Natan szobája

Re: Natan szobája // Szomb. Május 31, 2014 11:10 pm

Leonard Haydock & Natan Vreth

Nyugiban köszöntött ránk a nyár. Nem igazán lépett fel semmi zűrzavar a Vörös Hold óta, ami meglehetősen felkavarta mindannyiunk érzékeit. Legalábbis így vettem észre néhány farkason. Én magam furcsálltam, elraktároztam amit kellett, de egyenlőre még nem eredhettem a titkok nyomába. Csendben, meditációval, s apróbb megbízásokkal tengettem napjaim, no meg azzal, hogy a szabadidőmet vagy az erdőt járva, vagy az edzőteremben, vagy a régi házam körül rendezgetve tengettem. Terveim voltak, nem lazsáltam. Készültem, mint mindig. Előbbre akartam lépni.
Ma is késő délután értem vissza a hotelbe, s most a szobámban épp egy karmintán dolgoztam, amit egy helyi egyetemi diák rendelt meg tőlem.
A Falka szemében még mindig csupán egy Omega voltam. De persze miért is lennék több? Ahogy Californiában, itt sem csokis süti tállal a kezemben kopogtattam minden egyes ajtón, és igyekeztem benyalni. Felejtős! Persze, egy Omegától ez lenne a minimum, de a bennem lüktető ember, a harcos nem így lel méltóságra. Senki kedvéért nem hajtok fejet, akit nem ítélek meg, hogy méltó lenne rá!
Ahogy ugyanez elvárható mindenki mástól is.
A nyitott ablakon friss levegő áramlott be, a napsütés melegével. Morrighan a párkányon aludt, fejét a szárnya alá dugva pihent. Végre már kezdett kimozdulni magától is, nem kellett kidobnom az ablakon. Megnyugodott a téren, hogy nem dobom fel a mancsokat.
A háttérben a tv ment, valami vígjátékot adtak, de csak fél füllel hallgattam. A rajzolásba merülve gondolataim messze jártak, Bestiám ébersége is csupán egy távoli érzékelésnek hatott. Így történhetett meg, hogy még a közeledő léptek zajára se figyeltem fel.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 01, 2014 11:16 am

Unatkozom, kurvára unatkozom, mert amióta apuci kámfort játszik, nincs kit bosszantanom. A többi kölyök mellékvágány, kivéve a formás nőstényt, de ezen kívül? Hót unalom az egész, csend van, béke, és ehhez nem vagyok hozzászokva.
Kínomban a folyosót járom, és hirtelen ötlettől vezérelve, meg azért, mert miért is ne, egyenesen bedörömbölök annak az omegának az ajtaján. Állati fickó, a kirekesztett, de ez engem hol érdekel? Én sem vagyok falkatag, csak félig, vagy úgy se, vagy nem tudom, mert már ezzel kapcsolatban is elvesztettem a fonalat. Mint egy idióta barom a gyermekmegőrzőben, úgy érzem magam, cukorfalat itt hagyott, mint eb a szaharát, mondván dolga van, Tío meg biztosan örül nekem, hogy egy kölyök van a nyakán, akit a háta közepére sem kívánt.
Én meg neki örülök, mert kiderült, hogy szép nagy a család, akik megjöttek, és már itt sincsenek, én meg itt rohadok, és a nap 24 órájában -már amikor nem Duncant fárasztom a csehóban-, bámuljuk egymást a falkával. Ők nem tudnak velem mit kezdeni, én nem tudok velük mit kezdeni, békés egymás mellett élés, vagy mi... még.
Ennek örömére kötök ki az omega portáján, nincs dolgom, befejeztem a házi feladataimat amit apuci hagyott meg, jöhet a szórakozás. Dörömbölök, aztán vagy az ajtót borítja rám, vagy beenged, vagy csak kimorog, nekem aztán nyóc.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 01, 2014 11:39 pm

Arra eszmélek fel, hogy az ajtómat valaki dob szerkónak használja, s Morrighan elégedetlenül emeli ki szárnya alól kis fejét. Kissé összerezzenek, na nem az ijedtségtől, inkább a meglepetéstől, hogy 1. nem vettem észre, 2. ki a franc kereshet engem?
Már épp nyitnám a számat, valami kedves káromkodásra, de hirtelen megállok. Mi van, ha valaki olyan keres, aki simán kilógat az ablakon csak mert rosszul köszöntöttem?
Na jó... Natan ez téged mióta is érdekel?
- Hé, Fakopáncs Frici, tudod mit verj ilyen erővel!!! - felállok a székből, majd kinyitom az ajtót, még mielőtt az tokostól megadná magát, és a szoba közepén landolna.
Meglepetésemre egy férfi áll az ajtóban, akinek hullámait még a pincében a többiekével együtt magamba fogadhattam. Néha összefutottam vele a folyosón, vagy az edzőteremben, s így tudtam róla, hogy kölyök, de különösebben nem álltam meg babusgatni, no nem mintha én bárkit is oly nagyon babusgatnék. Ugyan már, felnőtt ember, majd ráérez a Farkasára. De amúgy meg semmit nem tudtam róla, kinek kölyökborja, vagy miért került a Falkába? Érdekel is engem...
Az érdekel, miért akarta kiszakítani az ajtómat a helyéről?
- Igen? - nézek rá, egyenlőre még csupán megállok előtte az ajtóban, s várok.

Re: Natan szobája // Hétf. Jún. 02, 2014 8:46 pm

Miután rágyógyultam az ajtóra, csak érkezik valami reakció, na de azt már én sem várom meg casanovás vigyorral a képemen, azért csak elugrom a hatósugárból.
Fakopáncs Frici... ez tényleg idióta, vigyorogva mászok vissza az ajtó elé, ha jó a megérzésem, akkor nem a nyakamba húzza, mint újfajta trendi nyakláncot, hanem kinyitja szépen, és esetleg nem rugdos hazáig.
Csoda történik, mert tényleg kinyílik, és hát nem rám számított, látom rajta, én se rá, ez csak egy úgy jött, hogy akkor itt fogok őrt állni, mert éppen tengernyi szabadidőm van.
-Szeva omega, vagy ki, unatkozom, és nem, a farkamat sem verem ilyen erővel. Tudod, szépen, finoman... az elején. Szal így gondoltam, akkor benézek hozzád, mert én is egymagam, te is egymagad, és kettesben csak jobban telik az idő.
Kölyök vagyok, kérem szépen, idült vigyorom jelzi, egyébként is, de annyi baj legyen, cukorfalat már megszokta tőlem, ő is beteg, én meg rá hasonlítok. Farkasom meg máris csóvál a másiknak, hülye az, mindig tudtam, de legalább összhangban vagyunk.
Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy az utolsó mondatomat esetleg félreérti, és azt hiszi, hogy mint egy hímringyó, éppen bejelentkeztem hozzá egy menetre, és erőteljes reménykedésbe kezdek, ez nem így van, mert sajnálatos módon az erőviszonyokat nézve... hát nem én lennék felül/hátul.
Igyekszem valami normális ábrázatot magamra ölteni, de nem megy, így vigyorogva várom, hogy most vágja rám az ajtót, vagy esetleg megszán és beenged.

Re: Natan szobája // Csüt. Jún. 05, 2014 10:03 am

Nos, azt hiszem így frontális "leomegázást" csak az Alfától és a Bétától kaptam, erre itt áll egy kölyök az ajtóm előtt, majd széles vigyorral arról beszél, hogy...
Hogy mi van?
Ezt gondoljuk csak szépen végig még egyszer. Te is egymagad, én is egymagam, közben arról beszél, hogy veri ki. Kettesben csak jobban telik az idő. Na neeeeeeeeeeeeeeeeeee!
- Te Frici, buzi vagy? Mert ha igen, rohadtul rossz helyen jársz! Az Omega nem azzal a címmel egyenlő, hogy "megszégyenült, tehát seggbe kúrjuk", másrészről.... - itt végigmérem, s Farkasom csak félrebillenti a fejét a csóváló kölyökre. - Nem nézel ki olyannak, aki ne tudná az erőviszonyokat. Meguntad az életed, kölyök?
A vigyora nem különösebben hat meg, az előbbi enyhén félreérthető monológja arra ösztönöz, hogy megleckéztessem. Bár ki tudja, lehet valamelyik idősebb farkas küldte hozzám? Vagy itt ez a szokás? Homokos kölyköket szalasztanak frissen csatlakozottakhoz, amolyan "avatás" címen, nesze, vezesd le a feszkót? Vagy ez a dolga a kölyöknek? Vagy mégis mi a...?
Sóhajtok, aztán végül csak megfordulok, s a szoba egyik üveges szekrényéhez lépek, ahova néhány különféle igencsak finom pia van berakva. Kiveszek egy üveg whiskeyt, majd az asztalhoz lépek, ahol a vázlat mellett egy kávés bögre hever, majd beletöltöm a piát.
- Csukd be az ajtót! - mondom, döntést hagyva ezzel a másiknak, hogy bejön, vagy elmegy, mindenesetre az ajtót csukja be!

