Anchorage... Chh. Ez a legtöbb fairbanksi lakos reakciója a délen fekvő városra, csak mert azt gondolják, hogy ők mindenben az egész állam felett állnak - de itt a lehetőség megmutatni, hogy minden hírverés ellenére nagyot tévednek. Ők olyan... Hivatalosak. Sokat számít a protokoll. De itt északabbra a befutó és megpihenő szánosok a lehető legjobb fogadtatásban fognak részesülni - legyen szó a pihenésükről vagy a szórakoztatásukról. Mert hát, hiába lesz még legalább másfél nap, míg befutnak, Fairbanks készen áll. Akad épp elég ember így vagy úgy a pihenőket szórakoztatni. Akad rengeteg helyi üzlet, akik bódékból árulják a friss, forró ételeket versenyzőnek és betérőnek egyaránt. A főtéren felállított színpad kivetítőjén megállás nélkül mutatják a lehető legélőbb közvetítést, már amikor nem élő zenés koncertek vannak terítéken. Ahogy jönnek a hírek, hogy a versenyzők közelednek: a főutat itt is szigorúan zárják. A járdát kordonok választják el az úttesttől, jelen van a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság. Ahogy annak lennie kell, de még erőteljesebben van jelen a két, városi frakció képviselete. Igaz, mindkettőre ráfér az önfeledt szórakozás, de sajnos egyikük részéről sem feltétlenül a szórakozás volt a cél. A déliek a világ szemében rangosabbak lehetnek, a háttérben jóval alulmaradtak a védelmezésben. Ez nem az Ő hibájuk, Ők akartak függetlenek, és nem számon kérhetők lenni évszázdok óta. De nem baj, Fairbanks még mindig áll, és a Szellemek segedelmével állni is fog. Apropó Szellemek: ugye itt sem fogadtál két pohár közt valami ballonkabátos alakkal, bárki is legyél? Mert attól a város nem fog tudni megvédeni, még akkor sem, ha minden másban igyekszik. Várj csak! Látom a befutót... Látom a kutyákat és a szánt, de... Mintha valami furcsa lenne. Mintha valami lassan eltérne a normálistól. Tévedek? Talán. Talán nem. Hamarosan kiderül.
Szerző
Üzenet
Rebecca Morgan
I. Informátor
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 36
◯ HSZ : 1060
◯ IC REAG : 965
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Bal kézfején és ujjain tetoválás. Tollak háttérben farkasfej, nyílhegy és telihold.
*Tudomásul kell vennem, hogy a nevetésem vetekszik Dimitris kutyás sapijával, már csak ezért is lenne jó őt elcsípni és a társaságunkba invitálni. Ő azonban eltűnik a szemeim elől egy pillanat alatt. * -Köszönöm, azt hiszem ezt bóknak veszem. *Abban már nem vagyok olyan biztos, hogy Jackson-t az asztal, vagy jelen esetben az emlegetett kispad alá lehet inni, bár én még nem próbáltam, nem is fogom, de gyanítom, hogy veszítenék. * -Én ismeretlenül is rád fogadnék. *Ezt a szemmel verésem sikertelensége miatt kapja, de van egy olyan érzésem, hogy nem fogja megnyomorítani a hablelkét. Mondjuk nem is gondolom komolyan, az egész beszélgetés csak egy poénos egymás agyának húzása és még csak meg sem erőltetjük magunkat. Ami viszont Kyle képességeit illeti, nem kételkedem benne, de inkább a riporterre szavazok, elvégre őt szorítja az idő, nem cseveghet egy valakivel hosszú percekig. * -Én is bízom Kyle sármjában, mert van neki, de a riporternek meg van szabva az ideje. *Szóval igazából nem Nagyapó ellen fogadok, mert tudom, bárkit szóval tartana akár órákon keresztül is, de szerintem ez most nem rajta múlik. Mivel vihar előtti csend, nem is gyökerezünk le a téma mellett, nagyon gyorsan nyergelünk át a versenyen történt eseményekre és remélve azt, hogy itt nem ismétlődik meg az Ancorage-i festék locsolgatás. * -Vagy a vérrel. Olyan is volt már. *Bianca vizslató tekintetét követem amikor a gyerekeket emlegeti, de aztán elhangzik a kérdés ki honnan származik és bennem tovább is gyűrűznek a nem túl régi emlékek. Jacksonra tekintek és ha már hasonlóság, muszáj meggyőződnöm arról, hogy valóban Ken köszön vissza az arcáról.