Karakter teljes neve: Veron Shiver Becenév: V., Veron Álnév: Amy Jones Faj: Vérfarkas Falka: Magányos farkas Titulus: Nem: Nőstény Kor: 223 esztendő Születés helye és ideje: 1789/03/06, Írország, Dublin - átváltozás: 1819/03/06 Foglalkozás: Főállású világjáró Védőszellem neve: - Mágiaérzékenység: van Mágiahasználat szintje: -
Apa: Dwayne - elhunyt - Kapcsolat: Sosem adott okot arra, hogy szeressem. Csak megkeserítette az életem. Ha rá gondolok felfordul a gyomrom. Anya: Eilish - elhunyt - Kapcsolat: Belehalt a születésemkor fellépő komplikációba, így sosem ismerhettem őt. Kislány koromban sokszor elképzeltem milyen nő lehetett, de nyilván érzelmeket nem táplálok iránta Testvérek: Caden, Daley -elhunyt- és Keegan Vegyes érzelmeim mára inkább gyűlölettől fröcsögnek irántuk. Míg nem történt meg a beharapásom vigyáztak rám, utólag kiderült parancsra cselekedtek. Egyéb hozzátartozók: Örülök amiért nincsenek...
A felsorolásból gondolom valamennyire érthető és érezhető, hogy nem igazán érdekelnek mások, elég saját magammal foglalkoznom. Egyetlen hibám, hogy hamar elborul az agyam és először ütök, aztán kérdezek (jobb esetben). Erősségem viszont a kitartásomban rejlik. Ha valamit nagyon meg akarok kapni vagy el akarok érni, azért a végsőkig képes vagyok elmenni és rohadtul nem érdekel kin kell átgázolnom érte. Akaratosnak, önfejűnek jellemezném magam. Nem vagyok kifejezetten szószátyár p/csa, de befordult lelkibeteg idiótának sem vagyok mondható. A magam sajátosan "kedves" módján elkommunikálok ha nagyon muszáj, addig nincs baj, míg nem akarnak betolakodni a magánszférámba. Ha ez mégis megtörténik; az ég óvja tőlem a nyomorultat. A stílusom elég nyers és lényegretörő. Szeretem különféle becenevekkel illetni a körülöttem lévőket ha tetszik az illetőnek, ha nem. A viselkedésem sokszor elég férfias, ahogy a világnézetem is. Nem tartom magam tökéletesnek, de magabiztosságot nem kell kölcsönkérnem senkitől. Szeretem ha másokat kínozhatok (akár testileg, vagy csak szavakban, ez lényegtelen). Neveltetésemből adódóan már rég nincs lelkiismeretem, és az empátiából is kifogytam, ezért nyugodtan közveszélyesnek nyilváníthatnám magam.
* Testalkat: magasságra 170 cm, súlyra kb.: 54-55 kg. Kisportolt kis dög vagyok. Rendszeresen edzek, tornázom, tehát kondiban tartom magam. * Hajam: színe sötétbarna, enyhén hullámos és csaknem a derekamig leér. Általában egyszerűen, leengedve hordom, ha nagyon idegesít akkor feltűzöm. * Szemeim: színe égkék *Farkasbundám: színe barna *Ruházat: kizárólag fekete, vagy sötét árnyalatú színt vagyok képes elviselni magamon.
