Karácsony a Főtéren [Esemény]

Karácsony a Főtéren [Esemény] // Kedd Dec. 03, 2013 12:12 pm

Alaszkában nem kell azért fohászkodni, hogy az embernek hófödte karácsonya legyen. Az ünnepi hangulatot nem a hó, hanem a díszes, színes fényárban úszó Fő utca és a Főtér teremti meg.
Amikor december elsején este 6 órakor a város apraja-nagyja összegyűlt a Főtéren, hogy jelképesen meggyújtsák az első gyertyát a koszorún, már az egész környék tökéletesen feldíszítve várja az érdeklődőket.

A Fő utcán egyenesen végigsétálva érhetitek el a Főteret. A padokkal és kopár virágágyásokkal körbevett szoborral szemben egy hatalmas, feldíszített fenyőfa díszeleg, távolabb a tér körül ajándékárus bódék, ételes-italos kocsik sorakoznak.
Nem csak ünnep van, hanem vásár is. A tradicionális használati tárgyaktól (bőr, szőrme, gyapjú öltözékek, pénztárcák, övek, kulcstartók, stb...) kezdve a különleges gyertyákig, sálakon-sapkákon át az üvegdíszekig minden kedves apróságra szert tehetsz, ha kicsit alaposabban körbenézel.

[A Főtéri Karácsony event jellegű, mesélő nélkül áll mindenki rendelkezésére, aki magában vagy párosával mozdulna ki otthonról. A hozzászólásokat [Névvel ellátva] fejlécezzétek, ha többen játszotok. Az egész dolog massza-jellege miatt a játékok átjárhatók, egy "globális" este játszódik a történet. Addig mindenki ott van, amíg ki nem írja magát a területről. Kellemes forraltbor-szaglászást mindenkinek ^^]

Karácsony a Főtéren [Esemény] W-robert-moore-second-avenue-the-main-business-street-in-fairbanks-decorated-for-christmas_i-G-26-2688-5HLUD00Z

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Hétf. Dec. 09, 2013 9:34 pm

[Úgy döntöttem, hogy akkor én elkezdem a sort, hátha lesz valakinek kedve csatlakozni : )]

A karácsony valahogy világéletemben az egyik kedvenc ünnepem volt. Nem tudnám megmondani, hogy mégis miért, de valahogy megvan az a magával ragadó varázsa, ami semmi másnak nincs az évben. Igaz, hogy az utóbbi években már magányosan töltöttem el ezt az ünnepet, de ez nem akadályozott meg abban, hogy főzzek valami finomat, bámuljam a tévében a bárgyú karácsonyi filmeket, és legyen egy hatalmas fám, alatta ajándékdobozokkal. Rendszerint kívül is feldíszítettem a házamat, meg belül is, csak úgy a teljesség kedvéért. Így szombat délelőtt ejtettem meg egyébként ezt az egészet, és igaz, hogy kétszer majdnem leestem a létráról, de végül mégiscsak felkerültek az égők, és a vicces kis műanyag rénszarvasok is helyet kaptak az előkertben, nem messze a bejárati ajtómtól. Nem mintha nem lettek volna igaziak is ezen a környéken, de azoknak tuti, hogy nem piros az orra és nem húznak mókás kis szánt maguk mögött, benne a Télapó figurával.
Szóval ezek után, hogy ilyen ünnepi hangulatba sikerült keverednem, úgy döntöttem, hogy a délutánt és az este egy részét azzal fogom eltölteni, hogy kilátogatok a főtérre. Ilyenkor úgyis olyan szép, és azt is csak nemrég öltöztették teljes ünnepi díszbe. Imádtam a kis bódékat, mindig elköltöttem mindenféle vacakra a pénzt, de sosem zavart különösebben. Valahogy lett helye hol a nappaliban, hol a hálóban ezeknek a kis kacatoknak.
Amint sikerült viszonylag csinosan felöltöznöm, máris kifelé vettem az irányt, és kocsival tettem meg a belvárosba vezető utat. Ott aztán hosszas keresgélés után sikerült egy üres parkolóhelyre is rábukkannom, majd kezdetét is vehette a karácsonyi forgatag, amibe én sem voltam rest belevetni magam. Mindenhol beszélgető emberek, kézen fogva sétáló párok, és viháncoló gyerekek voltak, ez pedig máris jókedvre derített. Nem mintha eddig annyira búslakodtam volna, de most aztán tényleg felvillanyozódtam. Legalább annyira, mint az égősorok, amiket felaggattak a bódék tetejére, meg néhány fára is.
Az első helyen, ahol lehetett, magamhoz vettem egy kis puncsot. Még mindig kellemesen gőzölgött, úgyhogy azzal a kezemben indultam meg, hogy megnézzem a kis ajándéktárgyakat. Lehet, hogy néhány embernek akár itt és most is beszerezhetnék pár apróságot, valamint a fámra sem ártott volna néhány újabb dísz, mert tavaly Boenak sikerült levernie az alsóbb ágakról egy-kettőt, így azok sikeresen a kukában landoltak, miután a baleset megtörtént. Az ilyesmit pótolni kell, igaz? Úgyhogy meg is álltam az egyik árusnál, aki díszeket kínált, és míg végignéztem a portékákat, addig időnként belekortyoltam a gőzölgő italomba.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Szer. Dec. 18, 2013 2:44 pm

