A ház hivatalos tervein nem szerepel pince, ez utólag lett kialakítva, és igen nagy gondossággal, közel egy évet vett igénybe, a ház többi részének felújításával egybekötött átalakítás. A lefelé vezető lépcsősor a konyhaszekrénybe épített hűtő alatt helyezkedik el, melynek kinyitása egy rejtetett – elszívón található – gomb segítségével történhet meg. Maga a labor kicsivel több, mint húsz négyzetméteres, közepén szíjakkal és pántokkal ellátott fém műtőasztal helyezkedik el, míg a falakon körbe sebészeti eszközök, és a biokémiában használatos vizsgálati műszerek sorakoznak. A déli oldalon egy zárható megerősített acélszekrény kapott helyet, ebben könyvek, feljegyzések és főzetek sorakoznak, melyeket Franz maga készített. A helyiség hangszigetelt, és külön szellőztetőrendszerrel bír, veszély esetén úgy is funkcionálhat, mint egy pánikszoba.
A Moose Creek Menedékház közelében történt találkozást követő napon tértem vissza Anchorageba, az estét a vadonban töltöttem, és meglehetősen jól esett a magány, végre volt időm kizárni a várost, és meditálni. Azonban munka nem állhatott meg, és egy jelentés is várt rám, melyet le kellett gépelnem a megszokott formaságoknak megfelelően:
Iktató: Franz Meyerhof
Dátum: 2015. február 21. 16:00 Találkozás helye: Moose Creek Menedékház közelében Farkas használt neve: Egon Duckbane Falkatag: Igen (Betolakodók) Kora: Csatoltam egy szőrmintát, az informátorok ez alapján betudják azonosítani a korát, és az erejét. Emberi jellemzők: Emberi alakban nem jelent meg, azonban farkas-humán alakban járta az erdőt. Farkas jellemzők: Szürkésfekete bundával rendelkezik, szeme kék, testfelépítése az átlagosnál vékonyabb, ám izomzata épnek és erőteljesnek tűnő, vélhetően igen fürge és gyors. Jelleme: Nem túlzottan érdekli a titok őrzése, könnyen generálhat kellemetlen fotókat, eseményeket. Az őrzőket alapvetően távolságtartóan kezeli, tiszteli az erőnket, és nem igazán tudja, mennyire lenne képes megállni a helyét egy velünk szembeni harcban. Megfontolatlan, hóbortos. Egyéb megjegyzés: Bal mancsát letépték, elmondása alapján egy macska miatt. Állítása szerint New Yorkban voltak falkatársai, és körülbelül fél éve került Fairbanks-be.
Két példányban nyomtattam ki a leírtakat, és mindkettő egy-egy mappába került, az egyik Fairbanksben landolt a Protektorátusnál, és mellékletként két szőrszál is ott pihent egy piciny zacskóban. Azonban a másik mappa egy sokkal rejtélyesebb helyre került, a pincei magángyűjteménybe, a megmaradt három szőrszállal és persze a kinyomtatott írással egyetemben. A gyűjtemény tovább nőtt, bár ez most nem volt túlontúl jelentős darab. Pár szőrszál nem nevezhető nagy fogásnak, inkább csak jelzés értékű, és esetlegesen jól jöhet a későbbiekben, ha úgy hozza a sors. Az akta a megfelelő falka adatok mellé kerül, de van itt, nem egy más városból való minta, s természetesen az Anchorageban megfordult kóboroktól vett esszenciák bújnak meg a legnagyobb számban, csinos gyűjtemény, mely Franz éveinek munkásságát takarja, a saját út, melyet más Protektorátusokban nem néztek túl szívesen, a saját út, melynek lehetőségét igazán csak ez a város viseli el... A tudományos fejlődésnek mindig meg van az ára, ahogy a mágiának is. A zár visszakattan, mára végzett.
Kezdőlap
