A kórház alagsorában rendezték be a patológiát. Erre a szintre az épületen belülről is le lehet jutni, de van egy külön bejárata is, amin keresztül a testek ki- és beszállítását bonyolítják. Több teremben végzik a boncolásokat, elkülönítve a többitől azokat az eseteket, melyekben a rendőrség is vizsgálódik bűntény gyanúja miatt. A patológia modern, jól felszerelt. Belépés az itt dolgozókat leszámítva, csak az ügyeletes orvos engedélyével lehetséges.
- Már hivatalosan nem dolgozik. – pillantott órájára. – A hobbija közben meg nyugodtan ihat. Pláne ha az adott dolgon nem sok rontanivaló van. – pillantott végig a valaha szebb napokat is megélt testen. - Azért jöttem, mert magával ellentétben ara esküdtem fel, hogy segítek az embereknek túlélni. Engem kifejezetten zavar a gondolat, hogy fiatal, életerős nők és férfiak vetnek véget az életüknek, ahelyett hogy gyereket csinálnának és GDP-t termelnének. – fürkészte a nőt, és habár szavai szenvtelenek voltak, a jelenléte jelezte, hogy valóban érdekli a dolog. - Azonban ha bármit is teszek az ügyben, azt alátámasztva fogom tenni anélkül, hogy a maga vagy más elvakult érzései még több embert sodornának veszélybe, vagy emiatt meglépne az, aki mindezért felelős. – száll le könnyedén az asztalról, majd lépett közelebb. - Dr. Fox remek szakember. Csak súlyos traumán átesett, érzelmileg elszigetelődő eseteket fogadja az utóbbi 4 évben. Remek hipnoterapeuta, és elhiheti, hogy megcsináltam a házi feladatot. Ha hozzá jár, annak oka van. Ahogy a dühöngő és elvakult gyűlöletének is, amit az egész szektás dolog iránt érez. – tette meg az utolsó lépést, mi már megkerülve a halottat egyenesen a nő elé vitte. - Kit ragadtak el? A húgát? A szeretett unokatestvért? Az anyját? A régi kedvesét? Mi volt? Vallási szekta? Vagy pont halálszeretők? Sátánisták?– voltak kegyetlenek szavai, ahogy hátranyúlva az üvegért fogta meg a nyakát, majd tolta a nő kezébe, mielőtt elfordulva indult el az ajtó felé. - Szóljon, ha valóban el akarja kapni. Abban a pillanatban segítek, ahogy képes nem csak elvakult gyűlölettel a fejében gondolkodni, és azt hinni, ez vezet előre. – távolodtak a léptei, és nem volt kérdés, hogy egyetlen dolog állíthatta meg. Az, ha a nő képes elfogadni a valóságot, és dühös vagdalkozás helyett valóban együtt gondolkodni a másikkal.