Kiskoromban szüleimmel rendszerese jártunk a karácsonyi vásárokra. Sosem teltek el úgy az ünnepek, hogy legalább egyszer ne mentünk volna ki. Miközben szüleim forró puncsot ittak én csak forrócsokit kaptam, de ezt ki sem nőttem. A mai napig is mindig forrócsokit iszom, néha talán rummal ízesítve.
A munka után gondoltam meglátogatni az idei karácsonyi vásárt. a fő célom az, hogy mindenkinek itt szerezzem be az ajándékát. Igazából egyáltalán nem tudom, hogy kinek mit fogok majd adni, de bízom benne, hogy idővel megjön az ihlet.
A mínusz fokoknak köszönhetően jó melegen felöltöztem. Bár szerencsémre én eléggé hozzászoktam az ilyen időjáráshoz, így nem elviselhető számomra ez a hideg. A mai vásárolgatásra még a fényképezőgépemet is elhoztam. Már rég kattintgattam vele, így ideje volt újra elővenni. Elsőként a Főteret veszem szemügyre és miután megörökítettem azt bele is vetem magam a tömegbe. Minden bódét szemügyre veszek, bár a nagy tömeg nem könnyíti meg a dolgaimat. Sokan türelmetlenül löknek félre, vagy rálépnek a lábamra. Igaz sosem szerettem ennyi ember között lenni, de sosincs jó időpont. Egész nyüzsi van a vásáron. csodálom is az árusokat, hogy ilyen jól bírják.
Ahogy egyik bódétól a másikig sétálok megpillantok a tömegben egy ismerős arcot. A tekintetemre azonnal felkúszik a mosoly és már oda is sétálok hozzá.
-Szia Mandy! Milyen jó téged itt látni! Csak nem te is mos vásárolsz be karácsonyra?-Érdeklődöm őszintén és vidáman.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Szer. Dec. 18, 2013 4:56 pm

Annyira el vagyok merülve a gondolataimban, hogy észre sem veszem, hogy nem messze tőlem van egy ismerős. Oké, mondjuk amennyi embernek odaköszöntem már, ezért igazán nem hibáztathat senki. Éppen az egyik karácsonyfadíszeket áruló bódé előtt állok és kortyolok bele a kellemesen gőzölgő puncsomba, amikor megszólal mellettem a vidám, üdvözlő hang. Mivel hirtelen még magamhoz sem térek, ezért csak akkor ismerem fel a gazdáját, amikor már felemelem a fejemet és látom az arcát is. Mondjuk, amúgy sem töltök vele annyi időt, mint Abie, szóval igazán nem hibáztathat érte senki.
- Ó, szia, Alice! – üdvözöltem mosolyogva, mert egyből megörültem az új arcnak. Mármint relatíve új arc, mert csak a vásárra gondoltam. – Ne haragudj, teljesen elbambultam – szabadkoztam egyből, de csak a fejemet ráztam a saját figyelmetlenségem miatt. – Nem, vagy legalábbis nem hiszem. Eddig még nem nagyon láttam olyat, amit úgy szívesen megvennék ajándékba valakinek. Inkább csak a fámra keresek néhány díszt, mert tavaly sikerült párat levernie a kutyámnak és most pótolnom kellene az összetört darabokat – húztam el kicsit a számat, mert megint bosszús lettem már csak az eset gondolatától is. Oké, megvan egy ilyen veszélye annak, ha az ember kutyát vagy bármilyen más állatot tart bent a házban, de egyszerűen nincs szívem kizárni pont a szeretet ünnepének az időszakában. A macska meg ugyanígy leverhetné. Az is lehet, hogy ők voltak, csak én hittem azt, hogy Boe. Sosem lehet tudni, hogy mi jár ezeknek az állatoknak a fejében. Én mondom, rafkósabbak, mint amilyennek tűnnek.
- Te most veszed meg a karácsonyi ajándékokat? – érdeklődtem kíváncsian. Mondjuk, én nem sok embert fogok megajándékozni valószínűleg, de ez nem is meglepő. Rokonaim nem nagyon vannak, csak a közeli ismerőseim részesülnek majd egy-két apróságban, de ennyi. – Én magamat ismerve az utolsó pillanatra fogom hagyni. Mindig így járok, ráadásul sosincs semmi jó ötletem – vallottam be őszintén. Ciki, nem ciki, de nálam ez a nagy harci helyzet. Nem mindig vagyok kreatív ezen a téren, ezért is irigyeltem azokat, akiknek mindig volt valami jó ötlete.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Hétf. Dec. 23, 2013 12:47 am

-Én aztán nem haragszom Mandy! Ilyen sok csodálatos áru között könnyen elkalandozik az ember tekintete.-Teljesen megértem a lány problémáit. Nekem mondjuk nem a kutya, hanem inkább a macska szokta leverni a díszeket a fáról, főleg azokat, amiket a földről is elér. Színesek is és viccesek is, hát miért ne akarna vele játszani? De megtanultam, hogy nem szabad törékenyeket venni. Akkor nem lesz gond. Vagy a szebbeket jó magasra kell helyezni, ahol biztos nem éri el.
-Nekem egyszer az egész fát ledöntötték az egyik este. És reggel arra ébredtem, hogy a fa a nappali közepén fekszik, és minden tele tűlevéllel...És az a baj, hogy utána úgy néznek rád, hogy nem tudsz rájuk nem haragudni, pedig sok melóm volt azzal, míg rendesen kitakarítottam utánuk.-Nah de ilyen az ember élete, ha befogad pár kedvencet. Nem csak a jó dolgokat kapja meg, hanem a rosszakat is. Sokan ezt nem tudják elfogadni és akkor kidobják szerencsétleneket, pedig sokat segít a nevelés, még a macskáknál is.
-Igen, vagyis szeretném most megvenni őket, bár még semmi ötletem, de bízom benne, hogy ha megpillantom a tökéleteset tudni fogom, hogy az az!-Én nem szeretem a vásárlást az utolsó pillanatra hagyni. Akkor túl sok az idegbeteg ember, meg már a készletek is fogyóban vannak. Jobb ezt minél előbb letudni és békében várni az ünnepeket.
-Elmegyek szerzek magamnak egy forrócsokit, utána visszajövök ide. Sietek!-Ahogy iszogatta a puncsot nagyon megkívántam én is valami meleget. Nem akarom őt átrángatni a tömegen, meg addig is folytathatja a nézelődést, így ha benne van a dologban el is tűnik és úgy 10 perc múlva térek vissza a teli bögrémmel.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Hétf. Dec. 23, 2013 1:39 am