Dublinban, 1789-ben születtem. Édesanyám nemsokkal később meghalt, a három bátyámmal maradtunk apám nyakán. A családom többi tagja innen-onnani rokonságból verődött össze, így sosem álltak hozzám közel. Azt sem lehet elmondani, hogy a szeretet bármelyikük erősége lett volna... Igazából ezt a közeget nem is lehetett családnak nevezni, a vérengző farkasok gyülekezete jobb jelző lehetett volna helyette. A híres és hirhedt O’Sullivan falka atyám vezetésével megalapította a kiképző tábort, egy harcosneveldét. A farkasok kegyetlen sorvasztóját - én csak így hívtam magamban az egykori otthonom. Számtalan farkas költözött be, és a nagy vezető örömmel kínozta őket. Kemény és kegyetlen személyiség hírében állt, és ez tökéletesen igaz is volt rá. Már születésem pillanatában eldöntötte sorsomat. Nő létemre nem bánt velem kegyesebben a többieknél. Sőt. A vezér lánya nem engedhetett meg egyetlen hibát sem. Vézna lányka voltam, de kitartásom az volt bőven. Rossz helyen, rossz időben születtem, ez volt az egyetlen bűnöm. Húsz éves koromig nap mint nap belémsúlykolta a tényt, mik a céljai velem szemben, én pedig más választásom nem lévén felkészültem a beharapásra. Hát nem édes? Nem, nem volt az... Végig kellett járnom az utat, nem volt más választásom. Kemény kiképzést kaptam. Törések, zúzódások tömkelegéből tanultam meg, hogy az életem csak egy cérnaszálon lóg. A beharapás utáni időkben számtalanszor megerőszakoltak, halálra vertek, újra és újra lerombolták bennem azt a csekélyke önbizalmmat is ami megmaradt, de mindig talpra álltam. A bosszú volt ami éltetett. Apám elvárásai szerint szépen lassan minden érzelem meghalt bennem. A kíméletlenséghez már nem a satnya kislány ereje párosult és eljött az idő, amikor már egyetlen ujjal sem tudtak hozzám érni. Csak a saját túlélésem érdekelt, más nem számított.
Életem ötvenedik évében atyám kiképzővé léptetett. Büszkének kellett volna lennem, hiszen ez volt a legnagyobb elismerés amit tőle kaphattam. De nekem mindez csak kiutat és előkészületet jelentett. Előkészületet arra, hogy megöljem őt azért, amivé tett, és azért, ahogyan a nőkkel bánt. Ó igen, az én édes jó apám több asszonyt is tartott a táborban, de egyet királynőként istenített. A szajha meg sem állt a bétaságig, minden szavát, minden óhaját teljesítették, atyám nem vette észre, közben hogyan hálózza be a nő és veszi át az irányítást. Nem hittem volna, hogy ez valaha is megtörténhet. A nagy alfa, a hatalmas harcos nem volt más, mint egy puhány idióta. Mivel a bizalmába fogadott, nem kellett sokáig szövögetnem a nagy tervet... Az egyik éjjelen az őrségváltást kihasználva belopóztam a hálóterembe. Atyám és a szajhája a rengeteg italtól mély álomba zuhanva egymás mellett feküdtek az ágyon, mely egykoron az anyámmal közös ágya volt. Tudtam, eljött az én pillanatom. Kezemben a tőrömmel az ágy elé sétáltam. Elhúztam a szám amikor a pengén megcsillant az ablakon beszűrődő holdvilág lágy fénye. Kemény tekintetem az alvó párra emeltem, s undorral néztem végig rajtuk. -Megérte atyám? Ezért a nőért dobtál el magadtól? Hogy lehet az, hogy egy idegent jobban szeretsz, mint a saját véred szeretted valaha is? -a szavak beleégtek az agyamba, keserűen felsóhajtottam, majd megkerültem az ágyat és a békésen alvó szajha mellé léptem. Fejem kissé oldalra döntve figyeltem egy ideig, mialatt éreztem hogyan borít el a harag hatalmas ereje. A mellkasa egyenletesen járt, mégis dühített a látványa. A szuszogása halk volt, de hatására úgy éreztem, apró tűk hada kínozza a fülem. Az arca szép volt, szimmetrikus és tiszta, nekem mégis ökölbe szorultak tőle a kezeim. A magasba emeltem a tört, majd egyenesen a nő szívébe döftem. Fel sem ébredt... Utólag visszagondolva túl kegyes előkészület volt ez a számára. Ezután atyám térfele elé sétáltam, könnyeim apadhatatlanul csorogtak közben. A penge megremegett a kezemben, pont úgy, mint régen az első gyilkosságom pillanatában. Miért? Egy pillanatig szánalmat éreztem és talán... talán szeretetet. Nem! Képtelenség lett volna bármit is érezni iránta. Soha nem kaptam tőle egy jó szót sem, csak fájdalmat... Soha nem voltam a lánya, csak egy eszköz. Egy tárgy. A kegyetlen emlékek eltorzították az arcom. A kezem már nem remegett amikor a kés hegye mélyen a nyakába fúródott. Nem számítottam rá, hogy meglátom a tekintetét. Hirtelen tért magához, felocsúdott az álomból, de már késő volt. Elkapta a tőrt szorító kezem mely éppen akkor vágta át az ütőeret, s vele együtt minden ínt és idegszálat. Véres hörgés tört fel belőle, még a haláltusája közben is volt benne annyi erő, hogy csontomat törje. Mindhiába hadakozott. Teljes erőmből szorítottam a pengét, míg a szíve az utolsót nem ütötte. Nem volt sok időm a folytatásra. Mindkét hitványt megszabadítottam a fejétől, még épp időben, mielőtt az őrség újabb kerülőt nem tett volna.