Dr. Paloma Santiago
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 38
◯ HSZ : 277
◯ IC REAG : 292
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Fehér "Honda VFR800 ABS" típusú motorral közlekedek
A legapróbb mimikai változás is észlelhető az arcomon, ahogy lassan felvonom a szemöldökömet. Elszakítva a tekintetemet a sokszorosára nagyított tűszúrásról hajtom vissza a lencse fedelét, majd az asztal szélének támaszkodva pillantok kékes szemeimmel a dokira. - Bizonyára akkor elsiklott a tény fölött, hogy a kórház alkalmazásában ő felügyeli az orvos team pszichikai egészségét. Kéthavonta járok be hozzá rutinbeszélgetésre, ahogy az összes többi kolléga is odafent. – Könnyed csuklómozdulattal emelem fel a kezem, és bökök mutatóujjammal a plafon irányába. Dr. Fox már akkor is itt dolgozott, amikor két éve megérkeztem Fairbanksbe. Nincs magánpraxisa, boldog-boldogtalant fogad, akit a háziorvosa elzavar hozzá, vagy aki úgy gondolja, hogy „ingyen és bérmentve” szüksége van arra, hogy valakivel megoszthassa a problémáit. - Tisztelem a munkáját, én nem tudnám ezt csinálni… nem hiába választottam épp ezt az irányt. Viszont most nagyon nagy tévedésben van. – Szóltam utána, amikor a kezembe nyomta az üveget, de nem ittam bele. Tequilát csak behűtve, sóval és citrommal iszok. Önmagában nem. Elég kritikus vagyok, nem csak az ital tekintetében. - A volt férjem vallásos volt. Konzervatív vallási felekezetbe tartozott. Alapvetően ez nem lett volna gond, ha már akkor tudom, hogy mire számítsak, amikor összejöttünk. Nem mentem volna hozzá. Szerinte… a feleség dolga, hogy gyereket szüljön, otthon legyen a négy fal között, vezesse a háztartást, és kiszolgálja a férjét. Amikor nem akartam feladni a munkám, és közöltem vele, hogy nem akarok gyereket, mert nem szeretem a gyerekeket, durvává vált, én pedig elváltam. A válást kimondták, de szerinte amit Isten egybe kötött, azt ember szét nem választhatja elven továbbra is zaklatott. Ide költöztem Kaliforniából, mert megelégeltem, hogy a válás után se hagyott békén. Ennyi az egész. A tudomány embereként csak a tényekben hiszek. Nem vagyok vallásos, és utálom, ha valaki úgy gondolja, hogy valami vallásnak kellene befolyásolnia az életünket. Nem ismerem Lazaruss-t. Nincs ott senki, aki nekem számítana… egyszerűen csak rühellem a vallási szektákat, és ha egynek a szétzúzásában segíthetek, azt örömmel teszem meg.
Csak egy cinkos mosoly villan, ahogy magabiztos blöffjét a kollégáról megbuktatja a nő, ki sajnos túl jól tájékozott. Ha valamit teljes bizonysággal, pofátlan fölénnyel állít az ember, többnyire bejön. De hiába siklott félre a magabiztos füllentés, a siker nem maradt el. A nő szavaira elégedetten fordult vissza, majd vetette vállát az ajtófélfának. A bántalmazott nők egy külön világ volt. Hogy fizikálisan vagy lelkileg, szinte mindegy volt abból a szempontból, hogy tönkremenve bele kellett újra felépíteniük magukat egy ilyen válás, egy kiszállás után, és ez csak ritkán sikerült maradandó torzulás nélkül. Figyelmesen hallgatta végig az egymásba akaszkodó mondatokat, majd átvágva a hatalmas terem másik oldalában álló, némileg elkülönített részhez, akasztotta le a nő kabátját, és karjára terítve lépett vissza látóterébe. - Tolja vissza Dorothyt a hűtőbe. Éhen halok, és jó esélyjel maga sem mostanában evett. Itt ne hagyja az üveget…- figyelte a nőt, ahogy a megfelelő helyre teszi a munkáját, a dolgait, majd nem kevesebb, mint 15 perc múlva végre feltartva a kabátját segítette föl rá udvariasan.
- Miért akar maga bemenni? – vett fel egy szál sült krumplit a kórházzal szembeni büfé asztaláról, majd harapta ketté. – Mért nem elég Larry? Illetve ha megy a nyomozás, és gyanakodnak, mért nem lehet hivatalos úton lehallgatni? – tett fel most már valós kérdéseket, amik mentesek voltak a kötözködéstől. Valóban segíteni akart, és ha a nő is megerőltette magát, akár még esélye is volt a közös jövőnek…legalábbis egy ideig.