Re: Natan szobája // Csüt. Jún. 05, 2014 9:13 pm

Az elképedt pofát nézve, hát meglepetést okoztam, mindennel. Na de nem tudom a fickó nevét, csak azt tudom, hogy kiosztottak rá egy görög betűt, mert nem volt jobb dolguk. Ennyire foglalkozom én azzal, hogy ki micsoda és mit akar tőlem, azon kívül, hogy tudom, Tíó a capo, és van az a rossz kinézetű béta, meg néhány ilyen fejes arc. Ő meg itt az o betűt birtokolja. Nekem ez is nyóc.
-Az még nem voltam, se Frici, se buzi. Nekrofil igen, de buzi? Én? Úgy nézek ki, mint aki egy férfi seggről álmodozik nap mint nap? Akar kúrni veled a fene, csupán eluntam a búrámat, meg azt, hogy üljek egy szobában. Bár ahogy a jellemzést leadtad, valami ilyesmiről vartyogtak, csak nem a szó legszorosabb értelmében.
Most mi van? Tényleg félreértett, de ha kiderül, hogy ratyi, én már itt sem vagyok, az is tutifix, meg minden más is. Nesze neked cukorfalat, ismerkedek, kapcsolatba lépek itt a tagokkal, aztán máris azt hiszik, hogy bebuzultam. A falkában ezek szerint minden tag beteg elme, kezd tetszeni.
-Minden nap elunom, amit apucival töltök, hidd el nekem. Tudod miért élek még? Azért, mert neki megfelelő tempóban küzdök minden egyes kurva percben, és neki megfelelő tempóban fejlődök. Ezért, nem másért, ha úgy dönt, hogy megunt, vagy éppen nem nyeri el a tetszését az aznapi produkcióm, akkor vége, na de azért vagyok, hogy ezt mindig megcáfoljam... remélhetőleg.
Az aréna is kihívás volt, megmondta, nem nyerek, le se menjek a küzdőkörből, mert nem hagyom el élve. Mélyen legbelül egy mazochista állat vagyok, mert még élvezem is, én állat. Vigyorogva mesélem el mindezt, és nem úgy néz ki a képem, mintha annyira bánnám a dolgot. Bejön ez az élet, akárki akármit is mond, és Dana... na hát ő kész főnyeremény. Ki ne nézné a formás hátsóját, amikor végigvonul... na én igen. Igaz, hogy erre is mikor döbbenek rá? A küzdelem kellős közepén, amikor nem is emberként riszál.
Becsukom az ajtót, magam mögött, egyelőre tisztes távolban maradva a hímtől, mert ha ugrik, akkor én is fogok, kérdés, merre.
-Te próbáltál már farkasként késsel és villával zabálni? Vagy manccsal, asztalnál ülve? Vagy dugtál már meg halott nőstényt, mert valakinek ez volt a kedvére való? Igazából nem is akkora gáz, de erre csak akkor jössz rá, amikor csinálod.
Végül is marha jól szórakoztam, bár azért azt a rusnya nőstényt el tudnám feledni, igaz, még nem hűlt ki akkor.Most belülről támasztom az ajtót, az omega minden mozdulatát figyelve, és tűrve, hogy őrült farkasom ismerkedésbe kezdjen a másikkal.
-Lehet, kurva fiatal vagyok, de azért tudom, mi a dörgés. A viharral jár... többnyire.
Újabb vigyor ül ki a képemre, persze nekem a végét muszáj elhumorizálnom, de tényleg tudom, mi az ábra, nem vagyok nyeretlen kétéves. A rajzokra pillantok, igen, tetováláson is törtem a fejem, ezért IS vagyok itt. Tudom ám a tutit, ez a fickó tetovál, csak erről eddig mélyen kussoltam. Figyelek én kérem szépen, bár nem mindig látszik.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 08, 2014 12:09 am

- Nekem már csak Frici maradsz. - vigyorgok felé, ahogy végre beletöltöm a piát a kávémba. Miközben hallgatom, belekortyolok a jó erősre sikeredett keverékbe, de hát én így szeretem. Felé pillantok, mikor bejön, s közben mondja a magáét.
- Hidd el, sokan akarnak kúrni velem, annak is köszönhetem, hogy itt vagyok. - nevetek, bár a mögötte lappangó igazság nem feltétlenül vidám dolog, mindenesetre nem tudatom a másikkal ezt a tényt.
- Figyelj kölyök nem ismerlek, nem tudhatom miről álmodozol, de inkább nem is akarom tudni. - vigyorgok széleseket, majd leülök a székembe, s közben előkotrok a fiókból még egy bögrét, töltök bele kávét, némi whiskeyvel, majd a gyereknek nyújtom, s éppen mondanám, hogy cukor nincs, amikor előjön a "Hogyan produkáljunk vicces dolgokat farkas alakban?" storyval.
Egy pillanatra úgy nézek rá, mint egy elmeháborodottra, s megfordul a fejemben, hogy nagyon sürgősen kirugdosom innen. A nekrofil poénok nem éppen a kedvenceim közé tartoznak, és egy halott meggyalázása nem épp dicséretet érdemlő dolog a szememben.
Nem mondom, hogy én nem köptem le tetemet, vagy nem rugdostam meg, de megdugni? Druidaként pedig teljesen máshogy tekintek ezekre a dolgokra, minden eltávozott lélek porhüvelye méltóságteljes búcsúra érdemes. Nem mindegyiké, de ezt az istenek döntik el.
Másrészről meg semmi közöm ahhoz, hogy a kölyök miért tette. Nem tudhatom, milyen körülmények okozták, hogy megtegye.
Inkább nem mondok erre semmit, mert a végén még a fejéhez vágnám a bögrét, nem mintha az túlzott kárt okozna benne. Bár ha a gerincén töröm el az íróasztalt, azt megérezné.
Megvárom, míg átveszi a bögrét, majd újra kézbe veszem a vázlatot, egy kissé felturbózott bagoly mintát. Van szék, a tv továbbra is zörög a háttérben, de nem én jöttem, neki van dolga velem. Majd elmondja.
- Az jó. Látod, én 200 fölött se tudom, mi a dörgés, ezért vagyok Omega. No persze, ez az én baromságom. Sose gond az, ha fiatal vagy, csak tudd, hol a helyed. - némi halvány mosoly féleség sejlik fel ajkam szegletében, de nem nézek fel a papírból, halkan sercegő ceruzám jelzi csupán, hogy folytatom a munkát. Érzem magamon a tekintetét, de nem ez az első, hogy néznek rajzolás közben, így nem is nagyon érdekel.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 08, 2014 10:55 am

