nem ítélném magam, ha engem kérdeznének, de nem festek rosszabbul, mint a fél, nem éppen absztinens banda. Yetta a táncpartnerem, formás nőstény, az öltözéke meg egyenesen kihívó, na de nem csajozni akarok most, csak szórakozni, és ez a szerencse, különben félreérteném a mozdulatát azonnal. -Remélem, bár Shane már morgott volna néhány epés megjegyzés formájában, ha kifogása lenne. Ugyan semmit nem jelent az öreg részéről, hogy egy szót sem szól, még később kitörhet, mint valami vulkán. Automatikusan kúszik a kezem Yetta derekára, nagyon nem is kell közelebb húznom magamhoz, mégis megteszem, pedig hozzám simul rendesen, de ez nem tiltott koreográfia, és nincs benne semmi tudatosság. -Mert? Egy papír, Yetta, egy nyomorult papír, anélkül is lehet együtt élni. Legalábbis az én olvasatomban, mégis örülök az öreg Amarok és Eden boldogságának, de ha engem akarna valaki oltár elé cipelni... na annak pontosan azt kellene tennie. 800 ezüst lánc és vontatás falka szinten, ám ettől nem tartok. A nőstény kicsit elhajol, ami hála a magasságomnak, hát tökéletes rálátást biztosít egyes testrészekre, és mivel hím vagyok, hát meg is nézem alaposan, hogy utána azért a tekintetét is megkeressem. Ellép tőlem, én pedig azonnal visszahúzom, nehogy itt hagyjon már egyedül a parketten, bár eltáncolok én magam is, nem probléma. Ösztönösen ölelem át ismét, nem igazán tiltakozik, és hogy most flörtölök-e vele? Azt az Északi Pantheon istenei sem tudják, elméletileg nem, egyszerűen így jön ki a lépés. -Az biztos, de látod, valakiknek megy ez szerencsére. Vigyorogva intek a fejemmel az ifjú pár felé... hogy ez mennyire morbid... ifjú pár. Shane nem éppen nevezhető ifjúnak, de le van tojva, a lényeg, hogy szeretik egymást. Lehet, a zene nem éppen az ölelkezésre adna okot, de eszem ágában sincs elengedni Yettát tőlem messzebbre, és ha kissé erotikusra sikerül a táncunk, akkor így sikerül, de egyáltalán nem tudatos a dolog, pontosan tudom, hogy Ed odavan érte, nálam meg bőven belefér az ilyesmi a bulizásba.
Örültem, hogy mind így együtt voltunk és kivételesen a sok rossz után végre volt okunk ünnepelni. Mindenki itt volt, aki csak számított, és én nagyon élveztem a közös iszogatást, a beszélgetést azokkal is, akikkel csak ritkán volt szerencsés pár szót váltani, és úgy az egész hangulatot, ami most ránk telepedett. Nem is emlékeztem arra, hogy lett volna ehhez hasonló azóta, hogy a tagjai voltunk a falkának a többiekkel. Természetesen, amikor James feltűnt, nem jöttem zavarba, viszont egy kicsit hevesebben kezdett el dobogni a szívem. Igen, természetesen nem felejtettem el, hogy milyen kapcsolatban álltunk mi korábban és mi történt közöttünk. Mivel Darren már ivott jócskán, így bátrabban küldtem felé a sokatmondó mosolyokat, mert nem tartottam attól, hogy a mellettem vedelő drága bátyámnak majd bármi is feltűnik ebből. Abban biztos voltam, hogy nem venné jó néven, de nagylány vagyok már, és mindig szeretem azt csinálni, ami nekem jó. Olent mondjuk egészen jól fogadta, de Jameshez nem tudom, hogy mit szólna. Egyelőre nem is nagyon akartam megtudni… Mielőtt kettőt gondolhattam volna, megéreztem a karomon a rántást, ami azt jelezte, hogy mennem kellett. Még éppen sikerült teleöntenem a poharamat az utolsó pillanatban, utána már csak arra eszméltem fel, hogy a két hím között vagyok, és nagyban beindult a parti. Nevetnem kellett, hangom úgy szállt fel a hangzavar ellenére is, hogy biztos voltam abban, még a helyiség túlsó végében is hallották. James ingén még egy gombot kioldottam, aztán szemtelenül rávigyorogtam és belekortyoltam az italomba, csípőmet a zene ritmusára mozgatva. A magas sarkú csodákra képes egyébként, már ami a mozdulatokat illeti. Nevetve táncoltam körbe Jamest, odadörgölőzve a mellkasához, aztán a hátához, amikor éppen ott jártam. Mire visszaértem közéjük, már Darrennel fordultam szembe, és míg egyik karommal átkaroltam a nyakát, addig a másikat felemeltem, hogy igyak egy kicsit a poharamból. - Miről beszéltek, fiúk? – kérdeztem nevetve, mert hallottam James szavait, csak éppen nem tudtam, hogy miről lehet szó. Kíváncsi természet vagyok, na! Talán a munkámból fakad. - Avassatok be! - noszogattam őket tovább jókedvűen, kitartóan.
