Cím: A bocsánatkérést mindig valakinek el kell kezdenie, hogy utána a dolgok „maguktól megjavuljanak” Hely: Medve ölében, a szobámban Idő: 2015.10.13.-2015.10.14.
Fogalmam sincs, hogy mennyi ideig heverhettem ott a maci ölében, a kék rózsákkal és a levéllel az ölemben, de egy pillanatra minden megszűnt és újra mosoly ült az arcomra. Nem gondoltam arra, hogy egyedül vagyok az időm nagy részében, arra, hogy mi fog még történni, vagy esetleg arra a bizonyos napra. Egyszerűen csak boldog voltam. De idővel összeszedtem a dolgaimat, a virágot vázába helyeztem, majd a macit felvittem a levéllel együtt a szobámba. Ezek után pedig jó darabig a telefonommal szórakoztam, hogy hívjam, ne hívjam. Írjak-e neki vagy ne. Szinte a fülemben duruzsolt a másodpercek zenéje, ami a lakásban lévő órának volt köszönhető. De aztán végül újra a medve ölében kötöttem ki és elkezdem írni.
Üzenet Jackson részére
connected to: Jackson time: Délután, este, esetleg hajnal?! Ki tudja...
Szia! A madaraid jól csiripelték, legalábbis úgy néz ki, hogy egyhelyben fogok maradni hosszabb ideig, de most nem is ez a lényeg. Köszönöm az ajándékot, nagyon örülök neki! Sikerült mosolyt csalnod az arcomra… Tudom és… és én is remélem, hogy hamarosan újra találkozunk. Valamikor nem jársz erre?
Prim
S egy őrült ötlettől vezérelve egy képet is csatoltam arról,- hogy miként is írtam az üzenetet neki-, miként is foglaltam helyet a maci ölében. Minden egyes betűnél szinte megremegett az ujjam, mert valószínűleg, ha ő hozza el ezt, akkor rávágtam volna első körben az ajtót, vagy esetleg neki dobtam volna a medvét mérgemben, de utána pontosan ugyanúgy bújtam volna hozzá, mint most. Végül pedig mielőtt meggondolnám magamat elküldtem neki az üzenetet, majd pedig újra elvesztem a medve ölelésében.
A hozzászólást Primrose Trevelyan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Okt. 14, 2015 11:26 pm-kor.
Még javában tartanak a meccsek, én pedig akármennyire nem akartam hazavinni a munkát, mégis kénytelen voltam... így aztán most, vacsora után az étkezőasztalt rajzokkal beborítva próbálok valami használható taktikát kidolgozni a csapatnak a soron következő meccsünkhöz, hátha azzal sikerrel járnak. Ekkor érzékelem azt is, hogy jelez a telefonom, igaz, megtalálni már valamivel több időbe telik a rajzkupacok alatt... De ahogy végül kezembe kaparintom a készüléket, egy pillanatra egész elkerekednek a szemeim a kijelzőn látott névtől. Sejtem, ezek szerint célba ért a csomagom, én pedig nem is húzom tovább az időt, sietve megnyitom az üzenetet, hogy átfussam a sorokat.
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: Pár perccel később
Ezt örömmel hallom! Így, hogy a tesómat kiengedték a kórházból, már nem járok olyan gyakran, de végül is... miért is ne? Neked mikor lenne jó?
Még egyszer gyorsan átfutom azt a pár sort, mielőtt rányomnék a küldés gombra, de aztán ismét beletemetkezek a munkába...
A hozzászólást Jackson Carter összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 26, 2015 8:29 pm-kor.