-Királyságos, Frici még nem voltam, de bocs, ha nem hallgatok rá.
Hagyjuk már, lassan az egyetlen név amin nem szólítanak, az a sajátom, pedig nem olyan nehéz megjegyezni, hogy Leonard, vagy de? Apuci mondjuk leszarja, őt annyira sem érdekli, mint mást.
-Az szar ügy, de engem egyáltalán nem hozol tűzbe, úgyhogy kösz, de nem.
Hallottam azért pár dolgot, nem vagyok teljesen informálatlan, tudom, hogy ez a hím a képébe hazudott Tíonak, meg meghúzta a Béta kölykét, akit meg kinyírtak, szóval ő se jobb tőlem, csak idősebb.
-Az sosem gond. Ezek szerint te is egy antiszoc pöcs vagy? Szuper, van itt olyan egyáltalán, aki nem rohad a szobájában, és társasági fickó?
Nem ismer, nem ismer, hát azért jöttem, mert én sem ismerem őt, gondoltam jó ötlet, ha úgy teszek, mint egy normálisnak tartott falkatag, vagy valami ilyesmi. Tehát kommunikálok. Ezután mondd cukorfalat, hogy ismerkedjek, meg illeszkedjek be. Minek? Mindegyik úgy mered rám, mint egy leprásra, mert nem vagyok pár száz éve az élők sorában.
Azt hiszem nagyon bölcsen szorgalmazni fogom, vagyis óvatosan, körülírva felvetem apucinak, hogy húzzunk vissza Velencébe, már ha lehet... aztán szépen kinyiffanok, mert padavannak fontos a Tío meg a család.
Közben azért elmesélem, mi a pálya, erre most meg elmebetegnek néz, na de miért? Majd akkor, ha próbálta, addig ne, mert én is kiakadtam az elején, a végén meg mégse. Akkor őrült vagyok? Az, de nekem így jó. A felém nyújtott bögrét hosszas hezitálás után csak elveszem, ne fáradjon már el a keze, és még meg is köszönöm.
-Ja hát, ha hülye vagy, akkor hülye vagy, arról én nem tehetek. Apuci aszonta, kuss a nevem, mert valahol a sor végén kullogok, hozzám képest mindenki atomanti. Kivéve a kölykök, és így ennyi, ja, meg te, mert elméletben most te is a rangsor alján vagy. Azt azért irigylem tőleg, hogy van vagy 200 év fórod velem szemben, mert ha én lehetnék ennyi idős, mennék mint a tank, hogy megmutassam, nem lehet leírni.
Megvonom a vállam, nekem aztán tényleg mindegy, hogy ő miért nyiratja ki magát, de azért felkészülök arra, hogy most kivág a falon át. Legalábbis a farkasa igen csúnyán bámul az enyémre, és már morog is, erre ez a hülye mit tesz? Visszamorog. Beszarok, a bestiám tényleg beteg, de legalább van benne tűz. Apró örömök.
Figyelem a rajzát, na egy ilyen bagoly... nekem nem állatfigura kéne, de egyelőre kussolok, megvárom, hogy reptemben kell bejelentenem, hogy tetkón gondolkodok, vagy esetleg van esélyem, és végighallgat.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 08, 2014 1:46 pm

(Csúnya beszéd veszély!)

- Pedig illik hozzád, túl sokat jár a pofád. - átadom a bögrét, az meg rohadtul hidegen hagy, hogy tűzbe hozom-e vagy nem. Nem őt akarom ágyba vinni, hanem nőstényeket, és azok közül is csak egyre pályáznék legszívesebben, mert ő a tiltott gyümölcs. Idővel... idővel. De most egyenlőre maradjunk a játékoknál, a kellemes flörtöknél, a farkunkat és a sexéhséget tartsuk pórázon. Akkor lesznek gondok, ha már nem bírom ki, és minden lyukra rámegyek, amit csak lelek. De az még odébb van... Remélem.
- Antiszoc pöcs a Beharapód valaga, az! - röhögök fel. - Ha kivágtalak volna, mint macskát szarni, akkor megvádolhatsz ilyennel, de kölyök létedre még mindig itt vagy, amit tekinthetsz úgy is, hogy nem vagyok az a lenéző típus. Leszarom, kinek vagy kölyke, borja. És látod? Ismerkedünk, egy Falkában vagyunk. Neked én vagyok Omega, nekem meg te vagy Frici!
Eddig be voltam zárva, bocs, hogy nem jelentem meg minden tea délutánon. Most a feladataimat látom el, dolgozom, amúgy meg szívesen trécselek a tagokkal, ha összefutunk. Ott van Nori, ott van Ode, Ems, Nich... Erre jók a Bálhoz és Arénához hasonlatos összeröffenések. És most ezt a sort bővíti ki Frici, a nagypofájú kölyök.
A szavak, amik elhagyják a száját, Bestiámat hergelik fel, s felmordul. Engem nem lep meg, de a kölyök visszamorog. Megáll a ceruza a kezemben.
Felnézek a kölyökre, majd képességemet használva török át a pajzson, melyet eddig ügyesen vont maga köré, néha engedve rést a farkasaink között. Bestiám energiái ellentmondást nem tűrően hatolnak be a falak mögé, s a kölyök nyakára forr állkapcsa, leterítve így őt a földre. Tartja, Nem ereszti, a másik bárhogy is próbál ficánkolni. Ezüst szemem villan, s máris elméjébe hatolva látok meg sok olyan dolgot, amit könnyedén ellene fordíthatnék, de egyet sem találok elég érdekesnek. Éreztessek vele fájdalmat? Mutassak neki magamból valamit? Ajh, komolyan, unom már! Úgy döntök, egy igen fontos személyt veszek ki inkább emlékeiből. Hmm... ismerős ez a nő. Várjunk csak. Az emlékek forgatagában a vak-süket-néma korszakomból eszembe villan a botanikus kert. Az illat... Evelyn.
Nocsak! Ez érdekes!
Az emlékekből azt a fájdalmas képet emelem ki, melyben a nőt egy eltűnése után találják meg. A harag a bosszú, s az a fájdalom, melyet a nő láttán érez. Vigyor kerül fel a képemre, ahogy megfürdök emlékeiben, s fellobbanó gyűlöletében, melyeket a támadók iránt érez.
Felállok a székből, s a vigyorom, gonosz vicsorba vált, majd egy hirtelen mozdulattal ragadom meg a tarkóját, s vágom bele a szoba padlójába, majd rátérdelek, egy gyors mozdulattal rántom hátra a kezeit, majd kitépem az emlékekből, s az orrából kicsorduló vér szagát mélyen magamba szívva taszítom bele az én érzéseim káoszába, melyek mindenre vallnak, csak ép elmére nem. Gyűlölet, fájdalom, halál, tisztelet, lehetőség, küzdeni akarás, hogy csak néhányat említsek az óceán háborgásából. Ha halandóval tenném azt, amit most vele, az bizonyára beleőrülne...
Bestiám karmos mancsával nyomja le, s tartja továbbra is erősen a kölyköt. Míg tartom, közelebb hajolok a füléhez, s nyugodt hangon szólalok meg:
- Ide figyelj kölyök! Ha megakarsz ismerni, ne úgy kezdd, hogy kihozol a béketűrésből! Egy Falkába tartozunk, a címek az én szememben szart sem érnek, sem a rangsor, ki, hova miért került! Az sem érdekel, mit papol erről neked a faterod! A Falkában testvérként kezellek, óvom, és tanítom azt, akinek szüksége van rá. A testvéreimnek ha szükségük van rám, állok rendelkezésükre, megadom nekik a tiszteletet, de ugyanezt elvárom! Szóval, kezdjük a legelejéről oké, ha csak nem akarod, hogy oktalan módon fogjalak, és kibasszalak az ablakon, keretestől, üvegestől, muskátlistól!
Még utoljára rántok egy kicsit a karján, majd elengedem, sőt, még segéd kezet is nyújtok, bár Farkasom a kölyök torkát még mindig nem engedi el, legalábbis addig nem, míg a srác fel nem áll a lábaira. Ha elfogadta a segédkezem, s felállt, nem engedem el a kezét.
- Szóval. A nevem Natan.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 08, 2014 7:31 pm