- Hol láttál te itt papírt Ry? - nevetek fel csengőn, édes mosollyal a képemen. - Csak az anernerk szava, meg a két tanú és a falka jelenléte... szerintem ez szép gesztus volt. Főleg, mert nem én álltam az oltárkőnél! - újra nevetnem kell. Még hogy én menyasszony, aki még főzni sem tud rendesen? Ráadásul nem érzem azt, hogy készen állnék a másik nemmel szembeni kicsapongások feladására, na meg, már csak munkaköri kötelességből sem tehetem, ha lehet ezt mondani. Kanguyakként nem ritka, ha a "testemből kell megélnem" az eredmény érdekében. Ha erre Sam egyszer rájön... Jajj. Ryan pillantását magamon érzem, energiáimat borzolják az övéi, de azt hiszem, egy tánc esetében ez még bőven az elfogadható keretek között van. Na meg, miért zavarna, ha egy jó pasi megnéz? Más összetenné a két kezét érte, nekem meg megadatik. Szóval nincs okom reklamálásra, de nem is teszem. Somolygós mosollyal élvezem ki a pillanatot, mely csak szélesedik, ahogy a pillantásunk találkozik. Már épp felelnék, mikor a tánctérre érkező hármas ezen fele - James - meglök, minek következtében testem teljes egészében Ryan széles mellkasának simul. - Umh... - sandítok fel rá édes zavartsággal, bocsánat kérően, hogy hátra sandítsak. - Húzd összébb kicsit az egódat Howard, hogy más is elférjen! - jegyzem meg nevetősen, s pillantásom a kis kompánián végigszalad, a végén megállapodva Jenny vállain túl Darrenen. Talán képes lennék szemtelen módon kiragadni a kis társaságból, ha nem hallatszódna iszonyatos csörömpölés a pult felől. Arrafelé kapom a pillantásoma, majd szusszanva tekintek Ryanre. - Látod, ezért mondtam, hogy nem kellett volna elosztogatnod azt a whiskey-t. Túl gyorsan fogy a kínálat... - fejcsóválok aprón, kezemet a srácnál levő üveg felé nyújtva. Túl józan vagyok ahhoz, hogy lecsesszem látványosan Alex-et. Majd ha kitombolta magát odafenn, kicsit összébb húzzom a szilánkokat a földön, de addig felesleges, ha a másik felét is elpusztítja a pultnak esetleg a srác...