Dr. Paloma Santiago
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 38
◯ HSZ : 277
◯ IC REAG : 292
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Fehér "Honda VFR800 ABS" típusú motorral közlekedek
- Az én lelkivilágom elég edzett. Engem az a veszély nem fenyeget, hogy összeesek az ajtóban. – Céloztam egyértelműen a barátnőjére. Larry elmesélte, hogy mi történt. – Nem hősködni akarok. Jó eséllyel csak a háttérben maradok, amikor ebből az egészből ügy lesz. – Vágtam a közepesen átsütött stake-ből egy vékony szeletet, és a zöld jalapeño szószba mártottam, amit kicsi tálkába kaptam a tányér mellé. - Valakinek nem való az ilyen. Erint én se javasoltam Larry-nek, amikor megemlítette. A barátnője lelkülete túl… - A megfelelő szót keresve mártottam a krumplit is a szószba. A büfés pasas a pult mögött állva meresztette rám a szemeit, vélhetőleg várva a homlokomra kiülő verejtékcseppekre a szósz erőssége miatt, de arra várhat. Rohadtul bírom, és imádom is a csípős dolgokat. - …finom. – Böktem ki a szőkére illő szót, majd vállat vontam. - Én sose voltam az. Ne higgye, hogy az elcseszett házasságom, és az, hogy a volt férjem továbbra is mániákusan üldözött a szerelmével lelki törést okozott nálam. Kilenc évesen összeszedtem a kertünkben a macskák által levadászott verebeket, és felnyitottam őket, mert érdekelt, hogy milyenek lehetnek belülről. A szüleim megijedtek… pszichológushoz vittek, mert azt hitték én öltem meg a madarakat és szadista hajlamaim vannak. Szerettem azt a nőt, jó fej volt… csomót beszélgettünk, csak nem jártam hozzá sokáig, mert viszonylag hamar közölte a szüleimmel, hogy semmi bajom, csak sajátos az érdeklődési köröm. Sok csúnya dologgal volt már dolgom a munkám során, és meg tudom őrizni az önuralmam… ahogy fizikálisan is képes vagyok már megvédeni magam. A jelenlegi párom magánnyomozó… Kínában nőtt fel, elég jól ért a keleti harcművészetekhez. Már jó ideje tanít önvédelemre. – Meg lőni is, de nyilván ez most nem fontos, mert fegyvert semmilyen körülmények között nem vinnék be oda. Nem vagyok hülye, hogy ilyennel kockáztassak bármit is. - Egy vallási szektát bármivel meggyanúsítani nagyon ingoványos talaj. Los Angelesben sokféle üggyel kerültem kapcsolatba, mielőtt itt elvállaltam volna ezt a munkát. Kell valami kézzel fogható dolog, a feltételezés nem elég se a bírónőnek, se az ügyésznek. Egyértelmű, hogy a bedrótozás feketén menne. Erre csak azért van szükség, hogy odakint legyen valaki, aki hallja mi történik, és ha valami eldurvulna, közbe lehessen avatkozni. – Akár becsengetni azzal, hogy eltévedt, és útbaigazítást kér. – Ugyanígy kívülről is jól jön a figyelmeztetés. Tanultam pszichológiát, de nem ez a szakterületem… nyilván. – Tárom szét egy pillanatra a kezeimet. - Larry túlkomplikálja, ne foglalkozzon vele. Nem lesz szükség az utólagos engedélyre. Ha Lasaruss bármi olyat tesz, ami egyértelműen arra utal, hogy rá akarna venni egy nem kívánt együttlétre, vagy buzdítani az öngyilkosságra, az én szavam már elegendő ahhoz, hogy hivatalos szintre emelkedjen a történet. Magát a háttérben tartjuk. Vizsgálat esetén ki fognak kérni pszichiáteri szakvéleményt a pasasról. Simán megtöri. Ha meg ez nem működik, akkor jöhet a B-terv. Biztonságos helyen összeeresztjük a barátnőjét azzal a terhes lánnyal, és megpróbáljuk Lasaruss ellen fordítani. Megkóstolja? – Tolom a zöld szószt a tányérja elé.