Igazából egy kicsit örültem neki, hogy összefutottam egy ismerőssel, mert legalább volt kihez szólni, és ha esetleg tanácstalanná válnék egy vásárlás alkalmával, akkor lesz, aki megpróbál egy kicsit besegíteni nekem. Ez jól fog jönni adott esetben, ugyanis nagyon sokszor egészen határozatlan tudok lenni, pedig máskor nem jellemző rám a döntésképtelenség. Furcsa, hogy pont az ilyen apróságok alkalmával jön ki, amikor az égvilágon semmilyen fontossága nincsen.
- Akkor talán én még szerencsésnek is mondhatom magam – mosolyogtam rá vidáman, aztán kortyoltam egyet a gőzölgő italomból. – Egyébként igazad van, ez a baj velük. Egyszerűen nem tudok rájuk haragudni, pedig a kutyám valamelyik nap megint szétrágta a lábtörlőmet. Ez már a harmadik volt az utóbbi két hónapban, de ennek ellenére mégsem tudok rá sokáig csúnyán nézni. Hihetetlen… és azt hiszem, hogy felettébb rossz nevelési módszer – nevettem el magam, mivel tényleg így volt. Ebből sosem tanulnak, de nekem nem lenne szívem megütni még csak nevelésértékűen sem. Egyszerűen képtelen lennék arra, hogy ártsak egy állatnak, bár más esetben azért nem szokott ekkora lelki megpróbáltatást okozni az, hogy rálőjek egy emberre vagy egy vérfarkasra. Az emberek között sok olyan van, aki velejéig romlott, míg a kutyák szinte értünk élnek. Ebből pedig teljesen érthető szerintem, hogy miért vagyok ennyire engedékeny.
- Sokszor én is ebben bízom, aztán… - csak megvontam a vállaimat, ezzel jelezve, hogy aztán meg az van, hogy nem jön be a próbálkozás. Most nekem nem volt szükségem efféle égi jelre, azért a karácsonyfadíszek megvásárlásán nem múlt olyan sok dolog. Csak magamnak kellettek, az én fámra, semmi több. Nem kapja majd őket meg senki, akinek valami frappáns ajándékot kellene adnom, ez meg így teljesen rendben is van. Kevesebb a nyomás, hogy úgy mondjam, mivel nekem az ajándékvásárlás valahogy egy kicsit mindig megterhelő. Szeretek én meglepni másokat, csak sajnos sokszor ötletem nincs, és kínszenvedésként élem meg az egészet. Pedig öröm ám adni, ezzel egyetértek.
- Persze, menj csak! – biztattam mosolyogva. – Én addig itt maradok, és megnézem az árut. Megvárlak, ha visszajössz ide – amint elment, én a figyelmemet tényleg a díszekre fordítottam. Néhány egészen drágának bizonyult számomra, de azokért nem is adtam volna ki ennyi pénzt. Minek? Azért, hogy esetleg idén az én fámat döntsék fel az állatok és törjön össze egy kisebb vagyont érő kis tárgy? Nem, inkább nem. Helyette valami olcsóbb kategóriába tartozó darabot kezdtem el nézegetni, miközben nem is tudom, hogy hány perccel később visszatért mellém az elcsatangolt Alice.
- Ó, látom sikerült beszerezni! – pillantottam a kezében tartott, gőzölgő bögrére. – Hosszú volt a sor, igaz? – kérdeztem együtt érzően, mivel nekem is egészen sokat kellett várnom arra, hogy megkaphassam a puncsomat, amiből már alig volt egyébként. Talán nekem sem ártana majd átnyergelnem a forró csokira.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Vas. Dec. 29, 2013 6:36 pm

-Szerintem ők nagyon is jól tudják, hogy mivel tudnak minket levenni a lábunkról!-Mosolygok továbbra is Mandyre. Ha már így kiderült, hogy neki is van egy kutyusa, mikor jobb idő lesz szervezhetnénk majd Abivel egy közös kirándulást. Nem csak mi, de a kutyák is nagyon élveznék. Igaz Csoki hamar kifáradna a pici lábai miatt, de tudom, hogy jó kis nap lenne az a számára és legalább sikerülne lefárasztani őt.
Nehézkesen igaz, de sikerül visszaverekednem a tömegen keresztül Mandyhez. Az út a tömeg miatt sokkal tovább tart, mint maga a sor, de megérte a szenvedés.
-Oh igen rengetegen voltak! Ilyenkor mindig rádöbbenek, hogy nem nekem való a tömeg, de közben meg minden évben kimegyek egy-egy karácsonyi vásárra a hangulat miatt. Igaz gyerekként sokkal jobban élveztem, de azért így is nagyon szép.-Csak körbe kell nézni és már érthető is, hogy miért mondom ezt. Csodálatosan kidíszítették az utcát, de még a főteret is. Majd ha megittam a csokim biztosan készítek itt is pár képet.
-És milyen színű díszeket szeretnél venni? Hagyományos, arany, piros, ezüst, vaaagy valami nagyon egyedit?-Ha már itt vagyok én is elkezdem nézni a kitett díszeket. Vannak nagyon szépek, és az áruk is ehhez megfelelő. A legtöbb sajnos üvegből készült, így nálam eleve kiesnek. Viszont pár fából készültet is találok. Egyszerűek, de mégis szépen kidolgozottak.
-Ezek nagyon szépek és nem is olyan drága.-Mutatom meg Mandynek is. Talán elnyeri az ő tetszését is.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Kedd Dec. 31, 2013 11:09 am