-Azt eldugták, a többi meg nem érdekes, de tuti van erről az egészről valami irományos cucc, Shane Amarok, kizárt, hogy ne szerzett volna valamit. Az, végül is megtehették volna, hogy zárt körben tartják, de nem, és ez meglepett, főleg az öreg miatt. Hé, még te is állhatsz ott, van időd rá, nem? Nekem aztán nem kell papír, még nőstényem sincs, akire azt tudnám mondani, hogy na, ő az. Odáig még nem jutottam el, de lehet, lassan gondolkodnom kellene ezen is, mert nem fogok fiatalodni. Vagy de, mert addigra feltalálok valami ütős cuccot. Bátyusék megérkeznek, de James olyan lendülettel, hogy Yetta nálam köt ki, igen szorosan hozzám tapadva. Azt nem mondom, hogy annyira ellenemre van a dolog, pont illik a tánchoz, na de nem akarok én ebből balhét, tudom, hogy Darren komálja a csajt. -Semmi gond, engem nem zavar, téged se zavarjon, ez baleset volt, mindenki látta. Ki az a mindenki rajtam kívül, na azt nem tudnám megmondani, de nem is érdekes, viszont James nem ússza meg beszólás nélkül. Ha már most nagy ívben közlekedik, mit csinál, ha iszik is mellé? Tudom, felnyalja a padlót. -Howard, még nem is ittál eleget, és máris nagyobb teret követelsz magadnak? Ejnye már. A hölgy miattad rajtam kötött ki. Zavarba nem jövök, mégis miért tenném? Ha már kiélveztem a belátást, amit Yetta ruhája engedett, mégis mi történik akkor, ha kicsit szorosabbra vesszük a figurát? Semmi, buli van, és ha valaki most akar féltékenykedni, akkor magam csapom le. Már épp odatuszkolnám Yettát Darrenhez, amikor üvegcsörömpölésre leszek figyelmes. -Oké, arra nem gondoltam, hogy valaki már az a elején a pult tetején köt ki, hogy levágjon egy sztriptízt. Szerinted az alatta állók mennyire örülhetnek a piának? Alex.. istenem, a Tark nem bírja a piát, ezt tudja mindenki, na de most még nem is ivott szinte semmit, mi a fene ütött belé? Ha menekülni akart, akkor elmérte az ugrást, ha nem, akkor is szerencsétlen. -Marrey, hazavágod a többit is, mehetsz vásárolni... de minimum hat bevásárlókocsival térj vissza. Kiáltok oda a srácnak, aztán a pult mellett állókra pillantok, hányan fogják rávetni magukat így hirtelenjében? Sheila biztos. Szórakozottan adom át az üveget Yettának, majd utána meghúzom én is, de legyen övé az elsőség.
A táncparketten egyből alakzatba rendeződtünk, mert az úgy járja, ahogy mi járjuk, legalábbis most én úgy érzem, ennél jobb már csak akkor lehetne, ha olyan csaj lenne James és köztem, aki nekem se tabu úgymond, de így is remekül érzem magam. Jimbo Yettának ütközik, ő meg a tesómnak, tiszta dominó, amit csak ment meg a továbbdőléstől, hogy Ryan stabilabban áll a lábán. - Mintha annyira bánnád - mondtam az öcsinek vigyorogva, mikor arról "panaszkodott", hogy Yetta rajta kötött ki. Azt már nem tettem hozzá, hogy ha tényleg zavarja, szívesen segítek rajta, de ennyire sokat még nem ittam - terveim szerint nem is fogok. Na de én nem velük keringőzök, James szavaira meg kaján vigyor terült szét a képemen. - Lehet azt elfelejteni? - kérdeztem vissza, az akkori görbeeste emlékével a fejemben, amiben sokat segített az aktuális dal, és már helyezkedtem is, ahogy a dolog megkívánta. Kezemmel lazán fogtam Jenny derekát, s hol rá, hol Jamesre néztem, majd kortyoltam a whiskymből, aztán riszáltam, ahogy illik. Húgom kérdésére, kérésére sokat sejtető mosolyra szaladt a szám, pillantásom hosszabban időzött el Jimbón. - Megmutassuk? - kérdeztem a kedvenc dilidokim, de mielőtt válaszolhatott volna, éktelen csörömpölés hallatszott a pult felől. Mire odafordultam, már csak azt láttam, hogy Alex a pult tetején áll, és pár hallott üveg hever a lábainál meg a földön, a körülötte lévők pedig nem épp arról tesznek tanúbizonyságot, hogy díjaznák az italpazarlást. Ahogy James mondotta vala: a kurvák vére folyjon arra, aki piát pazarol. Én csak röhögök. - Hé, Alex, gyúrsz a következő tetkóra? - szóltam oda vigyorogva, aztán próbálok nagyon komoly képet vágni, mikor észrevettem, hogy Sheila mesés ruhája is kapott az áldásból. Lehet inkább a temetésére gyúr a srác? Bár a vodka még nem semmisült meg, szóval maradt esély a túlélésre. Azon viszont már agyam agonizálni, hogy mennyi százalék és a többi, mert a zene lüktet, az agyam meg kikapcsol, és inkább a másik két farkas mozgására hangolódik a testem.