Hosszan hallgatva a nőt vonta olykor össze szemöldökét a szóáradatra. Nem kívánt belemenni abba, amit gondolt. Teljesen mindegy, mivel áltatta magát a másik. Ha egy gyerek halott madarakat boncol, az nem frankó. Totál lényegtelen az érdeklődési köre, hisz ez esetben az is tünet. Hogy mért alakult így? Nem érdekelte. Nem az ő betege volt, ezt derítse ki az öreg Róka! Kérdésére csak bólintva nyomta bele a ropogósra sült csirkeszárny egy darabját a szószba, meg mindenféle tűnődés nélkül ette meg. Nem volt baja az erőssel, de nem azért ette, hogy ezzel is megmutassa, mennyire kemény, ellentétbe a nővel, ki 10 percen át mást sem ecsetelt, csak hogy mekkorára nőttek a nem létező tökei. Ennek ellenére visszafogta magát, és megtartotta véleményét. - Habár Larry túlkomplikálja, ő az egyetlen, aki valóban bent van. Bár komolyan, fogalmam sincs, hogy nem bukott még le. – morogta, majd bele akarva kortyolni a gyümölcsös shakebe, gondolta meg magát és emelte a nő felé. - Csak a klienseimmel, és azokkal a nőkkel magázódom hosszú ideig, akiket le akarok fektetni. Szóval… - emelte a nő felé a poharát, majd pár pillanattal később bele is kortyolt. - Az a gond, hogy nem tudsz belehelyezkedni ennek a Lasarusnak a szemszögébe... – váltott tegezésre az egyszerűség kedvéért, majd tette le a poharat, hogy közelebb hajolhasson az asztal felett. –…ami szerencse, mert ez azt jelent, hogy nem vagy sem pszichopata, sem pszichológus. Mindkettő komoly gond lenne. – cseppnyi poén nincs szavaiban. Valóban katasztrófa lenne, ha a teljesen egyértelműen az empátiás készséggel hadilábon álló nő élő emberekkel foglalkozna. Még bolti eladónak is pocsék lenne. – Ez az ember nem fogja nyíltan öngyilkosságra felszólítani a híveit. Sőt! Larry azt mondta, hogy a látok kiválasztása kevés. Hogy utána egyértelmű jeleket kell kapnia a kiválasztottnak, hogy megbizonyosodjon a Halál akarata. Erin is azt mesélte, hogy Lasarus óvva int mindenkit attól, hogy elhamarkodottan, vagy oktalanul hülyeséget csináljon. Hogy igenis várakozzon a bizonyságra. – emelt fel egy darab krumplit, majd szegezte a nőre, miközben tovább magyarázott. - Ezek nem szólítanak fel arra, hogy vess véget az életednek. Épp ezért profik. Te magad fogsz úgy dönteni. Ezáltal igen nehéz megfogni mind őket, mind az érvrendszerüket. És ha nagyon elkezded feszegetni a dolgot, gyanakodni kezd. Viszont időd nem lesz. Ha csak nem akarsz az ügy kedvéjért lefeküdni vele…mert azt garantálom, ha nem is az első este…bár ezt se zárom ki, de a másodikon biztos, hogy be akar majd avatni. És ez nem csak a szexről szól. Hanem arról, hogy feletted áll mind lelkileg, mind fizikálisan. És annál, hogy használja a testedet mint egy tárgyat, csak mert megteheti, semmi sem rombolóbb. Nem csak az önértékelésed teszi gallyra, hanem minden tartásod és akaraterőd. Ez erről szól. Az uralomról. Szóval ezek után Larry akármilyen szertelen is, jogos a kérdés…mért nem őt drótozzuk be? Értem, hogy tökös csaj vagy… - intett kezével, hogy nem kételkedik. - …de mit fogsz tenni, mikor az első este hátraszólít. Ha nem fekszel le neki, a következő alkalommal már nem leszel meghívva. Talán Larryt is kirakják, aki a felelősséget vállalja majd érted. És akkor esélyünk se lesz. Azt meg remélem nem gondoltad, hogy egy este alatt elárulja majd magát. Ez az ember beteg. Méghozzá professzionális beteg. – kapta be végre a krumplit, amit eddig csak amolyan gesztikulációs eszközként használt.