- Gondoltam, én is sokáig álltam sorba… - válaszoltam Alicenek, amikor már ismét mellettem volt. Azért a díszek nézegetését továbbra sem hagytam abba, csupán egy-egy pillanatra néztem fel rá, hogy ne higgye azt, hogy esetleg nem érdekel. Nagyon szívesen beszélgettem én vele, emiatt nem kellett aggódnia egy percig sem. Amúgy is jobban szerettem társaságban eltölteni az időt, mint egyedül. Kivéve akkor, amikor nagyon siettem és csak célirányosan mozgok, de az elég ritka alkalom szokott azért lenni. Mondjuk az ebédszünetem alatt, vagy effélék.
- Én is szeretem ezeket a vásárokat, szeretek emberek között lenni – fűztem hozzá, ám figyelmemet egy hóember formájú dísz vonta most magára. Meg is néztem magamnak alaposan, és azzal a kezemben mentem tovább a soron, hogy megnézzem a többi díszt is. Majd akkor fizetem ki, ha már többet is választottam, egyenként nyilván nem fogom lebonyolítani minddel újra és újra. Annyira sajnos nem vagyok türelmes, hiába kellene azzá válnunk így karácsony közeledtével. Mindig megfogadom magamban, hogy változtatok egy kicsit, de valahogy soha nem jön össze. Nem szeretek sorban állni és kész. Legyen ez a legnagyobb hibám és akkor máris boldog embernek tartom magam, ha tökéletesnek nem is. Igazából nem szeretnék azzá válni, az túl terhes lenne nekem. Legalábbis jelenleg ezen a véleményen voltam.
- Én szeretem, ha színes és vidám a fám. Jó, azért nem úgy néz ki, mint egy szivárvány, de nem csak két szín szokott dominálni – meséltem a mellettem álldogáló leányzónak. – Általában rakok rá egy csomó égőt, hogy hadd világítson szépen – magyaráztam tovább fesztelenül, kezembe fogva egy újabb díszt, hiszen a kiürült poharamat ki tudtam dobni és így felszabadult a másik kezem is. Ezt nem is bántam igazán, legalább hamarabb letudom majd a vásárlást.
- Hm… - dünnyögtem magam elé, amikor Alice válla felett lestem rá az általa mutatott díszre. – Az nem is rossz. Keressünk valami csillag formájút, és akkor lehet, hogy veszek egyet. Remélem, hogy a macskának nem fog annyira megtetszeni, hogy a karmát azon élesítse… - gondolkoztam hangosan, aztán megráztam a fejemet. – Nem, majd magasra rakom! – határoztam el magam máris, és tekintetem azon nyomban ezeket a fából készült díszeket kezdte pásztázni, hogy találjak egy olyat, ami tetszik nekem. Szépek voltak, szó se róla, de szerettem volna jól meggondolni a választást.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Hétf. Jan. 06, 2014 2:10 am

Kortyolgatva a forrócsokimat hallgatom Mandy válaszát. Ahogy elképzelem a fáját, csak elmosolyodom rajta,. Biztosan nagyon szép lehet, bár én pont az ellenkezője vagyok. A fényeket én is szeretem, de inkább az egyszerűség a fő szempont.
-Nálam egyszer volt olyan, hogy csak az égőket tettem fel, max egy-két dísszel, mert annyira tetszett a fa alakja, olyan dús volt, hogy teljesen feleslegesnek tartottam több díszt feltenni rá. Persze sokan hülyének néztek e miatt, mert az nem volt igazi karácsonyfa, de nekem így tetszett és az volt a lényeg.-Megrántom a vállam. Igazából ez már egy régi történet, nem is olyan fontos, csak eszembe jutott. Miközben Mandynek keresgélek díszeket magamnak is találok pár szépet. No nem volt a terveim között, hogy bármit is veszek a fára, de most magamat is kényeztethetem ennyivel.
-Hmm macska ellen tudok egy jó kis praktikát. Vagyis jobba mondva van egy lötty, amit ha odafújsz valahová, akkor azt a területet kerülni fogja. Nincs rossz illata és nálam bevált. Jó ez macska függő is, nem tuti biztos a siker, de ha érdekel egyik nap vihetek neked egy kis adaggal. Egy próbát megér nem?-Ééés találtam is egy csillag alakú díszt. Bár nem túl nagy, de azért átadom mandynek, hogy alaposan szemügyre vehesse. Közben én már befejeztem a keresgélést és oda is adom az eladónak a kiválasztott díszeket, amiket gondosan becsomagol nekem.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Kedd Jan. 07, 2014 7:02 pm

Számomra a díszek kiválasztása nem volt egyszerű procedúra. Egyrészt azt szerettem volna, ha stílusban azért megy a többihez, másrészt olyan kellett, ami nem túl drága és abból sincs túl nagy baj, ha valamelyik állatnak kedve támad játszani vele egy kicsit. Ezért volt jó ötlet a fából készült holmi, csak egyelőre még nem tudtam elképzelni, hogyan festene ez az én otthonomban. Ez persze nem tántoríthatott el attól, hogy tovább nézelődjek, mint valami megszállott vásárlásmániás. Pedig közöm sem volt hozzá, egyszerűen csak szerettem a szépet, mint talán mindenki más is.
- Az én fám is elég dús most, már megvettem, ott van a teraszomon elfektetve – mondtam közben Alicenek, reagálva az általa elmondottakra. Mondjuk biztosan szép volt úgy az ő fája, de én a magam részéről azt szerettem, ha voltak rajta egyéb díszek is, a rengeteg égő mellé. Most már legalább odakint is voltak díszek a házon, ez mindig feldobott, valahányszor este értem haza. Lehet, hogy ostobaság, de jobb volt tőle a hangulatom. Néha azon is elgondolkoztam, hogy talán nem ártana nyáron is felrakni néha a rosszabb időkben, hogy újra eszembe jusson a karácsonyi kavalkád.
- Tényleg? – kérdeztem kíváncsian, szemeimben érdeklődés gyúlt. – Még nem is hallottam róla… - vallottam be őszintén. Én nem ismertem efféle praktikákat, hiába vagyok már jó ideje állattartó. – Ó, köszönöm, annak igazán örülnék. Jól jönne valami hatásos, hogy idén ne legyen semmi gond a fával kapcsolatban – dünnyögtem magam elé, mert félig-meddig a kipakolt árura koncentráltam, időként még hunyorítani is kezdtem a gondolkozás közben.
- Jé, ezt nem is láttam! – szemléltem meg jobban is magamnak a csillagot, aztán megköszöntem, hogy Alice megtalálta nekem és ide is adta. Vele együtt én is az eladó felé nyújtottam a kezemben tartogatott díszeket, amiket meg akartam venni. Jobb is, ha nekem is be fogja csomagolni, máskülönben képes lennék csak úgy beletenni a táskámba, ott meg nem jósolok nekik hosszú életet.
- Mikor tudnál majd nekem hozni ebből a valamiből? - érdeklődtem, miután mind a ketten fizettünk és távozhattunk az aktuális bódétól.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Csüt. Jan. 16, 2014 2:40 am

