Tupilek barlangjától nem messze levő vadrezervátumi épületekhez legyalogolva az elkerített területen vadőri felügyelettel simogathatsz jávorszarvasokat, megtudhatod, mekkora egy tulok bébi-korában és számos más őshonos állatfajjal megismerkedhetsz, köztük farkasokkal is.
Általában a sérültként, gyógyításra befogott állatok is itt kerülnek elszállásolásra, míg meg nem erősödnek annyira, hogy biztonsággal vissza lehessen engedni őket a természetbe.
Szerző
Üzenet
Michelle Tedrow
Vérvonalfő
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 355
◯ HSZ : 261
◯ IC REAG : 225
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton
- Kezdem az egyszerűbbel. Darren üzeni, hogy nem hajlandó fizetni. - mily meglepő, ugye? Nem tudom, mennyire gondolták komolyan egymás közt, vagy inkább csak egy plusz alibi volt, aminek kapcsán érdeklődhettek felőle, személy szerint én anélkül is felkerestem volna. - A bolyolultabb… nos, attól félek, sokkal nagyobb a baj, mint hittük. Attól félek, Darrent elveszítettük. És nem csak őt, ahogy a szavaiból kivettem, egyre többen és többen vannak. Ez pedig a vihar előtti csend, miközben szép csendben toborozzák a tagokat maguk közé. - vágok bele gondterhelten, miközben elfogadom a felkínált cigarettát. Alapból nem dohányzom, a bennem élő farkas kifinomult érzékeit túlságosan bántja a dohányfüst, de ez a mai nap volt olyan eseménydús, hogy szemet hunyjak felette. - A megölt fakír… tudod, miért kellett meghalnia? - teszem fel a költői kérdést, majd néhány pillanattal később folytatom is – Alignak ezzel szorította sarokba a fakírokat. Aki fejet hajt előtte, életben marad és ismét képes lesz teremteni. Aki nemet mond, arra halál vár. Én a helyetekben különösen figyelnék rájuk, mint potenciális „leendő tagok”. - aki él, azt vagy nem találták még meg, vagy átállt az ellenség soraiba, aki meg halott… azt legalább tudjuk, miért. Mint valami középkori boszorkánypróba, esküszöm. Hát, ha eddig az volt Northlake baja, hogy kiközösítik őket, csak derüljön ki ez, és az eddigi semmi lesz ahhoz képest, mint ami rájuk fog várni. - Ja igen, mielőtt elfelejtem, nem árt, ha a tieid is óvatosak lesznek. A „Ha nem velünk vagy, akkor ellenünk” stratégia úgy tűnik, mindenkire igaz, akinek felajánlják a csatlakozás lehetőségét. - húzom el a számat, ezzel meg nyilvánvalóvá válhat számára, hogy nekem is volt szerencsém hozzá. Vagy ha egyszer csak holtan találnának rám, akkor jó eséllyel ez az oka. - Ami az őrzőket, és a varázslatokat illeti… Nem tudom, mennyit tudtok valami bizonyos, mágiahasználó farkasról. Vagy tényleg képes rá, vagy a ti soraitokba is beszivárogtak. Northlake volt oly kedves és elmondta, hogy számíthatok rá, hogy valaki törölni fogja a vele való beszélgetésem emlékeit. - hogy az a bizonyos szőke lesz az, aki utánam ered, vagy valami őrzőre tukmálják rá eme nemes feladatot, nos, azt nem tudhatom, de jobb mindenre felkészülni. Eddig szövetségesként tekintettem az őrzőkre, de ha már bennük sem lehet teljesen megbízni, akkor nagyobb a baj, mint hittem. Mindenesetre már értheti a mellettem sétáló, miért is sürgettem annyira, hogy minél előbb találkozzunk. Hagyok is némi szünetet, elég töményen ömlesztve zúdítottam rá az információk halmazát, emésztgesse a hallottakat, addig legalább én is élvezem kicsit a dohányzás megnyugtató rituáléját az éjjeli erdő békés csendje mellett.