* -Most, hogy mondod….csak nem vagy annyira szőke. *Értse úgy ahogy akarja, én azért kacsintok felé a vigyorgásom mellé, miközben Bianca meg épp a kirablásomon szörnyülködik. * -Az volt, de szerencsére nem sérültem meg. Mondjuk New Yorkiként az ember számít rá. *Az élményre, de nem annyira, hogy mindenféle önvédelmi cuccal felfegyverkezzen. Én sem tettem, ezért nem sérültem meg. Itt Fairbanks-ben már egészen más volt a helyzet, de azt persze bőszen elhallgatom, hogy a tolvaj jövőjére gondolva őrző mágiát vetettem be. Pedig talán értékelnék a Jedi trükköt. * -Jó sok helyen jártatok, én csak Angliában voltam egy hétig, egyébként nem tettem ki a lábam abból a két városból ahol éltem, élek. De majd egyszer….úgyis sor kerül rá. *Amikor már nem tudom megmagyarázni, miért nem öregszem olyan gyorsan és már a jó gének sem elég alibi. De ez még messze van szerencsére és remélem meg is érem. * -Én a kutyáknak drukkolok. Egyébként nem ismerek senkit a versenyzők közül. *Emelem fel a kezeimet védekezésképp amikor Jackson rám néz. * -De a kedvetekért jövőre felkészülök és kommentálom az egész versenyt.
- Nincs mese, azt hiszem ezen sürgősen változtatnom kell. - felelem széles mosollyal, és most már biztos lehet benne, hogy azt az elmaradt sörözést valamikor bepótoljuk. Talán kissé zárkózott vagyok, de azért arra már rájöttem az elmúlt időben, hogy jó társaság, és túl azon, hogy sokat tanulhatok tőlük, ha mókáról van szó, szintén keresve sem találnék jobbat. - Ezek szerint minden tényezőt figyelembe vettél? - fordulok érdeklődve Becca felé. Igaz, hogy az ilyen helyszíni riportok bár szabadabbak, de valóban: az elkészült anyagot le kell adni, és valamikor vissza is kell érni a stúdióba. Szóval, ha nem is adok annyi időt mint Jax, azért azt tartom, hogy két percnél tovább bírja majd Kyle mellett a csaj. - És még a versenyre mondják, hogy barbárság… - forgatom egy kicsit a szemeim fintorogva. Én is állatbarát vagyok, de a hagyományokat is tisztelem. Meg kellene találnunk a középutat, mert nem ez a fajta hangoskodás az, ami előre visz. De hátha mi megússzuk, mert Anchorageben már kitombolták magukat és megvolt az öt perc hírnév is. - Most, hogy mondod… egy kicsit tényleg hasonlítasz. - nézem meg alaposabban is Jackson fizimiskáját, és amit Becca is megjegyezte, tényleg csak a szőke fürtök hiányoznak a kobakjáról. Vannak, akik hasonlítanak valamilyen hírességre, és emiatt lépten nyomon megállítják őket, talán Jackson is ilyen. - Még csak egyszer voltam New Yorkban, de az is olyan rövid idő volt, hogy szerintem szinte semmit sem láttam a városból. Kivéve egy jó Yankees meccset. - vonok vállat halvány mosollyal. Nem szégyellem a dolgot, hiszen olyan hatalmas államban és még nagyobb országban élünk, hogy egy élet is kevés lenne bebarangolni minden nevezetességét. Egyébként is jobban vonz a természet mint a metropoliszok, így nem csoda ha alig voltam nagyobb városban turistaként. - Voltál Európában? - csapok le a témára, mert mindig szerettem volna látni magam is Angliát. Meg a kontinenst is, ha már itt tartunk. - Olyan sokfelé én sem utazgattam, mondhatni a szél sodort össze-vissza. Mindent egybe véve talán eddig ebben a városban éltem eddig a legtöbbet. - Én bevallom a kutya simogató miatt járok ki ide. - bökök a fejemmel az elkerített placc felé, ahol aranyos kutyák szaladgálnak az emberek közt. Nem versenyző, szánhúzó kutyák, de a helyi tenyésztők is itt mutatkoznak be, meg az állatmenhelynek is van egy kisebb standja. Hátha nagyobb kedvvel fogad valaki örökbe egy négylábút, ha már az okos szánhúzóktól kedvet kapott. - Ha jövőre kommentálod a versenyt, én meghívlak a színpadra! - bólogatok lelkesen, és ne gondolja, hogy viccelek. Amúgy is, néha olyan nehéz mondani bármit is, odafent miközben egy csomóan néznek. Jól jönne a vidám társaság.