-Valamikor ki kell adnom magamból, tudod, itt nehéz társalogni, és a végén megfulladok.
Komolyan nem értem ezt az omegát, miért lett volna jobb, ha állok az ajtóban és vigyorgok szótlanul, mint egy idióta? Tudok én beszélni, így is, úgy is, gyakoroltam, már a Háború és Békével is megörvendeztettem apucit, amíg hagyta... azt hiszem az első oldal feléig eljutottam.
-Találkoztál már vele? Nem is újságolta. Felőlem Gamma is lehetsz, nekem aztán olyan mindegy, mi a megnevezés, ez a hierarchiás cucc meg ismerős előttem, csak más körülmények között, és nem ennyire mereven.
Figyelem az érzelmeit, ahogyan tanultam, kiszagolva, és érzem, hogy kezdem feldühíteni, de tudni akarom, hogy mikor pattan el nála az a bizonyos cérna. Feszítem is rendesen, az utolsó megjegyzéseim pedig kiverik bála a biztosítékot. Csodálatos illat az orromnak, kár, hogy utána a pajzsomat áttöri, mintha ott se lenne. Még erre is vigyorogni kezdek, szóval van még mit gyakorolnom, az viszont már kevésbé tetszik, hogy Eve-t veszi elő.
Köcsög, de sebaj, túl fogom élni, cukorfalat sokkal durvább volt, tehát ez már csak amolyan ismétlés kisebb gőzzel. A padlóba repülök, de annyi lélekjelenlétem még volt, hogy lehajtsam a kávét, nem ám itt kiborítjuk, aztán csapódok is, és kb. mozdulni sem tudok. Az idióta farkasom sem, mert épp a torkánál fogva tartják lent, az meg mit csinál? Azért is szabadulni próbál, majd lihegve nézelődik. Nem hülye, tudtam én mindig, hogy nem hülye, hát ha ennyivel erősebb a másik, minek kapálózzon? Majd begörcsöl az állkapcsa, és nem is olyan erővel tol le, mint apuci vagy az a rusnya nőstény.
A deltagammaomega érzései meg, áááá, kész habfürdő, ő is beteg, most már tudom, és ahelyett, hogy zavarna, élvezem is, kivéve, hogy a karjaimat is ki akajra tépni, no meg bordázott mintázatra vágyik a szobában, mert lassan kitolja az enyéimet a másik oldalon.
Olyan vigyorogva hallgatom végig a halk szavakat, minta mesedélutánon ülnék, és ha eddig nem tartott teljesen elmebetegnek, hát akkor most fog, ha jól sejtem.
-Én szóltam, hogy unatkozom, nem hitted el.
Hülye lettem volna kihagyni az alkalmat, hogy felmérjem, mit visel el, és amikor a mondandója végére ér, bólintok, és simán elfogadom a segítő kezet, a másikba pedig a közben felnyalábolt bögrét nyomom. Egyben van, nem tört össze.
-Leonard, de csak Leo. Ember, te beteg vagy, de ez tetszik, végre egy nem normális tag, komolyan mondom, örülök neki. Én nem ezt a cuccot kaptam, de halál jó érezni, hogy milyen az, amikor tényleg dühös valaki, és ennyire, hogy már már majdnem öl. Magamon más.
Úgy rázom meg a kezét, mintha kötelező lenne, és kb. ennyire hat meg, hogy az előbb majdnem beépített a padlóba. Mintha mi sem történt volna, úgy folytatom tovább, és na, szimpatikus ez a fickó nekem, nem tagadom. Farkasomat ha elengedte, ő sincs megviselt állapotban, tudomásul vette, hogy ez a hím jóval erősebb, és máris mehet részéről a további kommunikáció.

Re: Natan szobája // Hétf. Jún. 09, 2014 11:36 pm

Átvillan egy pillanatra az érzelmeim hullámain át, hogy a hajánál fogva rántanám fel, kitöröm a kezét, felhasítani a gyomrát, s a belsőségeivel kipingálni a szoba falait. Hiába, az erdészlakom az én világom, nem ez a Hotel szoba. A szavaim távoli hangnak hatnak számomra, inkább a vére szaga foglakoztat, érzem, hogy bizseregni kezd a porcikám, s az a kellemes téboly ereszkedik le a tagjaimba, mely ha bekapcsol, az azt jelenti, ölni fogok, és felzabálom az utamba állókat.
Lélegzet vételembe a Bestiám halk morgása vegyül. Szavai úgy hangzanak, mintha egy stúdió teremből a gyakorló bandát hallanám.
- Én elhiszem, pont ezért gondoltam, szórakozzunk!
Megpaskolom kicsit a fejét, aztán segítek neki feltápászkodni. Erre hát nem még ő kezd el vigyorogni, és úgy viselkedik, mintha épp most dugtam volna be az ágyába egy csapat playboy csajt, szülinapi ajándékként. Elengedem, miután bemutatkozott, s csak egy szelíd mosoly mögé rejtem az eddig őrült vicsor vigyort. Az épen maradt bögrét a másik mellé teszem, legalább tudom, hogy megissza a piát. Egy zsebkendőt veszek elő a fiókból, s felé dobom.
- Töröld le a véred, a közeledő Telihold miatt ingerel. Az Alfa nem biztos, hogy örülne, ha azzal állnék elő, hogy puszta szórakozásból kinyírtam egy kölyköt. Amúgy köszönöm a bókot! - utalok utolsó szavaira.
Tény, én is élveztem, kicsit a felgyülemlett dolgok megmutatkoztak, s a Bestiám haragja mindig megdob egy löket adrenalinnal, s Vérszomjjal. Ám most, hogy elengedte a másikat, inkább leheveredik, s megint nyugodt.
Leülök vissza a székembe, s közben intek az egyik szék felé, hogy üljön le, ha akar.
- Na, akkor Leo. Azon kívül, hogy bepillantást nyertünk egymás Káoszába, mesélj magadról.
Közben újra kezembe vezetem a vázlatot, s folytatom a munkát, de ne higgye, hogy nem figyelek. Nagy szája van, ne most kukoljon meg.

Re: Natan szobája // Szer. Jún. 11, 2014 8:00 pm

-Csodás, te sem vagy éppen egyszerű eset.
Megragadom a kezét, akkor már igen, felrángattatom magam, és úgy örülök a hímnek, mintha ő lenne a szülinapi ajándékom. Mennyire őrült már? Nekem találták ki, vagy engem neki, a sorrend most mindegy.
Bár ha jól hallottam, Tío nem volt túl lelkes tőle, de most már nem gyepálják el napi szinten, vagyis csak fejlődött valamit. Valaki tutira.
Most jönne az a pillanat, hogy meg kellene ijednem az omegától, és nem teszem, mert magam sem vagyok teljesen 100-as, a farkasom meg még kevésbé. Örökölte apucitól, hogy akkor is rohadt büszke, amikor nem kéne. Legalábbis neki nem, mert padavannak van mire, na de nekem?
-Kár, pedig milyen szép lett volna, ha kimegyek, és azt hiszik, hogy alkottam.Nincs mit.
Azért csak letörlöm a pofám, a vigyort azt nem, álmomban sem reméltem volna, hogy ez a tag tényleg ennyire kattant. Kezdem jól érezni magam, bár ez a falkásdi elég nehezen megy. Örülök-e annak, hogy már most kiderült, hasonszőrű akad errefelé? Kimondhatatlanul, még akkor is, ha éppen nem közkedvelt figura. Én is itt maradtam, mint valami megőrzésre leadott tárgy, akkor most kattanjak be még jobban?
Farkasom nyugtázza, hogy a másik végre lekászálódik róla, így hasra vágja magát, és hasonkúszásban közelít felé. Édes pofa, neki tényleg mindegy ki az, csak legyen társasága.
-Mit akarsz hallani? Zenész vagyok, kis ideje meg apucival lófrálok. Azaz Velencéből jöttünk idáig, most pedig itt gyakorlom a beilleszkedés fortélyait. Őt meg már tudod, így ennyi.
Dióhéjban legalábbis elmeséltem mindent, Eve pedig... a jó ég tudja, hova ment, azaz tudom, csak mégsem. Jól adom a hülyét, ha kell, bár itt még az is felesleges. Azon csodálkoztam, hogy Tío nem vágott ki a szállodából, hanem megtűr. Mégis mit keresek én itt? Ez a világ legjobb kérdése.
Az igazi melómról hallgatok, az nem publikus, vagyis nem mindenkinek, és egyébként is sokkal jobban zavar, hogy az utóbbi pár hónapban nem esett be semmiféle megbízás. Majd fog, tudom.
-Kedvtelés?
Bökök a rajzra, míg szépen kényelembe helyezem magam a fotelbe.