Dr. Paloma Santiago
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 38
◯ HSZ : 277
◯ IC REAG : 292
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Fehér "Honda VFR800 ABS" típusú motorral közlekedek
- …és a barátnője. – Mondtam ki azt, amit valószínűleg nem akar tudomásul venni, de igaz. - Hülyéknek áll a világ. – Jegyeztem meg minden gunyoros él nélkül, simán közölve a tényt, amit gondolok Larry-ről. Mivel a bűnügyekről szokott írni, ezért szinte a megérkezésemtől fogva a nyakamra járt, hogy valamit kiderítsen, amiről cikkezhet. Elég jól sikerült kiismernem már, és ha nem sikerült volna valami rejtélyes oknál fogva bevarázsolnia magát a szektába, rá se bagóznék a fejére. Újabb szeletet vágva a stake-ből hallgatom az okfejtést, majd elhúzom a számat. - Semmilyen körülmények között nem feküdnék le vele. Nem csak a párom miatt nem, hanem azért sem, mert a majdani nyomozás és tárgyalás során ez komoly gondot jelentene, és a védelem simán belekapaszkodna ebbe is a felmentés érdekében. – Válaszoltam hűvös tárgyilagossággal. Mélyet sóhajtottam. - Larry-t is be lehet drótozni, de az ő mozgása korlátozott, és nem teljes a házon belül. Lazaruss csak nőket hív el hátra. – Elég sokat mesélt Larry arról, hogy mi folyik odabent. Bárhova is viszi hátra a nőket, oda férfi szektatag nem mehet velük. Ha pedig nincs szemtanú, ha nincs kézzelfogható bizonyíték, akkor csak a kántálás és diskurzus az, amibe talán kapaszkodni lehet. - Drótozzuk be Larry-t, csinálja tovább ő odabent egyedül, és drótozzuk be Erint. Mia elég instabil… ráadásul nő, aki valószínűleg már túlesett azon nem is egyszer, ami hátul folyik. Viszont akkor az első lépést a barátnődnek kell majd megtennie. Kézen fogni Miát, besétálni vele a rendőrségre, és ott lenni a lány mellett, amíg megteszi Lasaruss ellen a feljelentést, nehogy az utolsó pillanatban megfutamodjon a félelemtől. – Ittam egy kortyot a tonicból. - De ha van jobb ötleted… ami a miénktől eltérő, akkor mondd. – Dőlök hátra a széken, és ahogy pillantásom oldalra siklik, egy rám bámuló… másfél év körüli… hüvelykujját szopó kislánnyal nézek szemközt. - Kié ez a gyerek? – Pillantok körbe a büfében a szülők után kutatva, majd újra a rézvörös göndör fürtös gyerekre, aki szabad tenyerét a combomra téve megroggyantja néhányszor a térdeit. Mereven bámulok rá, s mivel totál nem értek a gyerekek nyelvén, meg se fordul a fejemben, hogy azt akarja, vegyem az ölembe. Ha sejteném, se tenném meg, mert már a puszta közelsége is feszélyez.