- Igaz, megvan. De nem is muszáj élőben közvetíteni, szóval ki tudja? Lehet, az első 3 perc megy élőben, a többit meg összevágják valami riportnak és holnap holtidőben viszont látjuk. - vontam vállat, nem lenne kirívó eset ez sem, legalábbis én már többször találkoztam hasonlóval. - Uhh… azt mondjuk szívesen kihagynám. - grimaszolok a vérrel locsolás hangulatára, és az a legkevesebb, hogy marha nehéz fel meg kitakarítani… de már csak a gondolat is, ahogy elképzelem, brrr! Még a hideg is kiráz tőle, pedig amúgy nincs különösebb bajom a látványával. A végén még kiderül, hogy csak a mennyiség függvénye az egész. - Voltam, amikor novemberben visszafújt ide a szél. De ezt az árnyalatot jobban bírom. - túrok bele a hajamba, a hidrogénszőke valahogy nem az én színem, csak mit részletezzem? Épp egy beépülős munka kellős közepén voltam, amihez az kellett, de így, hogy Alignak papa beleköpött a levesünkbe és cseszhettük az egészet, engem meg ide küldtek, nem sok értelme lett volna ragaszkodni hozzá. Azt viszont nem verem különösebben nagy dobra, hogy amúgy még a Ken keresztnév is stimmel, igaz, eredetileg Kenneth szerepel második keresztnévként az anyakönyvemben, de elég az terepre, ha nem akarok a normális, használt nevemmel villogni. Legalább a farkasok sem szagolhatják ki, hogy hazudok. - Oké, nálam is főként szakmai ártalom. A meccsek miatt versenyszezonban folyamatosan úton vagyunk, szóval ahol minimális kultúrája van a jégkorongnak, arra esélyesen már megfordultam. - vonok vállat, és akkor azt még nem is tudják, hogy anyai ágról európai felmenőim vannak. Nyilván, ha könyvelő lettem volna, én is csak álmodoznék a mindenféle utazásokról távoli, egzotikus meg érdekes tájakon. - Ezek szerint senki semmit? Jók vagyunk! - állapítom meg nevetve, Biancának mondjuk mentségére szóljon, hogy gyógyító, de nekünk azért informátorként lehet, hogy illene tisztában lenni a verseny részleteivel… bár, szervezők nem vagyunk, meg nem valószínű, hogy az Iditarod fogja megváltani a világot… - Megegyeztünk! Aztán nem elfelejteni, én biztos nem fogom! - csapok le az ajánlatra már csak a poén kedvéért is, azt pedig biztosra veheti, hogy egy év múlva ilyenkor behajtom rajta az ígéretet. Ha nem készül, lelke rajta, stand-upolhat egy jót – Hm, ez egyre jobban hangzik, mi, Becca? A végén még kiderül, hogy rossz szakmát választottál magadnak. - vigyorodok el, majd ennek kapcsán eszembe is jut egy újabb érdekes téma, be is dobom a közösbe a csajoknak – Ki vele, ha nem az lenne a munkátok, ami, hanem mittudomén, szabadon választhattok, vagy másképp hozza az élet… mit csinálnátok? - kicsit kuszára sikeredett, de kíváncsi vagyok, ki mivel rukkol elő.