Elhagytam Ír hont, nem tehettem mást. A testvéreim vérdíjat tűztek ki a fejemre, a falka a nyomomban volt. Ha a szülőföldemen maradok biztos pusztulás várt volna rám. Megtartottam a tőrt, s nem terveztem a visszatérésem. menekültem, egy régi szövetségest kerestem fel, viszont nem rágódhattam sokáig a történteken. A falka eljutott hozzám, csak a szerencsének tudhattam be a menekülést. Azt hittem kijátszhatom őket, de Daley-vel a sarkamban már közel sem voltam biztos benne, hogy túl fogom élni. Amíg a többiek szétszedték az elhagyott birtokot, a nyamvadék kiszagolta a nyomaimat és utánam eredt. Abban reménykedtem, hogy átváltozva el tudom kerülni, hogy szembeforduljak vele, de nyílt terepen Dal nagyon is jól tudta mit csinál. Tapasztaltabb volt nálam, elérte, hogy egy sziklákkal övezett részen beszorítson. Minden idegszálam megfeszült, úy rontott nekem akár egy hatalmas tank. A hatalmas súlyától csontjaim reccsentek, a vállamat hatalmas fájdalomhullám öntötte el, majd jött a többi. Kétségbeesésemben a torkához kaptam és kiharaptam egy hatalmas darabot belőle, ez volt az a pont, amikor megtántorodott és magam alá tudtam gyűrni. Túlságosan elvakított a harag ahhoz, hogy csak úgy ott hagyjam és elmeneküljek. Ösztönösen cselekedve martam bele újra és újra, hatalmas mancsaimmal szaggattam ahol értem, bensőmben elégedettség lett úrrá, de megijedtem az érzéstől. Meghátrálva néztem az emberré alakuló vérben úszó testet. Már nem volt visszaút.
Van, ami nem változik. Hogy mire gondolok? Mindig is gyilkos maradok. A véremben van, olyan ez nekem mint a levegő. Nélkülözhetetlen. Gyűlölöm magam, de a pokoli világot melyen tengődnöm kell méginkább megvetem. Átszeltem Európát, de nem csak a falka elől, talán önmagam elől is menekülve kóboroltam és kóborlok a mai napig. Ha kedvemre van egy város, hát megállok és megpihenek, talán munkát is keresek. A pillanatnyi hangulatomtól függ minden. Most léptem át Alaszka határát, nincs más dolgom, mint felmérni a terepet és eldönteni akad-e itt számomra valami...
Amiket szeret: - Fájdalmat okozni - Örülni más kárának - Emellett nyugalom és béke, igazából mást nem tudok felvezetni.
Amiket ki nem állhat: - A fontoskodó, hülye alakokat - A parancsokat -
Rövidtávú célok: Túlélni a holnapot
Középtávú célok: Ha megérem talán állandósítani egy lakhelyet
Hosszútávú célok: Ez az, amire még csak nem is gondolok
Forrásmegjelölés: Egy drága barátnőm; Tara O'Ryan rengeteget mesélt az oldalról. Az ő hatására hozott el idáig a kíváncsiság. Nagyon remélem megfelelek (:
Először is, engedd meg, hogy köszöntselek köreinkben! Remélem, hogy nem fogod megbánni, hogy ide lettél csábítva Az előtörténeted mindkettőnknek tetszett, bár a gyilkosság utáni ~150 évet kissé elnagyoltad, de értettük a lényeget. A gyilkosságokat is a megfelelő módon írtad körbe, ebben sem találtunk semmi kivetnivalót. A történeted és a karaktered múltja alapján Omega titulussal fogsz kezdeni, amíg falkát nem választasz, kérlek, hogy a Titulusoknál olvass utána annak, hogy ez mit is jelent pontosan! Egyébként még egy Avatar foglalást szeretnék kérni Tőled, aztán várunk a játéktéren!