Én még nem vettem meg a fámat. Általában azt az utolsó pillanatra szoktam hagyni. Nem csak azért mert nincs is helyem tárolni, hanem úgy vélem talán akkor tovább megmarad, de lehet, hogy ez csak az én hülyeségem.
-Nem is nagyon terjedt el. Vagyis elég nehezen lehet beszerezni a boltokban. Lehet, hogy ezt csak most találták ki, aztán még nem terjedt el.-Rántom meg a vállam. Mindenesetre az összetevőit elolvasva nem lehet túl bonyolult otthon is valami hasonlót összedobni. Sőt ha jobba belegondol az ember teljesen logikus.
-Akár holnap is, ha bejössz az egyetemre, vagy a rendelőmbe...De alkalmazkodom hozzád!-Munka után végül is bárhová elmehetek. Így igazából nekem aztán teljesen mindegy, hogy hol is futunk össze.
Ahogy ő is kifizette a saját díszeit már el is indulok az egyik irányba, hogy a többi bódét is szemügyre vehessük. Örülnék neki, ha legalább egy személynek meg tudnám venni itt a karácsonyi ajándékát. ahogy elsétálok pár árus előtt észreveszek egy teákat eladó bódét. A szemeim azonnal kikerekednek és szó nélkül indulok el oda. Csak mikor megállok a nagy választék előtt pillantok Mandy irányába.
-Milyen sok féle van és ez az illat! Csodálatos! Te szereted a teát vagy inkább kávés vagy?-Én igazából mind a kettőt iszom, de jobban kedvem a teát, meg elvileg egészségesebb is.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Csüt. Jan. 16, 2014 1:25 pm

- Vagy nem is nagyon lehet kapni – vonogattam én is a vállaimat, mivel nem nagyon találkoztam még hasonlóval, ezt kár is lett volna tagadnom. Jó, persze, voltak a különböző állatboltokban ilyen dolgok biztosan, de hogy mennyire bizonyultak ezek hasznosnak, az számomra már igencsak kérdéses volt a továbbiakban. Mindegy, egy próbát azért úgyis megér majd, vagy nem? Legalábbis én így gondoltam, szerettem mindenféle lehetőséget megragadni, aztán vagy veszítek vele, vagy nyerek. Reméltem, hogy azért inkább az utóbbi lesz ebben az esetben és az állatok békén fogják hagyni idén a fámat.
- Oké, akkor majd lehet, hogy beugrom a rendelőbe napközben, az lesz talán a legegyszerűbb… - gondolkoztam hangosan, miközben magamban szépen sorba vettem a holnapi napra szánt teendőimet. Nem sok volt szerencsére a munkám kívül, de hát, amíg szolgálatban vagyok, addig is szánhattam öt percet arra, hogy elkérjem ezt a csodaszert, aztán menjek tovább az utcára. Ha valami gond van, akkor úgyis küldik a riasztást, én meg gondolkodás nélkül száguldhatok a helyszínre. Ennyire egyszerű volt ez számomra.
Mivel Alice elindult az egyik irányba találomra, így én is követtem őt, próbálva tartani a tempót. Ez nem volt ám annyira egyszerű feladat, már csak azért sem, mert az emberek időnként nekem jöttek, vagy éppen elállták előttem az utat. Ezért nem szeretem én, ha túl nagy a tömeg, márpedig az ilyen kipakolós vásárokon ez gyakran megesik. Van ennek egy jó kis hangulata, csak azért ki az, aki szereti, ha fellökik?
- Én inkább kávé párti vagyok – vallottam be őszintén a bűnömet. – Általában elég sokat iszok nap közben. Jó, nem azon élek, de reggel és délben mindig beiktatok egyet, de ha sokáig dolgozok, akkor még délutánonként is elő szokott fordulni, hogy beugrok venni egyet valahová – árultam el Alicenek, mivel ez nem volt titok. Bárki láthatta, aki ezekben a napszakokban összetalálkozott velem, hogy a kezemben többnyire ott díszelgett egy remekbe szabott kis papírpohár.
- Ezek alapján úgy látom, hogy te viszont inkább a teákat szereted... - állapítottam meg némi nézelődést követően. Tényleg jó illat volt egyébként itt a bódénál állva, még az is lehet, hogy venni fogok valami karácsonyit.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Szomb. Jan. 18, 2014 8:03 pm

-Nekem ez így tökéletes lesz!-Ha minden igaz holnap amúgy sem lesz túl sok betegem, szóval lesz időm Mandyre is. A tömegben szinte lehetetlen mindvégig egymás mellett maradni. A legtöbb ember vakon sétál és még az sem érdekli, ha jól megtapossa közben a lábad. Persze azért, ha elvesztenénk egymást nem hagynám csak itt, ha már sikerült összefutnunk.
-Igen jobban kedvelem a teát, de azért néha a kávénak sem tudok nekem mondani. Sokszor kell esténként bent maradnom a rendelőbe éjszakára, akkor a kávé sokkal jobban ébren tart. A teát inkább az ízéért szeretem.-Az eladónak felteszek pár kérdést, majd elkezdem szagolgatni az ígéretesebbnek tűnő teafüveket. Ahogy kiválasztottam vagy tíz félét csomagoltatok is belőlük, kisebb, nagyobb adagokat. Az ilyeneket sokkal jobban szeretem a filteresnél, így muszáj begyűjtenem belőle. Persze nem lesz az összes az enyém. Van amit majd el is ajándékozok.
-Amúgy a filtereseknél sokkal finomabbak az ilyen teák, meg azt mondják, hogy minőségileg is jobbak.-Lehet, hogy ezt már eleve tudta, de úgy éreztem nem baj, ha elmondom.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Vas. Jan. 19, 2014 1:52 pm