Darren megcsókolhatja a seggem. - Mondanám csuklóból, de van bennem annyi tartás, hogy a személyes véleményemet nem tolom rá a nőre itt mellettem, akinek amúgy sincs köze a hímmel való incidenshez, csupán jó apropó volt, hogy elküldjem hozzá, remélve, talán többet ki tud deríteni Northlake helyzetét illetően, mint amennyit a büszke fehér farkas nekem elárult. Épp csak megfeszül hát némileg állkapcsom szavára, s biccentek, akkor fordítva érdeklődően pillantásomat irányába csupán, mikor a "bonyolultabb" helyzetet kezdi ecsetelni. Hazudnék, ha azt állítanám, nem számítottam valami ilyesmi hírre Northlake-et illetően, épp csak a hátterére nem mertem volna fogadni kisebb összegben sem. Elsőre kissé elkerekedő pillantással meredek Michellere a szavait hallva, majd lassú mozdulattal ingatom meg a fejemet. - Már magam sem tudom eldönteni, hogy Alignak kreativitása elborzaszt vagy egyszerűen csodálatra méltó... - Nem kell nagyon mélyre ásni az okokért, miért is toborozgathat a nyugtalan szellem. Az emberi természetre, a túlélésre való ösztönre vagy a félelemre alapozni magától értetődő húzás, ami a befolyásolást illeti. Hogyrohadnameg. A fakír kapcsán sötét fénnyel "villan" tekintetem felé. Amit tudok, hogy a kölykét a falka és én magam igyekszünk távol tartani ettől az őrülettől... és valószínűleg én leszek az is, aki megnyeri, hogy közölje vele, hiába keresi már a teremtőjét a környéken. Meglehet, kicsit indulatosabb a mozdulat, mivel a cigit rángatom elő a kabátzsebemből a fakírokat illető hírre. - A falkával van a kölyke, baszki... Northlakeé. - "Fakadok" ki felmorranva egy fél gondolat közepette, hangosabban, de nem fűzök részletesebb magyarázatot hozzá, helyette az öngyújtót vadászom immár elő a koporsószeg mellé. Figyelmezetésére bólintok, meglehet, felelnék is rá azonnal, de az őrzőket említi, a mágia használatának képességét és ez hirtelen fontosabbnak érződik, mint bármi, amit hozzá tudnék tenni az elhangzottakhoz. - Vannak feltételezések, de konktrét bizonyíték kevés van a kezünkben. Sem a létezése, sem a... nem léte nincs megerősítve tényszerűen. - Érezhetően az utóbbinak örülnék, nem is titkolom ennek tényét, arra ugyanakkor összeráncolom a szemöldökeimet, hogy esetleg tőlünk lenne valaki a soraikban, ráadásul olyasvalaki, aki kellő mágikus tudással rendelkezik hozzá, hogy emléket is töröljön... - Egy ideje már foglalkozom az esetleges belső... kételyek kezelésével. - Vallom meg a Hollónak azt, amit még a vezetőségbeli társaimmal se közöltem. Ennyit és nem többet. Ha esetleg az a bizonyos illető, legyen farkas vagy őrző, nem érdekel, nem csupán törölné az emlékeit, de ellenőrizné is, kivel és mit osztott meg, hát tudja csak, számolunk vele. Meglehet, előtte járva néhány lépéssel. Ami biztos, nem fog megingatni, pláne megijeszteni, csak mert úgy hiszi, megbonthatja a Protektorátus egységét. - A falkát te tervezed értesíteni vagy tegyem meg én? - Firtatom tőle, a cigijét meggyújtva, mert egykor még úriembernek nevelt anyám, s én magam is rágyújtok mellette mindezt követően.
Michelle Tedrow
Vérvonalfő
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 355
◯ HSZ : 261
◯ IC REAG : 225
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton
- Kicsit talán mindkettő. Oszd meg és uralkodj stratégiának talán a létező legjobb. - mondanám, hogy csak azt bánom, hogy nem nekem jutott előbb eszembe, de hogy őszinte legyek, legvadabb álmomban sem sejtettem, hogy valaha is a földi, toborzott seregével kell szembenéznünk. Hiányzott, mint kutyának a kamion. Az egyetlen, aminek örülök, hogy talán relatíve időben sikerült rájönni, mivel állunk szemben, nem akkor, amikor már olyan sereggel büszkélkedhet a zakkant ősi szellem, hogy tényleg kamion módjára gázolnak át rajtunk. - Én tudom. Amúgy… hogy is mondjam. - keresem a szavakat, mert nem tudom, hogy tudnám a legmegfelelőbben megosztani a mellettem lépdelő férfival a megérzéseimet úgy, hogy a lényeg menjen át, és ne legyen félreérthető – Nem biztos, de! Miközben Darrennel beszéltem, volt egy olyan érzésem, hogy ő is bánja, hogy csatlakozott. Mint ha nem akart, de nem volt más választása, hogy mentse a vérvonalát? - tudom, attól még bassza meg, keresgélhetett volna tovább megoldás után, ahelyett, hogy fejet hajt a fő ellenségünknek, vérvonal ide vagy oda. Ez a pár év semmi az évszázadainkhoz képest, ha száz év múlva talált volna megoldást a gondjukra, még talán azzal se lett volna elkésve. - Arra akarok kilyukadni, hogy mint szükséges rossz, belement az alkuba, de amennyire lehet, igyekszik távol tartani tőle azokat, akik fontosak számára. Abból kiindulva pedig, hogy nem őket toborozta be maga mellé első körben, valami reményre még ad okot. Hogy ha esetleg úgy adódik, visszatérhet közénk. Már ha lehetséges ilyesmi, nem tudom. - tárom szét a kezem tanácstalanul, most nem is ezen van a lényeg, hisz ő is megmondta, amíg nincs más mód, hogy mentse a