Re: Natan szobája // Vas. Jún. 29, 2014 6:03 pm

Nevetésben törtem ki, újabb rákontrázására.
- Gondolod, elhagytad volna a szobát ép bőrrel, ha nekiállunk alkotni? - gonosz fény villant a szememben, Bestiám meg csak egy prüsszentés félével reagál a felé kúszó kölyökre, majd unottan az oldalára fekszik, de ha a kölyök még felé közelít, csak belecsíp játékosan a fülébe. Nem kőszobor ő, a kölykök tanítása bár fáradalmas dolog, de akárki, akármit mondd, jó érzés, mikor a a fáradozásoknak köszönhetően a kölyök Farkassá érik a kezeid alatt. Csak türelem, kitartás kell. Mindkét fél részéről.
Csendesen hallgatom, néha fel-fel pillantok a rajzból.
- Zenész? No, mifene. Pedig már kezdtem aggódni, hogy ebben a Falkában senkit sem érdekel az ilyesfajta tevékenység, néhány csinos nőstényt leszámítva. - pimasz mosoly játszadozik a szám sarkában. - Velence szép hely. Legalábbis az volt, mikor én arra jártam. Neked beilleszkedés? - nézek fel rá egy hosszabb pillanatra.
Az Alfa "rokonait" és hozzátartozóit, legyen az bármiféle pozícióban, mindig tisztelet, s egyfajta távolságtartás övezi. Mindig elfogadni mindent irányukban. No persze, ez engem sose érdekelt, és sose viselkedtem velük úgy, ahogy kellett volna. Ezt mondjuk néhányszor az akkori Alfám belém is verte, hogy a szám fog egyszer a sírba vinni. Talán ideje lenne kicsit hallgatnom az öregre.
- Meló. Tetoválok. Csak mostanában nincs nagyon kit. Meg aztán a felújítás most jobban lefoglal. Sajnos a napok csak 24 órából állnak, bár ez nem akadályoz meg abban, hogy tovább tartson.
Satírozom a minta árnyékát, majd a kölyökre pillantok.
- Talán érdekel a rajzolás, vagy a tetoválás? - kérdezem.

Re: Natan szobája // Kedd Júl. 01, 2014 1:44 pm

-Dehogy, az minek? Mégis mit ér el a farkas azzal, ha mindig mindent megúsz? Soha nem fog úgy gyógyulni, ahogyan szeretné.
Biztos sok esélyem lett volna ezzel az omegával szemben is, persze, hogyne, bár fiatalabb mint a rusnya nőstény, az pedig mindenképpen előny. Maximum két harapással intéz el, nem eggyel. Hülye farkasom vevő a játékra, hason kószva cserkészi be a nagyot, a csipkedésre apró csapásokkal és harapdálásokkal reagál. Mit akar ezzel? Nem tudom, de ha neki ez így jó? Akkor csinálja, amíg hagyják.
-Az. Mi ebben a meglepő? Ja, a falka? Ki kivel van, én nem követem túlzottan, bár most éppen kénytelen vagyok. Ja, amennyit láttam belőle, tényleg az.
Kinek mi a foglalkozása, passzolom, bár jelenleg én is valami biztonságis akárkit játszom Duncannél, jobb híján. Zenész vagyok, ugyan a gitár a kedvencem, a végzettségem is erre utal. Velence... a mai napig megmutatom, hol végeztem ki az ipsét, hol volt az építkezés, és melyik sikátorban lehet eltűnni nyomtalanul, de sajnos városnézésre több időm nem jutott.
-Az, ja. Apuci ezért hagyott itt. Ez is valami újdonság?
Nekem is az, nem kell rám így nézni, és nem is vágom, hogy most akkor mi a helyzet. Egyszer nem tartozunk a falkához, és csak Tío miatt jöttünk ide, máskor meg igenis fontos a dolog. Bár ha jól sejtem, minden csak a cukorfalatra vonatkozik, azaz ő kívülálló, én meg oldjam meg, ahogy tudom. Itt is ott is, a lehető legjobb.
-Baglyot? Kemény. Belehalnék a hülyébbnél hülyébb megrendelésekbe. Aha, érdekel, de az utóbbi, és nem ilyen... sablon... ha érted.
Annak idején tartózkodtam az ilyesmitől, nehogy már be tudjanak azonosítani, legyen valami megkülönböztető jelzésem, most meg már mindegy, jöhet egy, csak ne állatkert, meg hasonló hirtelen ötlettől vezérelt cuccos.

Re: Natan szobája // Pént. Nov. 28, 2014 11:00 pm

Re: Natan szobája // Kedd Dec. 23, 2014 9:54 pm

Hihetetlen, tényleg hihetetlen, hogy Natan képes szarból szarba ugrálni, és még ott is egyre mélyebbre ássa magát. Eddig higgadt, mert ha a szabadulásakor összefut vele, akkor biztos, hogy minimum a fejét tépi le a hímnek, és az nem nő vissza.
Olyan elánnal érkezik Nat szobájához, hogy vaknak, süketnek, és energiákra érzéketlennek, majdhogynem halottnak kell lennie az ott lakónak, hogy ne tudja, megjött.
Kopogás ohne, dühös benyitás, na az van, és mielőtt bármit tenne, haragosan vágja be az ajtót maga után, dobja le a hátzsákot, és teszi csípőre a kezét. Tényleg haragszik, nagyon de nagyon haragszik, és ha szól a zene, akkor túlordítja.
-Mondd drága Natan, neked tényleg elment az a maradék eszed is? Direkt csinálod, ugye? Először meghúzod a Béta kölykét a hotelben, aztán hazudsz Castornak, mert te kurva kemény vagy, nem érdekes. Most meg... most meg... Natan, én kölyök vagyok, de esküszöm több a sütnivalóm, mint neked.
Annyira pipa, hogy szemernyit sem érdekli, mit felel erre a hím, csak kipakol, és nekilát az ital elkészítésének. Felkészült, még piát is hozott, vodkát, az jó, neki jó volt, akkor a hímnek is az lesz, ha meg nem, akkor sincs más.
-Ide figyelj, ha el mersz halálozni, én komolyan mondom, visszarángatlak, és folyamatosan ezt fogom tenni. Miért van az, hogy aki egy kicsit közelebb áll hozzám, az feldobja a lábait? Miért? legalább te szakítsd már meg ezt a sort, könyörgöm. Itt volt Tyler, aztán a teremtőm, aztán Raven, te is pengeélen táncolsz. Mondd, rám van írva, hogy "Halni akarsz, keresd Norinát!", vagy mi a frász?
Az apját nem említi, bár nagyon is félti, hiszen egyre több furcsa eset van, azt pedig nem szeretné, ha őt baj érné. Látta, mit műveltek a hímmel, hát annyi kattintást szerinte a legédesebb farkaskölyök sem kapott, mint amennyit ő.
Tudja, mi tilos és mi nem. Gyógyszereket nem kaphat, gyógyítani nem lehet, na de lefürdetni igen, és etetni-itatni is. Ez így pont jó, mert amiket most készíteni fog, azok elméleti szinten ezeket a célokat szolgálják, és hogy akkor is lenyomja a hím torkán, ha ehhez a gégéjén át kell a nyelőcsövébe jutni, az tuti.