- Akkor ezt megbeszéltük! – bólintottam, ajkaimon pedig megjelent egy mosoly. Szerintem így volt a leginkább kivitelezhető a találkozásunk, ráadásul én legalább tényleg tudtam mozogni a városban, ha arról volt szó. Bárhová el tudtam volna szaladni, ahová mondja, ha pár percnél nem tart tovább a látogatás. Sajnos ilyenkor nem értem rá hosszútávon elmaradni az őrstől vagy a munkámtól, de időnként azért ügyesen trükköztem az idővel.
- Én meg inkább este szoktam teát inni és nappal kávét, hogy jól induljon a napom – fűztem hozzá, miközben elvigyorodtam és én is a teákat nézegettem, ha már itt voltak kipakolva szépen sorban. Ennyire még sosem vizsgálgattam őket, hogy mi mire jó meg effélék, általában csak vettem a boltban az előre csomagolt dobozos-filteres változatát, aztán nálam az meg is felelt a célnak. Egyébként is szerettem a gyümölcsös ízűeket, és a hagyományosat is. A különböző gyógynövényes meg kitudja, hogy miből készült füvek valahogy nekem eddig nem jöttek be, vagy egyszerűen csak rosszat kóstoltam meg belőlük.
- Tényleg? – kérdeztem őszinte érdeklődéssel, miközben felemeltem az egyik fajtát és megszagolgattam, így ismerkedve vele. – Ennyire nem mozgok otthonosan a témában. Én a hagyományos filterest szoktam venni, mert amúgy sem tudom, hogy ezekből melyik a jó… - húztam el kicsit a számat. Közben visszatettem, amit az előbb a kezemben tartottam és azt néztem, hogy Alice milyeneket választott. Lehet, hogy inkább tőle kellene tanácsot kérnem, mert idő közben eldöntöttem, hogy valamilyet megkóstolok ezek közül is. Éppen csak a választással voltak problémáim.
- Te melyiket ajánlanád, ami nagyon finom? – kérdeztem kíváncsian, tekintetemmel közben valami karácsonyi ízűt kerestem. Fahéjasat, vagy valami effélére gondoltam így első körben, de persze az is lehet, hogy itt nem fogok ilyeneket meglelni és csak a boltokban árulnak ennyire spéci összeállításokat, kihegyezve az ünnepekre.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Vas. Jan. 19, 2014 11:49 pm

-Persze azok is finomak és van amikor én is csak filtereset veszek, de sok filteresben, csak a "hulladék" van. Tudod azok a része a növényeknek, amit a jobb minőségben nem használtak fel meg ilyenek...De persze nem mindegyik ilyen. De már hallottam, hogy a nevesebb teák közül is előfordul.-Ezzel most nem elvenni akarom a kedvét a dologtól, néha én is megveszem az olcsóbbat, akkor is ha tudom, hogy csak az íze a fontos benne.
-Huu hát látod ez jó kérdés. Sokat tudok ajánlani, de mondjuk ez attól is függ, hogy milyeneket kedvelsz...Mondjuk így a karácsony idejében a fahéjas alma, szilva, narancs szokott a divatos lenni. És itt láttam is almásat...Itt is van!...Persze van olyan, amiben szegfűszeg is van, de az mondjuk kicsit szokatlanabb. Amit én nagyon szeretek és egyik kedvencem az a vadcseresznyés, meg a sima mentás, illetve a rózsás teák. Ha szereted az új, különleges ízeket akkor a rózsásat nagyon tudom ajánlani.-Egy kis adagot veszek is az említett teából és az orra alá helyezem, hogy megszagolhassa.
-De vannak az általános zöld, meg fekete teák is. De össze is keverhetsz többet. Van amikor én is kísérletezem otthon. Nem mindig sül el jól, de így tanul az ember!-Ha mond konkrétabb elképzelést akkor, többet is tudok neki ajánlani, de így igazéból nagy a választék.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Hétf. Jan. 20, 2014 11:28 am

A hallottak után akaratlanul is kiült az arcomra egy helytelenítő fintor. Az a baj velem, hogy sokszor nem tudtam uralkodni a vonásaimon, máskor meg remekül ment. Attól függött leginkább, hogy mivel volt kapcsolatos a dolog. Most, hacsak belegondoltam abba, amit Alice mesélt, a rosszullét ugyan nem környékezett meg, de legszívesebben elmentem volna oda, ahol ezeket gyártják, hogy mindenkinek a szájába dugjam, hadd kóstolják csak meg, hogy mit árulnak. Egyáltalán nem volt ez szép dolog, bár min is csodálkozom? Mindig csak kihasználják a vevőket.
- Akkor ennél is valahogy úgy működik, mint a felvágottaknál szokott… - fűztem hozzá végre érdemben is valamit. Valószínűleg a virslikbe is mindenfélét raktak, amiről jobb volt nekünk nem tudni, de ebben nem voltam annyira biztos, csupán ezek után már el tudtam képzelni. Ha a teák minőségét is képesek voltak spórolásból lerontani, akkor másnál miért ne lenne lehetséges? Ezért nem szeretem én az üzletembereket. Én magamat sem tartom annak, hiába van egy cégem, amiről igazából senki nem tud. A mi termékeink legalább jók és frissen a vízből fogottak.
Kíváncsian nézegettem, meg hallgattam egyébként, hogy mit mondott nekem a mellettem álló lány. Közben megszagoltam, ha valamit mutatott és jobban meg is néztem magamnak, ha arról volt szó. Tényleg valami karácsonyira vágytam és a fahéjas mindig jó választásnak bizonyult ezen a téren.
- Hm, lehet, hogy a fahéjas almát, meg a narancsot fogom megkóstolni – határoztam el magam egy kis idővel később. Én elhittem neki, hogy a rózsás is nagyon finom, de nekem valahogy az kicsit bizarr volt, így hirtelen nem volt kedvem most kipróbálni még azt is. Éppen elég volt, hogy ezt a kettőt hajlandó voltam, mert egyébként szerettem a jól bevált, megszokott dolgokat az életemben. Azt nem állítanám, hogy nehezen viseltem el a változásokat, de most kísérletezgetni nem sok kedvem volt.
- Tényleg? Erre még sosem gondoltam… - árultam el, amikor a teákkal való kísérletezgetést hozta szóba. Kicsit viccesnek találtam úgy az egészet, mintha csak valami vegyületet próbálna meg az ember létrehozni, de nem is volt olyan rossz ötlet. Bár ennyire nem mozogtam otthonosan a témában, hogy tudjam, melyik ízhez melyik passzol a legjobban, de talán neten majd utána olvasok később. – Szerintem akkor ez a kettő lesz! – döntöttem el, miután ráleltem a narancsosra is, és az árus felé nyújtottam mind a kettőt. – Köszi a segítséget! – tettem hozzá egy fél mosollyal, Alice felé fordulva.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Pént. Jan. 24, 2014 11:05 pm