Fel sem tűnik igazán, hogy sikerült bunkó módon fellöknöm Yettát, de egyáltalán nem úgy néz ki, mintha annyira elégedetlen lenne, mintha egy kupac szarba löktem volna. A megjegyzésére széles vigyorral válaszolok elsőként. - Az a baj, hogy az emberek túlságosan imádnak ahhoz, hogy összébb húzzam magam. De nem gáz, majd egyszer te is rá fogsz jönni. Ryan, te meg aztán fogd be, és inkább köszönd meg, hogy ilyen széppé tettem az estédet... Kiabálom át a zenét vihogva és kiiszom a maradék piámat, ha eddig nem tettem volna meg. Én igazából perpill nem akarok még senkivel és semmivel sem foglalkozni. Miért is tenném? Felőlem aztán Alex fel is gyújthatja a kócerját, nekem most itt van egy Jenny (uhh) és egy Darren (uhh a négyzeten), meg persze a szerelmes dalunk is az utóbbival. Marhára szeretnék egy kicsit eltűnni a falkából, legalább is mentálisan, hogy visszahívjam az emlékeimet és úgy fürödjek meg benne, mint Jenny és Darren energiáiban, már ha nincs fent teljesen a pajzsuk. És már éppen kezdeném beleélni magam. A tenyerem hasonlóképpen szántanak végig Jenny derekán és csípőjén, mint a bátyjáé, ennek hála alkalmanként össze is érnek az ujjaink. Azonban a mozdulattól gusztusos emlékképek villannak fel bennem, és egy újabb sokat mondó nézéssel hajolok közelebb a nőstényhez. Ennek tetejében még tovább is gombolja az ingemet. Kedvem lenne megragadni a kezét és csókot lehelni a csuklójára, de inkább csak nyelek egyet és mosolyogva hagyom, hogy bontson csak ki, ahogy tetszik. Olybá tűnhet, mintha csókra hajtanám a fejem, de pont abban a pillanatban kezd el Darren mással foglalkozni, így megszakítva a pillanatot, a fejem útja Jenny vállai felé terelődik, hogy az egyik kezemmel megmarkolhassam az Atanerk állát, arcát pedig visszafordíthassam felénk. Mindeközben Jenny minden bizonnyal csak még jobban közénk préselődik. - Megtennéd, hogy kiélvezed a tisztes társaságom, mielőtt megsértődöm és lelépek a picsába? Dorombolom a használt szavaknál sokkal kedvesebb hangon, és talán a fél falka ki is röhögne azért, mert ilyen mocskos a szám, ráadásul utasítgatok egy Atankerket (jézusom...), de én keresztbe leszarom a rangokat és a hierarchiát. Általában is, de főleg most. - Még a télen rosszalkodtunk egy kicsit a bátyáddal... Egy kicsit... nagyon. Dugom k a nyelvem hegyét, és mivel a poharam üres, így kénytelen vagyok Darren italát kikapni a kezéből és azzal oltani a szomjamat. Ha ezen túl vagyok, akkor jövök csak rá, hogy a dalunk már a végéhez közeledik, és én nem tartok még sehol, éppen csak szédülök a piától és még senkit nem smároltam le. És még az ingem is rajtam van. Hát ennyire öregszem?
Ugyanannyira szórakoztatott, amennyire idegesített az, hogy fogalmam sem volt arról, mégis miről beszéltek a fiúk. Szerettem képben lenni, és még az sem vonta el vészesen a figyelmemet, hogy a csörömpölés megütötte a fülemet. Oké, odakaptam a pillantásomat én is, és hallottam, hogy Ryanék magyaráznak valamit Alexnek, de én inkább már szóvá sem tettem semmit. Felesleges lett volna, ha mindannyian megpróbálunk valami frappáns okosságot odavetni neki. Engem az italom és a közelemben lévő hímek valahogy jobban érdekeltek jelenleg. Hirtelen nem is tudtam mire vélni a kettejük összenézését, de valami azt súgta, hogy nem is akarom annyira tudni már azt, amit az előbb megkérdeztem. Helyette hagytam, hogy az elfogyasztott alkoholmennyiség megtegye a hatását, és kellőképpen ellazítson. Nem mintha gondjaim lettek volna egyébként azzal, hogy elengedjem magam, de jelen esetben ez felfokozódott körülbelül a duplájára. Még az is lehet, hogy