Re: Natan szobája // Kedd Dec. 23, 2014 10:49 pm

Norina Stefanson & Natan Vreth

Kibaszottul fáj minden tagom. Farkas alakban, kissé összegömbölyödve pihenek az ágyon. Morrighan az ablakban csipegeti a neki kitett ételt. Halkan szunyókálok, lelkem zugában adom át magam a nyugtató csendnek. Alig pár nap telt el, hogy felbotorkáltam a Pincéből. A Gyógyítóink segítettek lefürödni, ettem, ittam valamennyit, de az állkapcsom rögzítését, az ujjaim bekötését fáslival, s a szemem eltakarását, magamnak kellett elvégeznem. Minden nap le kell járnom az orvosiba, sőt, még valami katéter félét is rám akartak aggatni, de inkább lejárok hozzájuk, ha hugyoznom kell. Órákat képes vagyok a zuhany alatt ácsorogni. Mintha így próbálnám eltüntetni a sebeket, vagy próbálnám gyorsabb gyógyulásra ösztökélni a testem. De ez hazugság. Hisz a sebeket büszkén viselem, hisz kiálltam a próbát. Van aki a Pincés események után jobban tisztel, vagy épp jobban lenéz. De attól még kiálltam a megmérettetést. Inkább az az oka, hogy órákig is ázok a víz alatt, mert néha még mindig azt érzem, hogy annak a pöcegödrös fattyúnak a magja, még az arcomon van. Bármit megtennék azért, hogy kínok kínjával nyírjam ki. A legtöbbet Farkas alakban vagyok, nem igazán mozdulok ki, csak ha muszáj, azt is az orvosiig, vagy a fürdőig. Nem érdekelnek a tagok, nem érdekelnek a pillantásaik. Dühös vagyok, lángol a lelkem, s vigyorgok belül. Ti túléltétek volna? Hm?
A dübörgésre lustán emelem fel a fejem, mely a folyosóról hangzik, s kis rést is hagyok, hogy érzékeljem, ki az, bár az illata hamarabb elárulja a kiscsajt. De a dühe meglep, az meg még inkább, hogy kis híján kibassza az ajtómat tokostul, s úgy csapja be maga után, mint kurva a jól végzett munka után a klotyó ajtót. S még mielőtt egyáltalán reagálhatnék bármire, úgy önti ki rám a haragját, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
~ Na ácsi... ácsi. Kölyök, azt mondtam állj LE! - csattan végül az elméjében. ~ Mégis mi jogon gondolod te azt, hogy így rám zúdítod a bajod? Mi közöd egyáltalán ahhoz, mit csinálok? - felállok az ágyról, s négy mancsommal, mit sem törődve sajgó, ellenkező tagjaimmal, leugrok a fekhelyemről, s megállok a kiscsajal szemben.
~ Rám nézz, ha hozzád beszélek! - állok közé, meg a cuccok közé, hogy most ne azokkal foglalatoskodjon. ~ Igen, elment az eszem, de ezt már jó néhány évszázada tudom! Semmit se tudsz rólam, kurvára nem ismersz, kurvára fogalmad sincs arról, mit miért teszek, és nem emlékszem, hogy ott lettél volna, mikor az a kóbor a torkomnak ugrott! De ahhoz meg aztán végképp semmi jogod, hogy engem számon kérj, megértetted?
Bestiám dühösen morog, az én hullámaim pedig fojtva fonják körül a kölyköt. Igen, harag van bennem, és igen, bánom, amit tettem, de ugyanakkor élveztem a kihívást. Arról nem tehetek, hogy az a kóbor erősebb volt, sem arról, hogy a képességének hála hülyét csináltam magamból, s így veszélybe sodortam a Falkámat, ezt dobta a gép. Egyáltalán nem vall rám, hogy egy kölyökkel álljak le vitázni, de mit érdekel? Egy rangon vagyunk a Falka szerint, hát akkor meg?
~ Nem érdekel, oké? Nem érdekel! Mindenki a maga életének a kovácsa, saját maguknak okozták a halált, az, hogy közben kapcsolatba kerültek veled, az rohadtul nem érdekli az Égieket! Azt hiszed, dalolva mentem le a Pincébe? Azt hiszed élveztem, hogy kamera előtt lettem földig alázva, s beteg faszszopók rám verték a farkukat, meg azért fizettek, hogy lássák a kínlódásomat? Próba tétel volt, kiálltam, és még erősebb lettem tőle, de ahhoz már a picsába is semmi türelmem, hogy azt hallgassam, ahogy te ontod itt rám a mocskot! Ha nem tetszik, kitakarodhatsz innen, pontosan ugyanúgy, ahogy bejöttél!
Észre sem veszem, de az utolsó szavaim olyan hidegen, s fagyosan csengenek benne, mint ahogy a Pince utolsó napjaiban éreztem magam. Üresen, rémítően üresen. Nem érdekel semmi, csak a fagyott Káosz maradt a lelkemben. Ezüst szemeim továbbra is az ő tekintetébe fúródnak.

Re: Natan szobája // Kedd Dec. 23, 2014 11:17 pm

Mennyire hallatszik a folyosón, hogy mi történik a legkisebb mértékben sem zavarja, az sem, ha összecsődül mindenki, mert igenis most telt be nála is a pohár, most jutott el odáig, hogy sündisznót csinál a hímből... akárhogyan.
Akkor is végigmondja a mondókáját, ha az Natannek nem tetszik, akkor is, ha utasítgatni akarja, most nem megy, nincs foganatja semminek sem. A hím magyaráz, beáll elé, és mire elér a végére, már pimaszul vigyorog.
-Mi közöm? Még kérdezed, hogy mi közöm? Nem csak magadat viszed a halálba, hanem egy falka életével szórakozol, mert te vagy a világmegváltó király hím, aki egyedül is megmutatja. Tudod mit mutattál meg? Tudod mit? Azt, hogy egy kölyök is értelmesebb nálad, ezt sikerült bebizonyítanod.
Mi ütött a hímbe, nem tudja, nem is érdekli, a haragja legkevésbé, tudta, hogy harapós kedvében lesz, hiszen a sérülései nem elhanyagolhatóak, és mint ez már sokszor beigazolódott, melyik a leghisztisebb férfi? a beteg, a sérült. Vagyis ezt az egészet ő egy adag hisztinek fogja fel Natan részéről, nem többnek.
-Minek vagy itt akkor? Minek jöttél a falkába? Nem való ez neked Natan, te magányos harcos vagy, akkor halmozhatod a baromságokat, de fogd fel, ez egy csapat, nem egyéni hősökből verbuválódott társaság. Különben is, a hősködést hagyd meg az Alfának, neki legalább megy, te meg romba döntöd a várost, épp csak ki nem plakátolod, hogy mi vagy.
Ennyire senkinek semmi köze a hím tetteihez, akkor feleslegesen csatlakozott, komolyan. Egyszerűen nem tud beilleszkedni, nem is akar. Neki is vannak stiklijei, hülyeségei, és az összes létező szabályt áthágja, amit csak lehet, hiszen azok azért vannak, hogy megszegjék őket, de legalább próbál gondolkodni is mellé, nem csak megy a vakvilágba. Céljai vannak, nagyon komoly céljai, és azt márpedig nem érheti el úgy, ha ilyen baromságokat csinál, mint Natan.
-Igen, vagy annyira hülye, hogy élvezd, ami történt. Morrighanra sem gondolsz, csak saját magadra, és ha így haladsz, az Északi Pantheon bizalmát is el fogod veszteni, mert az, hogy élsz, azt nem magadnak köszönheted, és nem, te a saját halálodnak vagy a kovácsa, druida, nem az életednek. Nem tudom, hányat lőttél el eddig, de nincs sok vissza, és ha nem gondolkodsz, ágyelő lesz belőled, ezt fogd fel végre. Ahogyan azt is, ki az a marha, aki még mindig kiáll melletted a tiltások ellenére is.
Az utolsó mondatokat már suttogja, szemben áll a farkassal, villámló szemekkel néz a farkaséba. Az oké, hogy Raven azt mondta, nem marad egyedül, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy mellé egy adag elmebetegség is társul. Most vagy az előző kínzásba hülyült bele, vagy a jó ég tudja, de ez nem normális, az is biztos.
-Elmehetek, de akkor végleg egyedül maradsz, és még őrültebb vagy, ha azt hiszed, meg fogom tenni.
Ahogy befejezte, leül, és folytatja amit elkezdett, ráadásul vigyorog. Morgós farkas nem harap, ezt mindenki tudja, tehát erről ennyit, ha pedig mégis, akkor maximum lenyomja a torkán a vodkás üveget. Sorba rendezi az üvegcséket, az edényt és minden egyebet, és ha ehhez éppen be kell másznia a hím hasa alá, azt is simán megteszi, az italokkal el akar készülni.