Mélyet sóhajtva tette le villáját, ahogy megint Erin kerül a porondra. - Én értem az érveket, és értem, hogy mit akarsz elérni. Azt is látom, hogy van benne ráció. De Erin instabil. – mondta ki teljesen őszintén, amit gondol. - Nem csak a műtét okozta fizikai instabilitásra gondolok. – pillantott a nőre. – Én értem mért választotta Larry. Mert akármekkora kókler tud lenni, empatikusan, ösztönből ráérzett arra, hogy Erin nem fog onnan úgy kilógni, mintha veled sétál be oda. És igaza van. Éppen ezért nem fogom odaengedni. – tartotta a sötét szemeket egy hosszú pillanatig, majd sóhajtott. - A húgom…a húgom meg tudja csinálni. Sötét volt már, és azt mondták a szobában is félhomály volt. Aki világosban látta őket, meghalt. A húgom sok mindenben hasonlít Erinre. Semmi másra nincs szükség, csak egy hajfestésre… - volt nehézkes kimondani a valóságot, miközben amolyan „ez van, így alakult” mozdulattal vonta meg a vállát. - Elisé Erin ellentéte. Bárhol, bármilyen helyzetben érvényesül. Egy tigrist kevésbé félek beengedni az oroszlánok közé, mint egy pelyhes bárányt. – morogta, miközben tekintete befogta az inkább két év forma, vörös, tarkóra kunkorodó tincsek gazdáját. Figyelte a kicsit, majd Palomára pillantva fürkészte egy hosszú pillananatig a tehetetlen és kényelmetlen zavarát, mit a gyerek közeledése okozott. Megingatva fejét állt fel, majd egy lépés után le is guggolt a gyerek mellé, hogy ne tornyosuljon fölé. - Na mi a helyzet Töndérke? – kapta el a felé forduló zöld szemeket. – Hol van anya? - Mmmh… - válaszolta a gyermek teli szájjal a távolba pillantva. - Valóban? Megkeressük? – nyúlt felé óvatosan, majd megfogva a vékony csuklót cuppantotta ki szájából az ujját. – Gyere…. – emelte felé a kezét. - …keressük meg anyát. – tette meg az első lépést a gyerek, és ez elég is volt, hogy a férfi karjába emelve álljon fel a farmerruhás kis gyönyörűséggel. - Na figyelj. Te vagy a kicsi ürcirkáló…mutasd, merre van az anyahajó…gyere…bemérjük. Ha jó az irány… - Ottottott… - nyúlt előre a keze az étterem hátsó része felé, hol egy magas, csigagöndör hajú nő tűnt fel, tekintetével az elkóborolt kis cirkálót kereste. - Aham…ő anya? - Anyaanyaanyaaaa – futottak volna vissza ujja a szájába, de a férfi keze megakadályozva nyújtotta előre a kicsi mancsát. - Hé…az irány…ha nem mutatod, másfele repülünk… - indult el az igazán attraktív anyuka felé, ki elmosolyodva figyelte a nála nagyjából egy nyolc évvel idősebb férfit, és kislányát. Elé lépve párosukkal mosolyodott el a férfi is. - Azt hiszem megtaláltam az űrcirkálóját – adta át anyja kezébe a gyermeket, ki már nyújtózkodott is a megszokott illat, arc, test és hang felé. - Értékelném, ha olykor föld körüli pályán maradna. – nevetett fel a nő. – Nagyon köszönöm. Ritkán találkozunk ennyire készséges űrlakóval ebben a galaxisban. – flörtölt egyértelműen a nő a lehető legjobb stílusban. - Kérem. – biccentett Eugéne. – Az Űrtaxi hálózatnak fontos az elégedett utasok visszajelzése. – simogatta meg a felé nyúló, nyáltól csillogó kis kezet, majd még egyszer az anyukára pillantott. - Bocsásson meg… - intett fejével az asztala felé, mire a nő bólintott. - Ne haragudjanak, hogy… - Semmi gond. – vágott bele a nő szavába, megmentve a felesleges mentegetőzéstől. – Vigyázzon a kis csáposra. – villant még mosolya, talán egy pillanattal tartva csak tovább az édesanya tekintetét, mint az ildomos lett volna, majd visszafordulva asztalukhoz tette meg azt a három lépést, mivel eltávolodott, és ült vissza a nővel szemben. - Szóval a húgom. Őt biztonságosabb megoldásnak tartom, mint Erint. – vett fel egy darab krumplit, majd összevonva szemöldökét pillantott a nőre. - Miért fél a gyerekektől? Miért feszeng tőlük?