Rebecca Morgan
I. Informátor
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 36
◯ HSZ : 1060
◯ IC REAG : 965
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Bal kézfején és ujjain tetoválás. Tollak háttérben farkasfej, nyílhegy és telihold.
-Biztosan nem, de majd kiderül. *Csak azt a tényezőt vettem figyelembe, ami egyértelmű volt a számomra, talán ezen bukom el a fogadást, de sebaj. Jackson máris rávilágít a hiányosságaimra ezzel kapcsolatban, amire fanyarul elhúzom a szám. Mindegy, Kyle nem tud a fogadásról, így bármit is mond arról, hogy meddig húzta a riporter agyát a sok sületlenséggel, az valósnak tekinthető. Igyekszem nem tudomást venni a nyakam vagy a pénztárcám körül szoruló huroknak, amikor is a rajtnál történtekről esik szó. Bár szerencsére nekem nem volt részem ilyen tüntetésekben, láttam híradásokat egynéhányról, amikor disznóvérrel öntötték le a drága szőrmebundát viselő illetőt. Mondjuk kérdés, hogy milyen módon vették a disznó vérét, de az is lehet, hogy nem az volt, hanem saját maguktól vettek le némi élet adó nedűt és összegyűjtve már kijött belőle egy tüntetésre való. * -Azt én is. *Szemet is forgatok, de nem teszem közkinccsé irtózatom tárgyát, jóllehet mostanára már minden bizonnyal az egész fairbanksi őrző közösség tud a vérfóbiámról. Biancával egy véleményen vagyok a verseny barbárságát híresztelőkkel szemben. Tény, hogy egynémely versenyző nem éppen kedves a kutyáival, de ők talán gyorsan kihullanak ebből az igen zárt közösségből és a kutyái jó helyre kerülnek. Jackson hajának említése félresöpri a borús gondolatokat és Biancával egyetemben szemléljük a mostani eredményt, jóllehet én elég közelről láttam azt a hidrogénszőke fizimiskáját mielőtt segítettem rajta egy sötétebb festékkel, de akkor nem jutott eszembe, hogy Barbie Kenjéhez hasonlítsam. Ha most nem mondja, soha nem is gondoltam volna a hasonlóságra. * -Az nem is árnyalat volt, hanem inkább akut látásromlást okozó szín. Határozottan jobban áll neked a sötétebb. *Halkan kuncogok az orrom alatt, nem kérdezem milyen megfontolásból lett olyan amilyen, de tény, nem csak a haja, hanem az egész megjelenése kacagtató volt. Jackson mindig is értett a sajátos belépőkhöz. * -Én nem munka miatt voltam, hanem mondjuk úgy, hogy nyaralni, bár a ködös Anglia nem éppen nyaralásra való. Egon szülőfaluját néztük meg…vagy város volt? Az biztos, hogy egy életre beleszerettem a kastélyokba. *Meg a farkasháton való utazásba, ez alól kivételt képez a szakadék felett való átugrás, ami heveny szívrohamot okozott. Nyilván nem dicsekszem vele, egyéni élmény volt, önző módon megtartom magamnak. Ezek után ismét a versenyre terelődik a szó és én könnyelmű ígéretet teszek, amit mindketten félreértenek. Először Biancára pislogok riadtan, majd Jackson tesz rá még egy lapáttal és késztetést érzek arra, hogy nagyon gyorsan visszakozzak. A szemeim tócsányira kerekednek és az ajkaim is elnyílnak picit mielőtt hevesen tiltakoznék a rám testált feladat ellen.* -Hééé! Úgy gondoltam, hogy csak itt, nektek, nem pedig nyilvánosan. Kizárt, hogy színpadra menjek! *Jackson és utána Bianca felé fordulva közlöm az álláspontomat. Nagyon szívesen felkészülök a versenyzőkből és elmondom nekik amit tudni lehet róluk, de azt ne várják hogy a tévében vagy a rádióban egy profi kommentátor helyett majd én közvetítem a versenyt. Ez majdnem felér egy vérvétellel. Ezzel már előre válaszoltam Jackson újabb kérdésére, legalábbis részben, hogy mi nem lennék, ha másképp hozta volna az élet. A kérdés váratlan de nem kell sokat gondolkodnom rajta.* -Nos, sportriporter biztosan nem lennék, de én szabadon választottam azt amit most csinálok. Talán ha befejezem az egyetemet, akkor is ezt csinálnám. Szeretem a könyveket, a régi történeteket. Talán történész lennék és akkor utazhatnék mindenfelé. Vagy régész. Vagy sokkal korábban váltam volna őrzővé. *Annyi „ha” van a történetben, amennyit képtelenség lenne végigvenni. Biancának már fel lett téve a kérdés, a válasza után én szegezem Jacksonnak.* -Na és te? Mi lennél ha másképp alakulnak a dolgok?