tovább. Amikor James elkezdett felém hajolni, még jó, hogy azt gondoltam, hogy meg akar csókolni. Éppen azt próbáltam kitalálni, hogyan utasítsam vissza finoman, vagy éppen bölcs dolog lenne-e, ha nem tennék semmit, csak hagynám, hogy megtörténjen, amikor végül a vállam irányába dőlt el. Kicsit fellélegeztem és egyúttal arra is rájöttem, hogy kiürült a poharam, ami minden volt, csak nem jó hír. El is húztam a számat, és szándékoztam elmenni a pultig, hogy szerezzek utánpótlást, csakhogy a fiúk valahogy közelebb nyomódtak hozzám, és mivel idő közben újra James felé fordultam, ezért melleim az ő mellkasához préselődtek, fenekemmel és hátammal pedig Darrenhez simultam, miután odaütődtem hozzá csak úgy finoman. - Nem tudom, hogy akarom-e látni… - ismertem be nevetve, élvezve a két hím társaságát. Oké, tudom, hogy közülük az egyik az én drága és utánozhatatlan bátyám volt, de hát nincs ezzel semmi probléma szerintem. – Azt hiszem, hogy hallottam róla, és most már biztos, hogy nem szívesen nézném meg! – jelentettem ki határozottan. – James… - odahajoltam hozzá, olyannyira közel, hogy a fülébe suttoghassak. – Ha kidugdosod a nyelvedet, a végén még leharapja valaki – kuncogtam el magam a végére, két kezemmel pedig a már félig kigombolt ingébe kapaszkodtam meg, úgy húztam magam felé. – És most fiúk, szerezzünk nekem valami italt, mielőtt kiszáradnék a tánc hevében! – közben magasra emeltem a poharamat, és vetettem egy pillantást Yetta irányába is, mert miért is ne? Csini volt a csaj, és vele még nem is táncoltam, pedig szándékomban állt még a mai este folyamán vele is ropni, akár a pulton, akár valamelyik asztalon.
- Álljon a halál ott velem, ha erre vetemednék, de komolyan. Amúgy sem szerencsés egy kanguyaknak végérvényesen elköteleződni, csak ezt egyik másik hím képtelen megérteni és olykor bepróbálkoznak... - Na ja, előfordult már nem egyszer. A legviccesebb az volt, mikor a beharapómtól is megkérte előtte a kezem. Szegény Nestor képét úúúgy megnéztem volna. A pasas arcából nem sok maradt utána, ami azt illeti... Aztán ugye Ryan széles mellkasán kötök ki, ahol biztos megérné hajnalokat eltölteni és nem csak én vagyok ezen a véleményen a nőstények közül, de... de Darren hangjára önkéntelenül is teszek egy apró lépést hátrébb, ahogy Ryan biztonságot adó ölelése enyhül és a vállam felett pillantok hátra az atanerkre. - Ryan talán nem, de biztos akad olyan, aki igen. - Már, hogy bánná és kissé féltékenyen nézne a hímre. Tisztában vagyok továbbra is arról, milyen hatást tudok kiváltani a hímekből. - Látod, Howard is az egójával lepedőzik... - Jegyzem meg macskamosollyal a képemen, noha fogalmam sem volt, hogy a doktor úrral hányadán állunk. A könnyed, üde flört mindig is adott volt, de ettől többre nem számítottam és nem is adtam volna többet - mégis üdítő dolog volt ebben a fagyos városban. Egy semmitmondó ígéret, hitegetés, kóstolgatás... könnyed játék, mely formában tart. És itt vissza is fordultam Ryan felé, még elkapva Jenny tekintetét és kacér, őszintén barátságos mosolyt küldtem felé biztatón. Aztán összecsókoltam az üveggel, amit a táncpartneremtől kunyeráltam el. - Szerzek valamit, amibe összeszedhetem a szilánkokat, nehogy valakikbe belegyógyuljon a cucc, aztán Luca boncolhassa ki a testükből. Addig... - bocsánatkérően sandítottam Ryanre, de végül rá kellett jönnöm az igazságra: ... nagyfiú vagy, elfoglalod magad úgyis! - paskoltam meg a mellkasát, majd szórakozottan nyomtam egy puszit a nyakára, odasúgva, hogy köszönöm a táncot. És tovalibbentem kifelé. Mintha ott láttam volna seprűt meg lapátot...
