- És a kisebbik gyermekei? Ki kell mondja. Ez a ragtapasz-terápia, én legalábbis így nevezem konyhanyelven magamban. Figyelek rá, minden rezdülését igyekszem megjegyezni, szavainak mélyére bukó igazságot fürkészek, miközben a beszédét hallgatom.
Amikor a kicsikre kérdez, a szám sarka önkéntelenül megrándul. Ujjaim a rásimulnak a fotel karfájára, és tompán bemélyesztik az anyagát, ahogy egy pillanatra megfeszülök. Még mindig elfog az az érzés, ha szóba kerülnek. Általam diszkrétnek gondolt mozdulattal nyúlok feszesre húzott nyakkendőmhöz, és kissé meglazítom azt, mert úgy érzem, mintha kevés lenne idebent a levegő. Persze a levegőmennyiséggel semmi gond. A szorongás klasszikus tüneteit produkálom, ahogy a kicsik szóba kerülnek... ...Megköszörülöm a torkom, mielőtt válaszolnék. - Már nincsenek közöttünk. – Meghaltak, igen… de ezt nem tudom ilyen nyersen kimondani. - Öt éve elvesztettük őket. – Teszem még hozzá, majd lassan elhúzom a kezem a fotel karfájáról, és a mandzsetta gombomat kezdem igazgatni.
- Valóban szükséges ez? A kilépés. Anchorage? - Tekintek rá, kék tekintetem most sokkal inkább szürkének hat. Befagyott tó jeges tükre. - Igen - bólint lassan, határozottan, ahogy saját kékjeivel az enyéimbe tekint. Nincs benne megingás, vagy kétkedés. (...) Ő távozik, én maradok.
"Az arckifejezése félelmetesen ismerős volt, már csak a vérség okán is, mintha anyánkat láttam volna, amikor megvetőn és undorral telve pillantott rám, mielőtt lemászott volna a székről, elvetve az ön-akasztást. Az undor, amit sose akartam az ő arcán is látni, elég volt a tükörképemtől megkapni annyi éven át, rettegni attól, hogy egyszer majd tőle köszön vissza, mert megtud mindent. És most, tessék. Itt vagyunk, eljutottunk eddig is, igaz bő évszázadnyi eltolódással. Röhejes, hogy semmi köze az undora tárgyának ahhoz, amitől én anno tartottam. Röhejes, hogy moccannom se kell a zuhanásért. Röhejes, hogy minden faszság ellenére is ott tartok, hogy képes a szakadékba lökni egyetlen, kósza kis érintéssel. Én vagyok érzéketlen és kegyetlen? Tényleg, Ethan?"
Kezdőlap