Re: Natan szobája // Szer. Dec. 24, 2014 12:14 am

A szavak ugyanúgy fúródnak bele a lelkembe, mint azok az átkozott ezüst pengék lenn a Pincében a húsomba. Csak mondja és mondja, én meg legszívesebben most adnék neki visszakézből egy akkora pofont, hogy meg se állna a 2-3 szobával arrébb található falig. Hiába mondanám, hogy nem így akartam, hiába próbálnék mentegetőzni. Nem is akarok, ahogy az Alfa előtt se tettem, meg amúgy se vagyok egy könyörgő típus. Meg aztán érdekelné? Mit érdekelné, csak idejött pattogni nekem, mint egy kis bolha.
Nem fordítom el róla fél szemem, s utolsó, suttogó szavai dühítenek fel a leginkább. Bestiám fenyegetően megmorran, ahogy hirtelen rántom fel, két lábra áll, s egy pillanatba se telik, mancsom a levegőben alakul át kezekké, s az éppen leülő kölyök nyakára fonódnak ujjaim, s székestől, mindenestül passzírozom bele a padlóba, hogy csak úgy nyekken. Dühtől átitatva fojtom a hullámaimmal, vicsorgok, míg ő csak vigyorog rám, legszívesebben kitépném a nyelvét a pofátlanságáért.
~ Ha ennyire okos vagy, akkor azt is tudod, hogy nem kéne a sebzett kutyába még inkább belerúgnod! Tudom jól, hogy a családom, egyik karmos kezével ad, másikkal elvesz. Fogalmad sincs, mit kaptam egyesektől, a büntetésen kívül. De nem is kell tudnod, elég, ha én tudom. Azt a magányost is elintézték, és nem, nem csak azért tették, mert meg akarták leckéztetni. Hanem mert engem akartak megvédeni. Igen, élveztem a küzdelmet egy idegen ellen, és igen, leszarom azt, mi lesz másokkal, ott, a harc hevében! De tudod mit? Elmenekülhettem volna, Alfám haragja elől. Leköphettem volna az egészet, és meglógok, nevetve! Megvolt rá az esély, hogy eltakarodjak! De nem tettem, hanem szembe néztem vele, mert tudom, hogy a Falkámhoz tartozok, hiába vagyok Omega! A Falkámhoz tartozok! Ezért vagyok itt! - rázom meg ~ Azt mondod, nem tartozok ide, hősködjek máshol? Rendben! Ebből is látszik, hogy fogalmad sincs arról, ki vagyok én! Csak egy kölyök vagy, az Alfa kölyke, aki mindent megtehet! Azt hiszed, attól, mert ide jössz, és segítséget nyújtasz az Omegának, máris több vagy mindenkinél? Hogy jót teszel velem? Faszt! Tudod mit? Vidd innen a cuccaidat, takarodj ki innen, és hagyj engem békén pihenni, egyedül! Nincs szükségem a segítségedre, mert ahogy te is mondtad, csupán egy magányos harcos vagyok, nem való ez nekem! És láthatod, őrült vagyok! - dühtől csöpög a belsőm, forró lángok ölelik körbe a lelkem. Lehajolok hozzá, úgy tekintek szemeibe, szinte összeérnek ajkaink.
- Arwent is ellöktem magamtól. Akkor egy kölyökkel szemben is menni fog. - préselem ki a fogaim közt, rekedten a szavakat, s gyűlölettől forrva lökök rajta egyet, aztán kiegyenesedek, s az asztal szélébe kapaszkodva állok fel. Fáradt vagyok, iszonyatosan fáradt.
~ Menj innen Norina! Nem mondom többször! - elfordulok, s az ágyamhoz lépve ülök le a fekhelyemre, s az éjjeliszekrény fiókjából előveszek egy boxert, amit magamra vehetek. Nem érdekel, hogy így láthatja minden sérülésem, a vágásokat, a hatalmas Omega jelet, ami széthasítja az egész hátamat, s tetoválásomat, a töréseim, a hiányzó hús foltokat... Nem érdekel. Előveszem a cigarettámat is, s lassú mozdulatokkal végül ajkaim közé veszem, s igaz, kibaszott fájdalmas műveletek közepette, de végül csak sikerül beleszívnom a szálba.

Re: Natan szobája // Szer. Dec. 24, 2014 11:15 am

Megvédték... igen, mert a falkát veszélyeztette, de Castor jóindulatán múlt, hogy ez az őrült még mindig életben van, és nem ölte meg. Ő tudja, hogy mit tud a hím, na de az apja más kérdés, és ő akkor is dacolt vele, mert bízott Natanben, abban, ami benne rejlik. Viszont ha így folytatja, tényleg ki fogják készíteni a bőrét és felszegezik a falra.
Kimondja, amire gondol, mert ez az igazság, és az hiába fáj Natannek, akkor is így van. Az, hogy erre feldühödik és a földre vágja, az sem hatja meg, és az sem véletlen, hogy az utolsó szavait suttogja.
-Azt tudom, hogy folyamatosan feszegeted a határokat, mint aki azt teszteli, mikor ölik meg. Teszek rád egy céltáblát is, és magamra meg egy nyilat, ami feléd mutat.
Sok dologra gondolt, de arra nem, hogy a hím szándékosan félreérti minden szavát. Meg kellene tapsolni a teljesítményt, de az még várat magára, majd a végén, ha Natan befejezte az előadást.
-Valóban így gondolod? Igen? Az Alfa kölyke... szemen tudnálak köpni Omega.
Reflexből hatalmas pofont kever le a hímnek, egyáltalán nem érdekli semmi, de ha valamit nem fog lenyelni még Natantől sem, az ez. A férfi pontosan tudta, hogy az arénától is azért tart, mert rá nem akar szégyent hozni, a szájára ne vegye a falka, még véletlenül se legyen ilyen pletyka.
Ez a megjegyzés mocskos dolog volt a hímtől, hiszen ha valaki tudatában volt annak, hogy mennyit küzdött eddig, és mennyin múlott a szaros élete Brad halála után, és mennyire igyekezett azért, még véletlenül se jusson eszébe senkinek ilyesmi, az pont Natan. Mégis így vélekedik... jaj Raven, tévedtél, nagyon nagyot tévedtél.
-Ahhoz az egyhez legalább tökéletesen értesz, csak tudod a káosz nem létezik a rend nélkül.
A szemei vörösre váltanak, fel is morran, a büszkesége nagyobb a kislánynak annál, hogy csak úgy eltűrje, sértegessék. Kevesekkel kommunikált az elmúlt időszakban, Danával igen, de a többieket kerülte, edzett és tanult, hajtott ezerrel, és kivételesen nem is hágott át annyi szabályt, mint annak előtte. Látta a pincében történteket, ő kapta a nyakába, ennyi, de ha még egyszer Natan hozzányúl, az biztos, hogy annak tényleg verekedés lesz a vége. Persze, hogy dühös rá, de ha valaki ennyire egoista, akkor hagyni fogja, végtére nem muszáj nekik szóba állniuk egymással, majd megteszi Ravennel inkább. A hím mire befejezi a fröcsögését, lehiggad, és ismét vigyorog, aztán visszaül úgy, mintha mi sem történt volna.
-Befejezted a női picsogást, vagy folytatod még?
Nevet az egészen, átlát a szitán, a hím egyszerűen hisztizik mint egy kiskölyök, és kész.