-Mondhatni igen!-Bár én nem eszem felvágottat, de olvastam rémtörténeteket azokról is. Persze ott is vannak kivételek, de azok általában egy hétköznapi embernek megfizethetetlen és ezt ki is használják, pofátlanul.
-Hidd el mind a kettő nagyon jó választás.-Igazából kevés olyan tea van, ami nekem nem ízlene. Még egyszer az igazi keserű, japán zöld teát is megkóstoltam. Először nem értettem, hogy miért adnak hozzá valami kis süteményt, de miután belekortyoltam minden világos lett.
-Majd egyszer próbáld ki...Olyan mintha főznél, mikor a fűszereket kevered össze. Tudod mi illik mihez. Nem kell tőle félni. Maximum nem sikerül jól és vagy elajándékozod, vagy a kukában landol.-Igen volt már mikor nem lett valami finom a keverékem. Szerencsére csak kicsit próbáltam ki, így nem volt nagy a veszteség.
-Igazán nincs mit. Amiben tudok próbálok segíteni!-Még egy biztató mosolyt is kap mellé tőlem. Nagyon örülök annak, hogy így összefutottunk ma. Kellemes vele vásárolgatni és legalább jobban meg is ismerjük egymást, ami nem hátrány, főleg hogy valamilyen szinten kolléganők vagyunk.
-Esetleg van valami, amit konkrétan meg szeretnél nézni? Vagy vegyünk még valami italt, keressünk valami nyugisabb helyet?...Én mondjuk még körbenézelődnék picit, de megértem, ha neked már eleged van a tömegből.-Előbb ért ide, így lehet, hogy besokallt már.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Szomb. Jan. 25, 2014 6:20 pm

- Akkor azt hiszem, hogy hallgatok rád és veszek egy kicsit mind a kettőből! – jelentettem ki határozottan, utána pedig fizettem, nehogy azt higgye, hogy esetleg azzal akarnék szó nélkül elsétálni. Nem, én nem az a típus vagyok, és amúgy is ciki lenne, ha rendőrért kiáltoznának miattam, holott itt én vagyok a rendőr. Azt hiszem, hogy nagy bajok lennének még abból, az meg nem hiányzott nekem egyáltalán. Inkább a békesség pártján álltam a legtöbb esetben, ha rajtam múlt.
- Ennyire nem szoktam kísérletezni főzés közben. Sokszor még a legegyszerűbb dolgokat is képes vagyok odaégetni, mert elvonja valami a figyelmemet – vallottam be nevetve, kissé talán zavartan. Azért nem szerettem, ha emlékeznem kellett a szétszórtságomra, de a magánéletben bizony nagyon is jellemző volt rám a figyelmetlenség. – Meg amúgy sincs rá nagyon időm sem, hogy őszinte legyek, de sejtem, hogy mire gondolsz – tettem még hozzá gyorsan, hogy mentsem a saját helyzetemet, ha esetleg rosszat gondolna rólam. Illetve nem is igazán rosszat, csak inkább tévest. A konyhámat azért még sikerült nem felgyújtani, bár egyszer majdnem az is megvolt. Még jó, hogy a szomszédom történetesen egy tűzoltó.
- Hm, nem hiszem. Én csak tölteni jöttem az időmet igazából – vontam meg könnyeden a vállaimat, mivel ez volt az igazság. Éppen nem akadt dolgom és semmi kedvem nem volt a négy fal között kuksolni, amikor kivételesen egészen enyhe volt az esti időjárás. Szerencse, holnapra talán megint alaposan a nulla alá fog csökkenni a hőmérséklet, már terveztem is magamban, hogy hány réteg ruhát fogok magamra aggatni azért, hogy ne fagyjak meg.
- Ha akarsz, sétálok még veled egy kört, de nem hiszem, hogy jó ötlet inni. Kicsit már pisilnem kell – súgtam oda neki, aztán széles mosolyt villantottam rá. Jó, annyira még nem volt vészes a helyzet, de ha innék még rá, akkor nem biztos, hogy hosszútávon olyan remekül érezném magam. Itt nem sok vécét láttam kirakva, így aztán jobb nem kockáztatni és előre gondolkozni, igaz? – Miért, te mit szeretnél még megnézni? – kérdeztem, miközben tovább indultam a teástól. Így is teljesen megtelt az orrom a füvek illatával, nekem kicsit így már tömény volt.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Szer. Jan. 29, 2014 12:38 pm