Mindig azért is szerettem ezt a versenyt, mert egy kis pluszt hozott a város életébe. Persze a mindennapok sem éppen unalmasak, de jót tesz a kis fűszer, amit a turisták jelentenek, meg ez a vásár. Ilyenkor látni igazán, hogy milyen egy közösség. Régebben is voltak tüntetések, tavaly is volt kint pár állatvédő néhány transzparenssel, de azért ami Anchorage-ben történt, ezen túlmutat. - Akkor reméljük, hogy mi kimaradunk a locsolgatós buliból. - summázom a dolgot, de azért továbbra is nyitva tartom a szemem, hogy ha nyakunkra jönne a baj, ne érjen teljesen váratlanul. Úgysincs sok más lehetőség, mint úszni az árral és alkalmazkodni, de jobb ha hamar tud az ember reagálni. Sokkal vidámabb téma Jackson hajáról diskurálni, el is tereli a gondolataimat a problémákról. Az nekem is feltűnt, hogy korábban más volt a színe, de megmondom őszintén, talán túlságosan naiv vagyok mert azt hittem a pasik nem szokták festeni a hajukat. Vagy legalábbis nem ilyen extrém színekre. más kérdés, hogy én is gyakran változtatom a frizurám, miért ne tehetne más is így? - Valamivel komolyabb, igen. - értek egyet, de ebben nem vagyok szakértő. Ki tudja, talán sok a csapatában a skandináv, és be akart épülni ezzel közéjük, nem tudhatom. Bár ez is butaság lenne, de tényleg nem értek a sportokhoz szinte semmire sem. - A kastélyokat én is csípem, kár, hogy errefelé nincs belőlük olyan sok. Nemsokára nekem is el kellene utaznom pár napra, de még egyeztetnem kellene róla. Gondolom régebben ez is könnyebben ment. - mosolyodok el kesernyésen, mert majdnem biztos vagyok benne, hogy pár éve még nem lehetett ekkora a szigor. Vagy csak még érnem kell egy kicsit, hogy én is utazgathassak ennél azért valamennyivel szabadabban. Nem tudom, mindenesetre most ez van, a meló az meló, de tény, hogy amint meglesz az időpont, engedélyt fogok kérni rá Willtől. - Ugyan már, nem nagy dolog. És legalább én se lennék tőle olyan feszült. - kevesen tudják rólam, hogy mennyire lámpalázas tudok lenni amikor figyelnek. Beszélni egy dolog, de teljesen más, ha néznek. - Mindennel egyet tudok érteni. - bólogatok. Sok utazás, történelem jöhetne nekem is, arról nem is beszélve, hogy ma már másként döntenék, és magam is hamarabb válnék őrzővé. Ironikus, hogy azért nem vágtam bele korábban, mert féltettem a családom, de mégse tudtam őket megóvni a bajtól. Balesetek még így is történhetnek. - Én azt hiszem pszichológia helyett elmentem volna médiás irányba, így hamarabb kezdhettem volna el a rádiót meg a szinkronizálást. Plusz nem kellene hallgatnom, hogy miért nem praktizálok. - nevetek fel röviden. Nem mintha annyira zavarna, de néha nem jó érzés feleleveníteni az okokat, amiket magam sem értek. Van úgy, hogy a szerelem is elmúlik, bizonyára valami hasonló történt velem és a pszichológiával is. Kíváncsian várom Jackson válaszát is, hátha valami olyasmi lett volna kiskorában amire nem is gondoltam volna. Valószínűleg. - Maradtok az esti koncertre is? Pár hónapja láttam a bandát egy kis klubban, és egészen tehetségesek. - sajátosság, hogy nem valami világsztár a fellépő, hanem helyi zenekarokat támogatva kapnak lehetőséget a fellépésre. Ha nem is számíthatnak hatalmas hírnévre, mindenesetre talán többen mennek majd el a koncertjeikre egy ilyen esemény után.