Re: Natan szobája // Szer. Dec. 24, 2014 2:48 pm

Sértett büszkeség, de hiába. Nehogy már 256 évesen megengedjem egy ilyen kis kölyöknek, hogy kioktasson! Bőven elég volt a többiekét lenyelnem. Ha domináns lennék, valószínű az első szava után kidobtam volna a szobából, ehelyett azonban még mindig itt hallgatom, mit vartyog itt nekem. Mint egy Duracell nyuszi, aki nem bír leállni.
Tudom jól, hogy marha nagy szart kavartam, és csupán annak köszönhetem, hogy még élek, hogy előtte tepertem, mint a güzü, s persze Castor jóindulatán. Most kezdhetem elölről, de ez van, én nekiállok, újra küzdeni fogok. De az, hogy még Nori is kezd kételkedni bennem, és még hangoztatja is, na az már azért egy kicsit sok.
Bőven elég volt a Bestiának, s az embernek is amit kapott, de ezt már ne kérje senki, hogy végig hallgassam!
~ Tedd azt, így megkönnyíted mindkettőnk dolgát! - tartom szorosan.
Ám a következő szavak, s tett, úgy ér, mint egy hideg zuhany. A törött állkapcsom is belerázkódik, s sajogni kezd, a bőröm lángol. Egy pillanatra megdermedek, döbbenet ül ki az arcomra. Némán hallgatom, s ezüst szemem azokba a vörös íriszekbe bámul vissza. Még a Bestiám is olyan néma döbbenetbe burkolózik, mintha most hallotta volna, hogy az apja visszatért a halálból. Bár valószínű még ezen se lepődne meg ennyire. Elengedem a kislányt, felhúzom a gatyámat. Utána visszafordulok a lánykához, csendben lépek oda hozzá, majd ellent mondást nem tűrve megfogom a tarkóját, s fölhúzom a székről. A kis mini konyhához rántom, megengedem a hideg vizet, s a csap alá nyomom szőke loknis buksiját. Semmit sem érzek. Semmit. Ha ellenkezne, csak jobban megszorítom a tarkóját, az sem érdekel, ha így tépek ki jó néhány szálat a fejéből. Mikor végre teljesen eláztattam, felrántom a fejét, magamra irányítom tekintetét.
~ Jobb lenne, ha végre tisztában lennél a saját szavaiddal kölyök! Én magányos vagyok, de elérem a céljaimat, bármilyen eszközt is kell bevetnem. Ugyanolyan makacs vagy, mint én, ezt is tudom! De a szemtelenségnek is van egy határa. Én is megtanulom, hát neked sem ártana!
Elengedem, de nem mozdulok, csak nézem eláztatott tincseit, melyek szemébe lógnak.
~ A te érdekedben mondom, hogy menj ki innen! Ne keress, kerülj el! Törődj a magad dolgával! Nem tartozunk egymásnak semmivel! A halott tanítód tévedett. Csak Falkatársak vagyunk, semmi több, húgom.
Hideg hullámok ölelnek körbe.
~ Mi ketten is tévedtünk. - ezüst szemeim hideg közönnyel tekintenek rá. Saját vérem szaga kúszik fel az orromba. Vér gyűlik a számba, a hátamon a hegek felhasadtak. Lassan folyik le a bőrömön, de nem érdekel, csak a kölyök szemeibe nézek. Az idő néma hidegséggel áll be közénk, Farkasom nyugodtan leng körbe. Arwent elhagyni helyes döntésnek tűnt. Hát ez is helyes, ha most még egyszer megteszem. Sosem lehetett az enyém igazán. Az Istenek csak játszanak velem. Én pedig csak még inkább megfagyok belül, s elüldözöm azt, ki közel merészkedik. A Falkámhoz hű leszek. A Falkámhoz. Önmagamhoz. Senki máshoz.
Morrighan károg egyet az ablakból. Érzi, hogy baj van, s csapkod néhányat szárnyaival.

Re: Natan szobája // Szer. Dec. 24, 2014 3:31 pm

Nem irigyli a hímet, amikor már a kölykök is úgy állnak hozzá, hogy ha a neve elhangzik, inkább egyedül mennek bárhová, akkor baj van, nagyon nagy baj van, márpedig ő ide jutott, olyan szinten nem hisz a hímben, és vesztette el a bizalmát, hogy az neki fáj.
Igen, ő csak egy kölyök, nem kérte, de próbál élni vele, de hadd ne fogadja el egy olyasvalaki tanácsait, aki többször is odaszart, ahol enni kap.
-Keresd meg a szerbeket, hidd el, örömmel kicsinálnak.
Kemény szavak, ezek is azok, ahogy az ezt megelőzőek, de nem akarja elhinni, hogy a hímnek teljesen elmentek otthonról, és azt sem látja, ami a szeme előtt van. Márpedig utolsó esélyes, és az mindig vékony mezsgye.
Egy szót sem szól a hideg vízre, valami megfogalmazódott benne, és gondolatban egészen máshol jár, vagyis kizárta a külvilágot, ezzel azt is, ami történik.A kis litániára felnéz, határozottan állja a hím tekintetét.
-Tisztában vagyok vele, súlya van, és nem véletlenül mondtam azt, amit.
Az Omega jelzőt ő sosem használta eddig, most megtette, és ezen nem is akar változtatni, oka volt, és Natan tudja, hogy mi az. Ez a véleménye a hímről, a többieknek volt igaza, el kell ismernie. Raven említésére csak elmosolyodik, ridegen, fagyosan.
-Tévedett igen, ennek ellenére sosem érhetsz a nyomába. Nem, Natan, te a falkatársam sem vagy, mert azokban megbízik az ember, de benned nem. Te csak veszélyezteted mindenki életét, hát tedd egyedül. Az önző egoista viselkedésed lesz a veszted, és ezek után remélem, mihamarabb.
Felrúgja a cuccokat, törjenek csak el, használhatatlanul. Utoljára állt szóba a hímmel, ezzel lezártnak tekint mindent, marad Raven, és az őslakosok suttogója, vagy ott minek hívták.
Mielőtt távozna, felveszi a hátizsákot, az üveg vodkát az ágyra hajítja, de szavait már a madárnak intézi.
-Menekülj Morrighan, amíg nem késő. A vesztedbe ránt téged is, és nem érdemli meg, hogy mellette légy. Neked boldog karácsonyt!
Ugyanúgy vágja be az ajtót, ahogyan az elején tette. Tudja, hogy az utolsó szavai újabb tőrdöfést jelentenek a hím számára, de így gondolja. Egyedül Morrighant sajnálja, aki ugyanúgy érzi, mint ő, hogy Natan a halálba rohan. Az ő problémája, kettejüknek már soha többé nincs dolga egymással.

//Köszöntem.//

Re: Natan szobája // Szer. Dec. 24, 2014 4:07 pm

Rose for Norina

A dacos szavak lekoppannak lelkem fagyos pajzsáról, ahogy egyre inkább bezárok mindent. Nem válaszolok, csak nézem őt. Nézem, és érzem, ahogy egyre fagyosabbá válik a maradék szívem is, az a gombóc, amit valaha annak véltem, hogy az. Még utoljára magamba zárom vonásait. Még utoljára elraktározom magamban hangjának csengését. Még utoljára...
Talán régen utána kaptam volna, talán régen csak megállítom. De mikor voltam én ilyen? Soha. Menekülj el, hagyj magamra kicsi Liekki! Mert erre kárhoztattak az Istenek. Sosem leszek több neked, s jobb is, hogy nem leszek. Abba mindketten beledöglenénk.
Nézem, ahogy felborít mindent, ahogy hozzám vágja további szavait. Csak nézek rá, ezüst pillantásommal. Mikor bevágja maga után az ajtót, az ágyra, s a vodkára pillantok, azután Morrighanre. Madaram szomorúan pillant rám, aztán elfordul, s kirepül a nyitott ablakon. Nem tudom, visszajön-e, de nem is érdekel túlzottan. Menjen! Menjetek!
Leülök az ágy szélére, s mély levegőt véve sóhajtok egyet, miközben arcomat ép kezembe temetem. Szomorúság keveredik a hidegségbe, Bestiám pedig nyugodtan ölel körbe. Sajnálom? Sajnálom, hogy kitéptem magamból valakit, aki fontos volt nekem? Igen... Ugyanúgy sajnálom, ahogy a Tanítómat, a Druida papot, Arwent, Juliet, Colettet, Jeant.... s most Norinát. De ahogy mindenki mást, őt is betemeti majd az idő. Csak az emlékek maradnak. Csak a néma üresség. Elfogadom, mert nem tehetek mást. Ő majd talál valaki mást, ott az Alfa, ott egy csomó, másik hím, nőstény, akiket követhet. Én nem fogadhatom el. Nekem egyedül kell járnom az úton. Így rendelték, s így kovácsolom én. Felnézek, s elveszem az üveget az ágyról, majd a nagy kupac rumlira nézek. Óvatosan kezdem összeszedni a dolgokat, összesöpröm, ami összetört. Nem morgok, nem dühöngök. A vodkát az asztalra teszem, majd visszafordulok az ágyhoz, s szépen visszaalakulok Farkas alakba. Felmászok az ágyra, majd nyálammal ahol elérem a sebeimet, ott azt végignyalom. Óvatosan összekucorodok végül, s lehunyom a szemem. Álmodok a múltamról, az érzéseimről, régi alakok rémképeiről... Norináról. Végül már csak álomtalan sötétség marad...

//Köszönöm a játékot!//

Re: Natan szobája // Szer. Ápr. 27, 2016 6:03 pm

» Natan Vreth Morder és az Ismertség
» Liu szobája
» Régi vadászház [Natan lakhelye]
» Caleb szobája
» Ray szobája

Natan szobája

Natan szobája

Similar topics

Similar topics