vérvonalát, lenyeli a keserű pirulát, és marad. Talán ha megoldást találnánk a gondjára… a fenébe is, Annakpoknak köszönheti! Nekünk is van ezer meg egy problémánk, mégis, találnánk bármit, ami segíthetne a vérvonalán, akkor sincs semmi garancia, hogy kiléphet abból a bizonyos „seregből”. Bólintok az őrző szavaira, ezek szerint konkrétabb dolgokkal ők sem tudnak szolgálni, mindenesetre kontaktban maradunk, és legalább ők is jobban szemmel tarthatják a saját házuk portáját. Abban pedig, hogy igyekszik kézben tartani a dolgokat, nem is kételkedem, van helyette bőven más problémám. - Az igazat megvallva, nem igazán tartom a kapcsolatot a vezetőséggel, mióta megörököltük ezt az egész diliházat, de ezen ne múljon, szólhatok nekik. Vagy te is, ha azt jobbnak látod, nekem egyik sem gond. - vonok vállat, legrosszabb esetben egy téglához erősített levéllel betöröm valamelyik őskövület ablakát, azok talán mutatnak némi érdeklődést a téma iránt… Vagy kérjem meg Dariot, hogy jelentsen nekik? Mást nem, még alszok rá egyet. - Még valami. Lehet, hogy Northlake nem hajlandó esszenciát szolgáltatni… nem tudom, hogy hogy állnak a raktáraitok, de ha nagy szükség lenne rá, rám számíthattok. - szusszanok megadóan, ahogy elfogadom, majd mélyet szippantok a cigarettából. Nyilván az észszerűség keretein belül, de ha némi vér, hús, vagy bármi segít, hogy erősítsük a saját sorainkat, akkor hülye lennék megtagadni tőlük, látva, milyen nagy a gáz. Pláne, hogy jelenleg talán az őrzők egyik legjobb szövetségeseink... - Illetve még egy… Ha bebizonyosodna, hogy ez az istenverte farkas tényleg képes őrző varázslatokra, arra esetleg lenne lehetőség, hogy kapjak egy kis gyorstalpalót abból, egyáltalán milyen varázslataitok vannak? Vagy mikre vagytok képesek vele? - ha nemet mond, azt is tiszteletben tartom. Elsajátítani úgy sem tudom őket, de az is segítség lenne, ha tudom, mi a repertoár, és nem élesben találkozok vele először.
Óvatosan tekintek oldalra a nő bizonytalan szavait illetően, s halovány mosoly fut át fáradtan képemen azokat hallva. Csak megerősíti vele mindazt, amit magam is sejtettem a Darrennel való beszélgetésünk nyomán és... mit ne monjak, nem tesz boldoggá a tudat. Csak sokkal nyomorultabbá válik az egész helyzet tőle. Mikor siklott ki ennyire minden köröttünk? Felnevetek kissé, elkínzott, elcigarettázott hangon, rekedtes tónussal, mikor a visszatérést említi Michelle. Minden másban igazat tudok adni neki, ugyanakkor ez egy rettentően naiv elképzelés részéről, azt kell, hogy mondjam. - Ő maga kért meg rá, hogy vessek véget az életének, ha egyszer túl messzire menne. Ez az ember a határain táncol, mert ha van is, mit veszítsen, már megbékélt a halállal. Éppen ezért nem tartja vissza senki és semmi a céljától. Az ilyenek bármeddig képesek elmenni... - Talán nem pont egy többszáz éves farkasnak kell az emberi természetről magyaráznom, mégis, fájóan sok ponton rezonál barátom helyzete mindazzal, ami bennem is lezajlott, zajlik mind a mai napig rendre. A továbbiakban különösebb konkrétumokkal nem tudok szolgálni, s ezek alapján Misha is csupán Northlake szavaira hagyatkozik, így annak megfelelően igyekszem kezelni az elhangzottakat, még, ha egybe is csengenek szépen oly sok mindennel a korábbi információkkal kapcsolatosan. - Beszélek velük akkor én. - Biccentettem aprót, nem csinálva ebből gondot. Legalább az illúziója megmarad annak, hogy kézben tartom a városban a doglokat, ha olybá is fest, kezdenek kicsúszni igencsak a szálak a kezeimből. Nem igazán tetszett ennek lehetősége, de... ez majd az akkori Will problémája lesz, most igyekszem a jelen dolgaira és lehetőségeire fókuszálni. Ami az esszenciát illette, bólintottam a felajánlására, hálásnak tetsző pillantással. - Ez csak természetes, Michelle. Ahogy a többi utód, úgy te is teljes mértékig a támogatásomat élvezed. - Nem fogom hát tőle a varázslatokkal kapcsolatos gyorstalpalót sem megtagadni, igaz, ha Xenakison múlik, akkor háromnapos - oklevéllel záródó - kurzus lesz belőle helyből, amit letol majd neki, de annyi baj legyen. Nem fogom elvenni a Tetoválómesteremtől az örömet, mikor szemmel láthatóan is élvezettel mesél a témában. - Northlake-en kívül Sarah tartózkodik még Anchorage városában legutóbbi információim szerint. Emma mellett Dr. Hart és de Luca is bejelentkezett a februári események környékén itt a városban. A többiekről nem tudok. Illetve... ha valaki, akkor te biztosan tudsz segíteni abban, hol érhetem el a Magas Hegyet. - Úgy vélem, vele is érdemes volna pár szót váltani, hátha a dolgok alakulása közepette a hozzáállása is megváltozott némileg az egészhez. Bízva a pozitív válaszában, beszélgetésünket nem nyújtottam a kelleténél tovább. A cigit is elnyomtam idővel a kocsi oldalán, hogy megköszönve a gyors információszolgáltatást még egyszer biztosítsam támogatásomról, mielőtt tovahajtottunk volna minketten - ő jobbra, én pedig balra el.