Dr. Paloma Santiago
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 38
◯ HSZ : 277
◯ IC REAG : 292
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Fehér "Honda VFR800 ABS" típusú motorral közlekedek
- Műtét? – Kérdezek vissza, kék szemeimmel értetlenül fürkészve a vonásait. Én nem tudok semmiféle műtétről. Csak annyit mondott Larry, hogy Erin pánikba esett, ezért ki kellett hoznia onnan, aztán kimagyarázni Lasaruss-éknál, hogy miért nem megy többet. Műtétről nem tudok, de ez már nem marad így sokáig. Hozzáférek bármilyen nyilvántartáshoz. Legyen az rendőrségi, vagy kórházi adat. - Miért gondolod azt, hogy döntésképtelen? Talán ezt neki kellene eldöntenie, és nem neked. – Forgatom komótos mozdulattal a zöld szószba a húst. – Fogalmam sincs, hogy bírja ki melletted. – Szólalok meg szenvtelen hangon. – Legutóbb, amikor egy irányítás mániás férfi uralni akarta volna a cselekedeteimet… elváltam tőle. – Vonom meg a vállam amolyan „nekem aztán mindegy” mozdulattal. Ha egy nőben van tartás, nem tűri el, hogy megmondják neki mit tehet, és mit nem. - A húgodat? Te most szívatsz! – Horkanok fel, hátra dőlve a széken… a villát és a kést letámasztva a tányér szélére. Miközben az érveket hallgatom, nem tudok nem fennakadni azon, hogy a csaja annyira hasonlít a testvérére, hogy egy sima hajfestéssel el tudnák játszani egymás szerepét. Ez azért elég… - Szóval az a zseniális ötleted támadt, hogy plusz még egy embert vonjuk be a magánakciónkba. Larry.. Te.. Erin.. Én.. és most a Húgod? Nem lesz ez egy kicsit sok? – Ha tetszik neki ha nem, ez igencsak jogos felvetés. A gyerekkel való közjátékkal nem foglalkozok. Számomra megoldja a dolgot azzal, hogy elvíve a közelemből nekiáll megkeresni az anyját. Folytatom a vacsorát, amíg vissza nem tér, és le nem ül a helyére. - Egy feltétellel. – Szólalok meg a falat lenyelését követően. – Larry is, és Erin is rábólint. Ha ők rábólintanak, akkor nekem édes mindegy. Nem fogunk úgy bevonni egy külső személyt ebbe, hogy a már bent levők mindegyike nem bólint rá. Hiába jöttél el hozzám, és hiába próbálod ebből kihagyni Larry-t is és Erin-t is, ez rájuk is tartozik. Ha nem beszéled meg velük, akkor az én támogatásomat se élvezheted. Ha már feketén csináljuk ezt az egészet, legalább egymást… akik már benne vagyunk, ne döfjük hátba. – Így is sok forog kockán, nem hiányzik még egy belső ellentét is azért, mert kerülőutakon haladunk. A gyerekkel kapcsolatos kérdésre keménnyé válnak a vonásaim. – Nem tartozik a tárgyhoz, se Rád… Én se tolakodok a privát szférádba olyan kérdésekkel, minthogy nem tartod-e kissé beteges dolognak olyan nőt kefélni, aki félhomályban a hajszínét leszámítva akár a húgod is lehetne? – Rezzenéstelen könnyedséggel tolom a képébe. Sose voltam szociális, se tapintatos… és lelkiismereti kérdést se csinálok abból soha, ha túllépek egy határt. Pláne akkor nem, ha más is ugyanezt teszi. - Szóval ez van. Megbeszéled velük? – Terelem vissza a beszélgetést menetét oda, ahonnan ő elvitte más irányba. – Egyébként mitől vagy annyira biztos benne, hogy a testvéred belemenne? Mert megkéred? És ha mégis történik vele valami, akkor ugye véletlenül se fog mardosni a lelkiismereted, hogy te voltál az, aki megkérted erre? – Az utolsó kérdés inkább költői volt, amire elég ha magában felel. Nem az én testvérem, engem nem igazán érdekel, hogy milyen veszélynek akarja kitenni.