-Nekem aztán nyóc, de akkor kaszát követelj tőle, csukja nem elég. Nem értik meg? Kangunartnak sem kell lenni ahhoz, hogy tudja valaki, nem kell ide állandó kapcsolat, azzal csak a zűr van. Nézz rám, hát úgy nézek én ki, mint aki megmarad egy nőstény mellett is huzamosabb ideig? Ne csináld, abba belehalok. Kinek kell lelki dráma, meg minek? Yettát elképzelem a halál oldalán, biztos szép pár lesznek, csak le ne késsem az esküvőt. Olyan bulit kreálok, hogy megemlegetik. Még ezt boncolgatnám szívem szerint, amikor a nőstény rajtam köt ki. -Hát ja, összegyűrte az ingemet, most nézz rám bátyus. hogy nézek így ki? James, a szépről nekem egészen más elképzeléseim vannak, de ha neked ennyi elég és boldoggá tesz... Ordítom vissza mindkettejüknek, hogy utána meghúzzam az üveget, azaz igyak belőle. A további szájkaratéba nem szállok be, buli van, nem csetepaté... azaz de, mert Alex akciója aztán mindenkinek felkelti az érdeklődését. Yetta meg takarítónőset játszik, és ott hagy a fenébe a táncparkett közepén. Akkor most minek jöttünk ide? -Nincs mit, az üveggel is elfoglalom magam, rá se ránts. A szilánkokra megvonom a vállam, mi van akkor, ha valakibe beleáll? Szépen csillog majd a lámpák fényében, na és? Benyakalom a whiskey-t ami még az üvegben van, egyedül is elszórakozom, nem kell nekem ehhez társaság.
Elnevettem magam, amikor nem tudta kimondani, hogy legális, ráadásul már maga a feltételezés is nevetséges volt, már ami a prűdségemet illeti. Fel is húztam az orromat, mintha megsértődtem volna, de inkább csak eljátszottam azt, már amennyire részegségem mellett ez ment nekem. Nem mondhatnám, hogy valami hiteles voltam, de ez már mellékes, mert én közben remekül szórakoztam ám! - Igen, tudom, de nekem mindig csak egy kisfiúnak tűnik, és nem tudom… Olyan furcsa lenne, és kész! – jelentettem ki teljes meggyőződéssel, miközben átadtam Yettának az üveget, hadd igyon csak belőle nyugodtan. Nekem már bőven elég volt, de amennyire tudtam, ő jóval később kezdte el az alkoholizálást, és még csak kezdett közelíteni az én jelenlegi szintemhez. Hogy ennek most örülnöm kellett volna, vagy nem, azt nem tudtam eldönteni. Csak abban voltam biztos, hogy egyelőre egyetlen kortyot sem kéne innom a továbbiakban, mert rossz vége lesz, az holt biztos. - Na, ez a beszéd! – csaptam le egyből a témaváltásra, és már vigyorogtam is, amikor kicsit közelebb hajolt. Hirtelen nem is tudtam, hogy mire véljem, vagy hogyan reagáljak rá, de végül maradtam egy helyben, és Yetta volt az, aki meggondolta magát. Nem tudom, hogy mi lett volna, ha megszünteti kettőnk között a távolságot, de már nem is fontos. Csak az volt fontos, hogy ki akart menni, és én is meguntam már a mosdót, na meg a tükröt, amiben állandóan láttam magam, és az egyikre inkább tompán csillogó szemeimet. Rossz emlékeztető volt ez arra, hogy mennyire kirúgtam ma a hámból. - Oké! – nevettem el magam ismét, amikor éreztem a paskolást. Ujjaim szorosan fontam az övéi köré, miközben kilöktem szabad kezemmel az ajtót, és máris hangosabb lett minden. A többiek beszéde, a zene, szinte képen vágott minden, ami idekint volt és ránk telepedett mázsás súllyal. Élveztem. Nagyon. – De csak, ha te is táncolsz! – immár megpróbáltam túlkiabálni a zenét, miközben vállam felett hátrapillantottam Yettára. Ajkaim felfelé görbültek, nevetgéltem jobbra-balra, mint aki azt sem tudja, hogy hol van. Igazából nagyon jó úton haladtam afelé, hogy ez tényleg így legyen, de még éppen képben éreztem magam. Csípőm máris mozdult a zene ütemére, magas sarkú cipőimnek hála pedig csak még inkább ringott, mintha csak erre teremtették volna. Nevetésem tovaszállt a pult felé, ruhám egyre vészesebben csúszott fel a combomon, miközben elkaptam kedvenc barátnőmet, és testem az övének ütődött, ahogy megrántottam magam felé. Erre megint elégedetten nevettem fel, míg tekintetem a válla felett, a pult mellett ülőket pásztázta végig.