// Hacsak nincs még valami a tarsolyodban, úgy részemről köszöntem a lehetőséget! //
Michelle Tedrow
Vérvonalfő
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 355
◯ HSZ : 261
◯ IC REAG : 225
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton
- Vagy úgy… - hümmögök a Protektor szavaira, szóval így állunk. Mondanám, hogy nem rosszak az ilyen katonák egy harcban, kár, hogy bár papírforma szerint a mi oldalunkat kéne erősítenie, mégis a másikon foglalt állást. Szívás. Sokszor megfordult a fejemben az elmúlt évek alatt, vajon jól döntöttek-e az elődeink, hogy ránk bízták a vérvonaluk, meg a fajtánk jövőjét, hát… néha sajnálom őket. Mármint akiknek az élére állítottak, meg vannak áldva velünk. - Rendben, köszönöm. - bólintok hálásan, mert bár az én volt falkámról beszélünk, és nem önszántamból hagytam ott, mégis… így, hogy a vezetőség nem viszi túlzásba a tagok informálását, olyan érzésem van, mint ha kívülállóként tekintenének ránk. Ettől függetlenül persze, ha kell, szemrebbenés nélkül rúgom rájuk az ajtót, ha valami fontos megbeszélni valónk van. A támogatás hallatára halványan elmosolyodok, valahol azért megnyugtató tudni, hogy van egy biztos pont ebben a bizonytalan szarviharban. Az meg az élet iróniája, hogy nem a saját falkám jelenti ezt, hanem az őrzők, akikkel eddig kapcsolatom se nagyon volt… Ki gondolta volna száz, vagy kétszáz évvel ezelőtt, hogy egyszer még pont ők lesznek a bajtársaim? - Lehet, hogy őket se ártana felkeresnem, majd hozzácsapom őket a teendők képzeletbeli listájához. - sóhajtok fáradtan - Pláne annak fényében, amik Darrenről kiderültek. Legalább tudjuk, hányadán állunk egymással. - csak Northlake-et sikerült átcsábítania a hibbant ősi szellemnek a sötét oldalra, vagy másokat is sikerült megszorongatnia? A maiak után már semmiben sem vagyok biztos, a beharangozott emléktörlés fényében pedig addig kéne ütni a vasat, amíg meleg… Igaz, van bennem némi félsz, keverjem-e magam esetleg nagyobb bajba, mint amiben már vagyok, de a fenébe is! Más úgy se fogja megcsinálni helyettem, meg amúgy is, megtanultam már, az a biztos, amit magad intézel. Alignakkal hiába várnánk azt a bizonyos sült galambot. - Az erdőben van egy kráterszerű barlangnyílás, amikor a legutóbbi pár alkalommal arra „láttam”, de majd utánanézek, csak valami dolga volt arra, vagy tényleg ott húzta meg magát. Majd jelentkezem. - ha nem is személyesen, majd telefonon, vagy egy ablaktörlő lapát alá rejtett cetli képében, ahogy időm engedi, meg kijön a lépés. Viszont elég későre járt már, a mai kilométer számom is bőven megvolt ezzel az Fairbanks-Anchorage oda-vissza túrával, úgyhogy feleslegesen nem is akartam tovább rabolni a másik idejét. Amíg visszasétáltunk az autókhoz, elszívtam a magam cigarettáját, majd búcsút intve hazafelé vettem az irányt.
Kezdőlap
