KARAKTERINFORMÁCIÓK ◯ Kor : 828
◯ HSZ : 35
◯ IC REAG : 34
|
to my loyal ones :: 04.08 - hajnal // Szer. Ápr. 05, 2017 1:41 pm | |
| Mint eszelős, gyártottam a hangüzeneteket, holott réges rég megbékéltem a végső halálnak gondolatával. Annak mindig könnyebb, aki megy, nem igaz? A neheze azoknak jut, kik itt maradnak minden szó és magyarázat nélkül. Néhány nap csupán az örökkévalóság immáron, felkereshettem volna személyesen a területen portyázó utódokat, mégis jobbnak láttam "megkésett" üzenetekbe csomagolni anyai szavaim feléjük. Hogy mihez kezdenek velük... az már csak rajtuk áll.
Hagytam egy üzenetet Ethannek arról, hogy soha nem fogom magára hagyni többé. Ha fizikálisan nem is, szellemem örökké figyelni fog rá. Ott leszek álmaiban, s legutáltabb rémálmai között egyaránt, hát jobb, ha megembereli magát végre vagy enged az egóján és követ az örök vadászmezőkre, megpihenve.
Üzentem az ikerlányoknak is, kikre örökül hagytam az ősi tudás egy nagyobb szeletét. Erősebbek, mint hinnék, a túléléshez nincs szükségük hitvány teremtőre, kecsegtesse őket bármily édes szóval is az. Egy-egy farkasom lett jussuk, vigyázza lépteiket a viharos időjárás három istennője után elnevezett farkas-triád: Kadlu (vihar), Kweetoo (villámok) és Ignirtoq (zuhogó eső).
Elijahnak hozzá illően különc módon, fiatal farkasom nyakába kötött üzenetben köszöntem meg, hogy vigyázott a számomra kedves társra, míg nem jártam az élők útját, s meghagytam, hasonlóképp vigyázom majd én is lépteit az övéinek odafentről. Valami olyasmit is írtam, hogy az atyja büszke lenne rá, ha ismerné. Mert őszintén így gondoltam. Sajnálom, hogy nem volt alkalmunk előbb találkozni a hímmel, csak most, mindenek alkonyán.
Onatahnak rövid, velős üzenetet írtam, vele találkozom még, s átkozom a percet, mikor ez eljön. A keményebb diót jelenleg mégis Ryder jelentette... | - Önnek egy új hangüzenete érkezett, a küldés ideje: 04.08. 0:05
Nem tudom, mit mondhatnék, kölyök... mire ezt megkapod, valószínűleg már nem élek és bebizonyosodik az is, hogy neked volt igazad, akkor, ott, San Francisco külvárosában a hátsó kerti tábortűznél ülve. Hiba volt közel engedned magadhoz, mert a személyem többet árt, mint segít, bármennyire igyekeztem jó tanítód lenni. Nem kérem, hogy bocsáss meg, sem azt, hogy belásd döntéseim miértjét. Hálával és köszönettel tartozok neked mindazért, amit tettél és nem további kérésekkel, szóval... köszönöm! Tiszta szívemből köszönöm neked Ryder. Talán egyszer még találkozunk idővel és őszinte nyíltsággal mesélhetek el minden részletet neked. Nagyon szeretném, hogy így legyen. Legalább ennyi jusson nekünk, ha a földi létben korántsem úgy alakultak a dolgok, miként szerettük volna... Amíg ez be nem következik, maradj erős, kölyök. A lányokért, a falkádért... de legfőképpen magadért. Kellesz a világnak, mert a hozzád hasonlók nélkül kihal minden hagyomány, a gyökereinkről elfeledkeznek az újabb nemzedékek, s idegen bálványokat imádnak majd, elfeledkezve ösztönlényük igaz valójáról. Ne engedd, hogy így történjen!
|
|
|