Nem gondolok róla rosszat, vagy tartom bénának, ügyetlennek azért mert nem a legügyesebb a konyhában. Én is tudok nagyon sokat bénázni, ha éppen bal lábbal keltem fel reggel. Mindent leejtek, eltörök, megvágom magam nah meg odaégetem a dolgokat. Szerintem nincs is tökéletes háziasszony, akinek minden sikerül elsőre. Én is csak akkor szoktam kísérletezgetni, ha van időm, kedvem. Különben inkább csak a jól bevált recepteket használom fel.
-Igen sokszor a munka miatt én is inkább csak rendelek, vagy valami fagyasztott kaját készítek el. Sőt van amikor annyira belemerülök a munkába, hogy egyszerűen elfelejtek enni és csak mikor lefekszem aludni döbbenek rá, hogy ma csak egy kis szendvicset, almát ettem. Veszélyes tud lenni...-És mindig próbálok erre odafigyelni, de igen sajnos sokszor túlságosan is megfeledkezem mindenről és csak a munka, a munka.
-Egy kört én még szívesen megyek, de persze ha menni akarsz azt is megértem.-Ha hívja a természet, akkor inkább hagyom hadd menjen. Nem akarom, hogy miattam szenvedjen itt mellettem, miközben én még szépen nézelődök.
-Konkrét elképzelésem nincsen, csak még nem jártam teljesen körbe, de úgy is lesz még időm erre, szóval, ha nem is ma máskor majd megtehetem. A várás nem fog elszökni karácsonyig.-Szóval tőlem akár el is indulhatunk kifelé. Én úgy sem kocsival jöttem, így még vár rám egy kisebb séta hazáig.

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Pént. Jan. 31, 2014 1:26 pm

- Igen, tudom. Ismerem az érzést – bólogattam egyetértően, mert velem is előfordult már egy sűrűbb napon, hogy kávén kívül nem sokat sikerült ennem. Jó, valamit mindig muszáj, de ha belemerülök a papírmunkába mondjuk – amit utálok -, vagy valami kihallgatásra váró emberkével kell beszélnem, ott nem állhatok neki ebédelni, igaz? Úgyhogy időnként így ki szokott maradni egy-egy főétkezés, vagy esetenként akár kettő is. Nem a legegészségesebb dolog, ez tény, de most mit tehetnék? Túl elfoglalt nőszemély vagyok.
- Az biztos! – bólogattam egyetértően, ajkaimon mosoly jelent meg. Még nem kezdtem el toporogni amiatt, mert nagyon ki kellett már mennem, de lassacskán el fog jönni az a pillanat is, efelől nem volt semmi kétségem. Egyrészt ismertem magam, másrészt a lábam alatt hideg hó pihent, és ettől mindig pisilnem kellett, akkor is, ha nem ittam egy nagy pohár puncsot. – Nem szívesen hagynálak itt, de nekem mára elég volt. Ha gondolod, és nem akarsz már maradni, akkor szívesen hazaviszlek, úgyis kocsival jöttem – ajánlottam fel készségesen.
Amennyiben velem tart, úgy elindulok a kocsi felé, mutatva neki az utat egyúttal. Annyira nem vagyok képben, hogy merre lakik, de úgy gondoltam, hogy a városnak bármelyik részében is, útba ejthetem most, abba nem fogok belehalni. Ha már beülök a melegbe, akkor jobban fogom bírni hazáig, maximum a kocsitól az ajtóig majd rohanok és toporgok, mint valami rakás szerencsétlenség, vagy mintha egy vígjáték szereplőjévé avanzsáltam volna.
Azért jól éreztem magam ma este és legalább némi díszt, meg teát is sikerült beszereznem, habár csak az egyik szerepelt kezdetben a terveim között. Annak is örültem, hogy Alicebe belebotlottam, mert így legalább egyikünknek sem kellett egyedül lófrálnia itt. Szeretem az ilyen vásárokat, de annyira azért nem, hogy órákig egyedül bámészkodjak. Társaságban azért jobb.

// Amennyiben nem írsz olyat, köszönöm szépen a játékot! Karácsony a Főtéren [Esemény] 1839924927

//

Re: Karácsony a Főtéren [Esemény] // Vas. Feb. 02, 2014 7:46 pm

Azért valahol örülök annak, hogy nem csak én vagyok képes teljesen belemerülni a munkába és megfeledkezni az étkezésekről.
Mivel nem akartam megvárakoztatni, megkínozni azzal, hogy még itt tartom egy jó darabig, hogy végül bepisiljen úgy döntöttem akkor én is inkább visszavonulót fújok. Majd talán egyszer napközben eljövök, mikor kevesebben vannak és akkor nyugisabban körbe tudok nézni.
-Ez nagyon kedves tőled, de nem akarom, hogy miattam fáradj!-Persze nem azt mondom, hogy nem csábító az ajánlata, főleg, hogy kezd a hideg behatolni a ruhám alá, de nem akarok visszaélni a kedvességével.
Mindenesetre ha ezek után is örömmel elvinne, akkor nem ellenkezem tovább, sőt felajánlom neki, hogy ha szeretne nyugodtan felugorhat hozzám. Nem tudom, hogy a városban, vagy a külvárosban lakik, de így neki is kellemesebb lehetne az út hátralévő része.
Az estét nagyon élveztem. Örültem neki, hogy így összefutottunk. Nem csak azért, mert jó társaságban sokkal jobban eltelik az idő, hanem azért is mert így kicsit jobban megismerhettem Mandyt. Igaz csak apró információkkal gazdagodtam, de hát ezek is információk és lehetnek ugyan olyan fontosak is. Bízom benne, hogy máskor is lesz alkalmunk, majd ilyen jót beszélgetni. Talán egyszer Abievel együtt meghívhatnám őket egy vacsorára. Biztos ők is örülnének egy kis kikapcsolódásnak, a sok munka mellett.

//Én is nagyon szépen köszönöm! Karácsony a Főtéren [Esemény] 1839924927

//

» Ünnepelde (2012-Karácsony)

Karácsony a Főtéren [Esemény]

Karácsony a Főtéren [Esemény]

Similar topics

Similar topics