- A bunkója! Nem azt mondtam neki, hogy tukmálgassa rád a kártyáját, hanem hogy vigyázzon rád, amíg én elmegyek a kabátokért! – füstölgök egy kicsit, elvégre ez csak még inkább megerősít abban, hogy még nagyobb majomnak tartsam az illető srácot. Ám az, hogy Naomi esetleg felhívná, s esetleg boldog lehetne egy általa cukinak tartott pasival amíg a kapcsolat vagy a randik tartanak.. nos ez azért jobb megvilágításba helyezi a dolgokat. Megenyhülten mosolyodom el. - Ha bejött, hívd fel! Nincs ebben semmi nagy dolog. Nyilván nem azért adta oda a névjegyét, hogy legyen mit rituálisan elégetned. Vonom meg a vállamat, s biztatón megveregetem Naomiét. Lelki szemeim előtt már látom is a szívecskéket barátnőm feje körül, s bár a brókert valahogy nehezen tudnám elképzelni mellette, ettől még hirtelen nagyon kívánom neki, hogy legyen mellette egy társ, akire mindig számíthat. Nyilván a saját, sivár magányosságom vetítem ki Naomira, de úgy vagyok vele, hogyha a saját életembe nem tudok még csak gondolatban sem ilyen szépségeket vizualizálni, akkor legalább máséba megtehetem. Ami a táncot illeti, itt nem igazán azok a zenék szólnak, amikre én társastáncolni szoktam, s partnerem sem akad hozzá, így mozgásom nekem is a lötyögés felé hajlik inkább. Nem foglalkozom a körülöttünk levőkkel, Nonóval és Mandyvel jöttem a perkettre, táncolok hát velük. Amúgy sem vagyok az a discoban ismerkedős. - Valami koktélfélét meginnék én is. Egy Pina Coladát.. esetleg. - csacsogom mosolyogva Mandynek, s bár megtehetném, hogy maradok, elvégre Nonóval igen jól elvannak nélkülem is, mégis vagyok olyan önző, hogy velük megyek. A meghívást – ha megtörténik – megköszöntem szépen, majd a pultnál ülve jó ideig elbeszélgettem velük. Egyetlen olyan alkalom akad az este folyamán, amikor hagyom magam táncra csábítani, s ez nem más, mint egy régi táncostársam felbukkanása. A sráccal ropunk vagy két őrületes salsát, de aztán visszatérek Naomiékhoz, elvégre Marcnak – mert hogy így hívják a srácot, aki ninjának öltözött – is van kivel eltöltenie az idejét. Összességében azt gondoltam, amikor utolsók között a távozás mezejére léptem, hogy az este jól sikerült, de mégsem voltam elégedett magammal. Hajtott valamiféle bizonyítási vágy, s megfogadtam, hogy jövőre valami nagyobb szabásút igyekszem rittyenteni, hadd főzzem le önmagam.
//Köszönöm a játékot, s elnézést, hogy ilyen lightosra sikerült ez a farsang-dolog //
Az egy kicsit azért megnyugtatott, hogy nem én voltam az egyedüli, aki nem volt valami nagy táncos a társaságból. Mivel hármunk közül senki nem vitte túlzásba, így én is megmaradhattam a könnyed mozdulatoknál, csak úgy simán lötyögve az aktuális zene ütemére. Nem volt rossz este, ám gondolataim és figyelő tekintetem valahogy mindig Naomi felé kalandoztak, hiszen aggódtam érte még mindig. Ezért is jöttem el ma este, hogy kicsit felvidíthassam, hiszen a New Yorkban tett látogatásunk nem igazán zárult úgy, ahogyan mi szerettük volna, és ez engem is szomorúvá tett. Tudtam, hogy ő sincs még a toppon, bármennyire igyekezett is ezt mutatni felénk. Mondjuk azt sem tudtam igazából, hogy P.S. tud-e a kis kiruccanásunkról, és annak okáról, úgyhogy ezért sem hoztam szóba. Azon túl persze, hogy nem akartam elrontani az estét. Mivel én voltam az, aki felvetette az ital ötletét, így természetesen magamra vállaltam a fizetés kötelezettségét. Nem ez fog a földhöz vágni, és legalább eltölthettem együtt két szórakoztató nővel egy estét. P.S. rendelése hallatán mosolyogva biccentettem, Naomi meg szerintem elég jól tudta már, hogy mi van az itallapon ahhoz, hogy ő egyedül is ki tudja kérni. Én az előbbi leányzóhoz csatlakoztam, és szintén egy kis Pina Coladát kértem a pult mögött állótól. Kellemes íze volt, mindig is szerettem, hiába ittam ritkán efféle italokat. A koktélok még amúgy is abba a kategóriába estek, amiket az alkoholos mivoltuk ellenére is könnyedén meg tudtam inni. Az este további része egyébként viszonylag eseménytelenül telt, de ez cseppet sem zavart. Sőt, talán még jobb volt így személy szerint nekem, mintha valami hatalmas nagy tombolásba kezdtünk volna. Nem tehetek róla, nyugodtan megvádolhatott bárki azzal, hogy öregszem, mert tényleg így volt. Még ha a ma esti társaságomnak erről nem is volt tudomása, de én sosem tartoztam azok közé, akik efféle helyeken jártak. Régen kifinomultabb volt az ízlésem a szórakozás terén, most meg már egyszerűen nem vonzottak a szórakozóhelyek. Nem utolsók között távoztam, de azért nem is a legelsők között. Úgy voltam vele, hogy nem is volt ez olyan rossz döntés, legalább kicsit voltam emberek között, ráadásul őrzőként is oda tudtam figyelni arra, hogy minden rendben menjen az esemény lebonyolítása során. Szerencsére a farkasok sem okoztak galibát, úgyhogy kellemes estét zárhattam, mire végül kinyújtózhattam az ágyamban.
Kezdőlap
//