- Megérteni a szabályokat, alkalmazkodni a falkához, lavírozni abban, amiben totál ellentmondások vannak és aszerint élni, hogy már nem vagyok ember - soroltam gépiesen a próbálkozásaimat. - Miért, mivel próbálkozzak még azon túl, hogy nem okozok gondot és igyekszek kordában tartani Őszőröségét? Ráfoghattuk, hogy sértett voltam, akár azt is, hogy hisztiztem, nem érdekelt. Az is csak egy darabig, hogy Omega-verőnek bélyegeztek meg minden konkrét alap nélkül - a szavaim kiforgatása vagy félreértése nem alap, arra bárki képes lehet, akinek kettőnél több vagy kevesebb agysejtje van, attól függ, melyik felállás volt igaz. Hogy a bennem élőt mennyire sértette, az pedig megint tök más lapra tartozott, akármennyire is utáltam ez ilyen skizoid pillanatokat. Inkább elmentem italért, hátha még a piás billogot is megkapom. Azon már tényleg csak nevetni tudtam volna. A bódé előtt természetesen baromi hosszú sor kígyózott, mert ilyen megátalkodott hidegben ki ne akarna valami gyomormelegítőt? A telefonomat baszkurálva araszoltam előre, majd visszamegyek, amikor. Egy kétgyerekes anyukát még magam elé is engedtem - jófejségből, meg mert így még később kerülhettem sorra és még később kellett visszamásznom. Póráznyújtás, amikor-amivel csak lehetett.
- Ámen. Ilyen hidegben amúgy sem túl jó buli. - nem mint ha nyáron jobban örülnék neki, de mást nem az itteni 25 fokos nyári kánikulában egy pohár vízzel nyakon önteni a másikat még mindig jó buli tud lenni. A disznóvérrel, festékkel, meg hasonló hülyeségekkel aláírom, már kevésbé. Ahogy kiderül, hogy egy véleményen vagyunk a hajszínemmel kapcsolatban, csak elégedetten túrok bele a hajamba, aztán részemről a téma túl is van tárgyalva, helyette inkább kíváncsian hallgatom, ki merre fordult meg a nagy világban. - Ajánlom Európát. Ott annyi kastély van a legtöbb országban, mint a rohadás. - azt nem mondom, hogy minden országot végigjártam már, de megfordultam egy párban, és a meccsek mellett mindig van idő városnézésre, kikapcsolódásra is. Nem mondom, hogy olyanok a kastélyok, mint a brazil szappanoperák, ha egyet láttál, láttál mindet, de… ha 5-10-et láttál, akkor már tényleg elég egyformának tűnik a legtöbb. Nem csoda, ha engem kevésbé hoz lázba a téma. - Bocsi, késő bánat! - vigyorodok el Becca mentegetőzésére, amikor meglátom a riadt arckifejezését, hogy ő mégsem úgy gondolta, ahogy… Mást nem tanulóleckének jó, hogy miért jó egyéstelműen fogalmazni, ebből már nem fog kihátrálni, pláne, hogy úgy tűnik, Bianca is hasonlóan értelmezte a szavait, mint én – Nyugi, nem harapnak a riporterek meg a kamerák. Nagyot. - szívom tovább a vérét, mielőtt bedobnám az újabb „mi lenne ha” témát… Mondjuk annyira nem is légből kapott a dolog, lévén, kicsit tovább élünk és dolgozunk mint az átlag emberek, ki tudja? Lehet, hogy idővel mindannyian fogunk még pályát módosítani. - Jó kérdés… Lehet, hogy elmentem volna katonának. Vagy kaszkadőrnek. Olyan nagyon álom-munkám nincs, vagyis van, azt