A nőt hallgatva lassan feljebb csúszott szemöldöke, és rájött, hogy ez az egész egy halva született ötlet. Paloma teljesen alkalmatlan volt az egészre. Nem csak empátiás problémái voltak, de úgy hitte, ez valami krimi regény. - Kétlem, hogy meg kell értened az Erint mozgató érzéseket. És azt is kétlem, hogy képes lennél rá. – vágott egy darabot a húsból, majd sztoikus nyugalommal hallgatta végig mindazt a balgaságot, ami a nő olya magabiztosan összehordott. Végül megemelve kezét az okfejtésre intett nemet globálisan mindenre. - Nem! Azt mondtam, hogy aki világosban látta Erint, azzal már te játszadozol a kis kuckódban. Mindenki más extázisos állapotban, sötétben látta. 50 emberből 1 tud személyleírást adni valakiről, aki a metrón vele szemben ül akár fél órán át. A többit is elő lehet csalogatni mindenféle technikákkal, de kapásból csak egy fogja tudni elmondani hogy milyen volt, azon kívül hogy szőke és csinos. De mivel a szakmádban igen keveset kell csevegni a klienseiddel, nem követelmény szövegértési képesség. – törölte meg kezét a szalvétába, majd a pohárért nyúlva húzta le a maradék tejes italt. - A húgom egy erős nő. Erin jelenleg nem. És erről nem nyitok vitát. Ami meg a „ha nem mondod el nekik, nem játszok Veled” hozzáállást illeti. – rendezte el evőeszközeit a tányéron. - …ez nem egy tini klubház, amit apa a diófa tetejére épített. – állt fel, majd zsebéből előhalászva egy névjegyet csúsztatta az asztalra. - Majd hívj, ha valóban segítség kell, és nem egy színházi drámaelőadás ahol megmutathatod, hogy akárki akármit mondd, te vagy a rendező. Ez nem a patológia. – célzott rá, hogy bárhogy is adja elő magát, a valóságban mindig lesz válaszreakció. - Próbáljatok meg életben maradni Larryvel . –fordult el egy intés kíséretében, és nem várta meg a válaszokat. Cseppet sem érdekelte az újabb „ki a legény a gáton” menet!
Dr. Paloma Santiago
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 38
◯ HSZ : 277
◯ IC REAG : 292
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Fehér "Honda VFR800 ABS" típusú motorral közlekedek
Félretoltam a kiürült tányért, egymás mellé helyezve az evőeszközöket rajta. – Tudod… az én szakmámban nincs szükség arra, hogy a páciensek fárasztó fecsegését hallgassam naphosszat. Mindent megtudok anélkül is, amire szükségem van. Mit ettek a haláluk előtt, volt-e valami olyan betegségük, amit talán még a pszichiáterük előtt is szégyelltek és nem mondtak el… mi vezetett a halálukhoz. Azt hiszed sokat tudsz az emberekről, nem vitatom, hogy így is van… engem viszont a lelkük nem érdekel. Azt meghagyom neked. Felelőtlen vagyok? Nem hinném… nem ismerném a kockázati tényezőket? Ezt se hinném. Amikor felismertem, hogy mennyire leszarom az emberek lelki világát, többé a traumatológia közelébe se mentem. Élőkkel nem tudnék mit kezdeni, mert nem tudnám átérezni a szenvedésüket. – Kevesen tudják, hogy valójában kísérletet tettem az élők orvoslására is. Traumatológus is vagyok, de pár napnál tovább nem bírtam elviselni a betegeket. Szemöldökömet felvonva pillantottam a névjegykártyára, aztán a felemelkedő férfire. Őszintén nevetnem kellett. – Úgy tűnik, patt helyzet alakult ki. Nem szoktál hozzá, hogy ne minden úgy történjen, ahogy azt te elgondoltad, igaz? – Csóváltam meg a fejem. – Beszélj velük, és utána beszélhetünk. – Vonom meg a vállam. Ennyi a feltételem. Ha teljesíti, hát teljesíti… ha nem, akkor megoldjuk máshogy a dolgot Larry-vel… Erinnel… Figyeltem ahogy kisétál a büféből, majd én is szedelőzködni kezdtem. Visszamentem még a patológiára, hiszen a munkámat félbe hagytam, és Mr. Walker ügye sürgetett.
Kezdőlap