csinálom éppen. Annyi, hogy valami adrenalindús hivatás legyen, ezek az aktatologató, íróasztal mögött porosodó irodista melók nem nekem valók. - így is herótom van a sok papírmunkától, pedig jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint a tényleges edzéssel, vagy tanítással töltött idő. - Nem tudom, majd még elválik. Egyedül nem olyan nagy buli egy koncert, aztán tudja a fene, hogy végzek addig, elvileg a csapattal is lesz valami program még… - kezdenék bele, amikor meg is csörren a telefonom, csak emlegetni kellett, a társedző az – Ha megbocsájtotok egy pillanatra… -fordulok a csajok felé, majd veszem is fel a készüléket, hogy megtudjam, mit szeretne a kolléga. Pár hümmögés, igen, nem, majd bontom is a vonalat. - Úgy néz ki, nekem most mennem kell, hív a kötelesség. Ha esetleg már nem futnánk össze ma, akkor valamikor megismételhetnénk egy hasonló kis kiruccanást, legalább történne valami jó is. - meg is iszom a söröm maradékát, majd miután biccentek a másik két őrző felé, távozóra is fogom, az üres poharat eltüntetve az első üres kukában. Majd a tömegen keresztül el is indulok az utca másik vége felé, keresve-kutatva, hol gyülekezik a Nanooks bagázs…
// Köszi lányok, részemről most ennyi volt, ha szeretnétek, nyugodtan folytasságok nélkülem! <3 //
Rebecca Morgan
I. Informátor
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 36
◯ HSZ : 1060
◯ IC REAG : 965
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Bal kézfején és ujjain tetoválás. Tollak háttérben farkasfej, nyílhegy és telihold.
*Mindannyian egyetértünk azzal, hogy jobb kimaradni a locsolkodásból, nyilván. Ezért nem is szándékozom túl közel menni a befutó fogatokhoz, még akkor sem, ha nem sokat látok belőlük. Ami pedig Jackson hajszínét illeti, én még magamban sem találgatok milyen oka volt arra, hogy azt a hirtelen szőkét bevállalta. Különben azt a ruházatot is megkérdőjelezném amiben beugrott a gyűlésre. Kis híja volt, hogy nem fordult vígjátékba az amúgy komoly témát felvető összeröffenés. Egyszer talán megkérdezem, de ahhoz jobb alkalom kell. Hármunk közül mégis Jackson az aki a legtöbb helyen megfordult már a nagyvilágban, nyilván az elfoglalt rangja is hozzásegíti, és a hoki csapat edzőjeként is mehet amerre lát. * -Sokkal könnyebben. Csak bejelentettem, hogy szabadságra megyek, megmondtam hova és mehettem is. De akkor még könnyebben terveztünk. *Arra utalok, hogy a Vörös Holdak idejére nyilván az őrző nem szervezett magának nyaralást, vagy éppenhogy igen, mert távol akart lenni mindentől. Manapság már egyik sem állja meg a helyét, idő és hely lényegtelen. Ha Alignak meg akar találni, akkor megtalál és oda is eszi a fene, még ha az Etna tetején is piknikezünk. * -Azt hiszem én sosem tudnám megunni a kastélyok nézegetését. Biztosan a romantikus énem miatt. ha már szabad lesz az utazás, biztosan elmegyek Egonnal egy európai kastély körútra. A legnagyobb akadály Egon lesz. *Biztosan nem szeretne annyira amikor a nyolcvanadik kastélyt kell megnéznie, de persze okozott már meglepetést számtalanszor. Még az is lehet, hogy élvezné. Én viszont nagyon nem élvezném ha mások előtt kellene kommentálnom a következő versenyt, de mindketten ellenem vannak. * -Neked nem nagy dolog, ez a munkád. Mégis mitől lennél feszült? *Őszinte kíváncsisággal érdeklődöm, mert nem értem igazán az emlegetett lámpalázát. Ha volt is, már legyőzte nem? Jackson-ra már csúnyán nézek, bár kétlem, hogy nagyon megijedne. * -Te meg ne add alá a szánhúzó kutyát, mert megharaplak! *Két nap múlva elfelejtem, csak tréfás vérszívásnak fogom fel, de nagyon remélem, hogy jövő ilyenkor nem kell beleülnöm ebbe a körhintába. Különben két farkassal sem tudnak odahúzni a mikrofon elé. Mondjuk biztosan szép látvány lenne. De nem adok további ötleteket azzal, hogy hangosan is kimondom a gondolataimat és szerencsére Jackson is témát vált hamarosan, ami sokkal jobban tetszik. Bianca okoz meglepetést azzal, hogy akár praktizálhatna is. * -Tényleg? Akár rendelőt is nyithatnál? Jó lesz veled vigyázni, még a végén kielemzel minket. *Félig tréfásan jegyzem meg, nevetve. Igazából sosem jártam pszichológusnál. Úgy éreztem bármi bajom van, azzal megbirkózom magam is, vagy kisírom magam egy barát vállán. Nem szerettem ha valaki a fejemben turkál, de Bianca nem úgy nézett ki. * -Szívesen segítek az aktatologatásban, ha esetleg besokallsz. *Kiemeltem a lényeget. Igen. Fel is merül bennem egy újabb kérdés, miszerint ha adrenalin dúsabb munkára vágyik, miért nem lett inkább harcos? Bianca azonban témát vált és már az a kérdés, hogy megyünk-e a koncertre. * -Nem lennél egyedül. *Jelzem, hogy mi is ott leszünk, akkor már lenne társasága. Nem tudom részletesen kifejteni, mert megszólal a telefonja és eloldalaz.* -Persze, csak nyugodtan. *Intem el a kezemmel, majd Biancához fordulok addig.* -Megpróbálom elcsípni Egont, hátha kapható egy esti koncertre, de ha nem jön egyáltalán, én becsatlakoznák hozzád gay hozzátok. *Ide is azért jöttem, hátha meglátom Egont néhány falkatársa társaságában, vagy akár egyedül. Hívtam, de nem vette fel és talán pont a nagy nyüzsgés miatt inkább elment az erdőbe megint kóborolni. Bianca nem a „B” terv, Egont is vinném magammal, ha nincs kifogása ellene, de majd estig még elválik. Jackson viszont biztosan nem marad addig, míg a kutyás csapatok befutnak. Telefonon érkezett egy másfajta meghívása. * -Ó, sajnálom, hogy elmész. Persze, bármikor megismételhetjük, feltéve ha nem karaokézni viszel. Azért remélem még ma látjuk egymást, ha máskor nem, a koncertre várunk. *Integetek neki, s míg ő lehatja a sörét, megszomjazom tőle. Kell nekem is valami, persze nem sör, azt nem szeretem. Esetleg forralt bor, vagy ásványvíz. * -Iszol még valamit? Én megszomjaztam. Hozok neked is, aztán esetleg megkereshetjük a többieket. *Minél nagyobb a társaság, annál jobb a hangulat, persze egy csajos beszélgetésben is benne vagyok, amíg nem cincál a színpadra.*
Kezdőlap
//