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Miközben vártam az üzenetre bekapcsoltam egy kis zenét is, majd hamarosan újra talpon voltam, mert egész nap se heverészhetek egy medve ölében. Főleg azok után fura, hogy korábban legszívesebben bemostam volna az illetőnek, de most még se voltam annyira mérges és dühös rá, mint korábban. De még ezzel nem ért végett a meglepetések sora, mert hamarosan kiderült, hogy Rhydian Fairbanks közelébe fog menni és felajánlotta, hogy elvisz engem is, de azért egy-két szabály lefektetésre került, amiket tökéletesen megértettem és eddig is igyekeztem nem túl sok bajt okozni vagy okot adni arra, hogy még inkább aggódjon, mint kell. Amikor pedig újra a telefonomhoz kerültem, akkor láttam csak Jackson üzenetét. Örültem annak, hogy a testvére meggyógyult és már kiengedték. Legalább már jól van és Jacksonnak se kell annyira aggódnia érte, illetve reméltem, hogy az ő keze is megjavult, amibe akkor legszívesebben… Inkább hagyjuk, nem gondolhatok állandóan arra, mert ő legalább próbált békülni, vagyis gondolom azért küldte ezeket az ajándékokat. Sietve nyomok rá a válasz gombra, majd elkezdem pötyögni neki az üzenetet.
Üzenet Jackson részére
connected to: Jackson time: Félórával, órával később az üzenete után
Örülök annak, hogy a testvéred jobban van és felépült. Akkor ezt még majd összeegyeztetjük. Viszont, ha pár órára eltudsz szakadni a városhatáron kívülre a következő napokban, akkor találkozhatunk. Arra fogok járni és esetleg beszélhetnénk. Persze csak ha szeretnéd, semmi kényszer.
Nem akarom, hogy kényszernek érezze ezt az egészet, de úgy érzem, hogy a tette után most nekem kell lépnem és adódott egy jó alkalom arra, hogy lépjek is. Végül leraktam a telefont az éjjeliszekrényre és elkezdtem elpakolni azt a pár ruhát, ami az utolsó mosás után került a szobámba.
Ahogy telt-múlt az idő, úgy nőtt a kupi is az asztalon, amit lassan teljesen beborítottak a papírok. Sőt... már jutott a földre is belőle, de érdekli is a fenét, amint felszedem őket, úgy is letúrok 2-3 másikat, szóval megspórolok némi időt és erőfeszítést magamnak és majd a végén, egyben szedem össze őket. Így viszont amikor ismét választ kapok, azt se tudom, hol keressem a telefonom, úgyhogy lelkes vakond módjára túrom át őket, újabb adag papírt és skiccet száműzve a padlóra, mire kézbe ragadom a készüléket.
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: Most kell úgy 5-10 perc, hogy válasz érkezzen
Ó, hogyne tudnék?! Csak mondd, hogy mikor és merre pontosan, mert a városhatáron kívül elég tág fogalom. Holnapután délután mondjuk pont meccsünk van, de utána van pár nap pihenőnk, szóval amikor csak szeretnéd. Amúgy hogyhogy ilyen hamar erre jársz? Ugye nincs semmi baj...?
Küldés, aztán újra vissza a munkához, hogy valami értékelhetőt hozzak össze így last minute, arra a bizonyos holnaputáni meccsre...
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Egymás után pakolom el a ruháimat, de közben azért van, hogy a telefonra sandítok, hiszen az előbb egészen gyorsan reagált, így felmerül a lehetősége annak, hogy a telefonomnak lett baja vagy pedig ő aludt be, de ahhoz még szerintem korán volt. Végül lerogyok az ágyamra és elveszme az egyik regényt, amint éppen olvasok, hiszen az üres órákat is ki kell tölteni valamivel és amíg nem vagyok teljes mértékben biztos a farkasommal szemben, addigra biztosan nem fogok elkezdeni munkát keresni. Nem akarom senkinek az életét veszélyeztetni, addig meg van félretett pénzem, hogy ne csak élősködő legyek az új életemben. Amikor megszólal a telefon az éjjeliszekrényen, akkor sietve rakom le a könyvet és kapom fel a telefont. Mosoly kúszik az arcomra, amikor olvasom, hogy ráér és szívesen találkozna velem.
Üzenet Jackson részére
connected to: Jackson time: 1-2 perccel később
Hmm, mit szólnál a tisztáshoz az erdő mélyén? Legalábbis, ha jól emlékszem, akkor ott volt egy olyan hely is. (: Szerintem az tökéletes lesz, amikor szabad napod van. Dél körül? Ohh, olyannak ismersz, aki ha bajba keveredik, akkor egyből a karjaid közé fut?
Jó éjt, akkor hamarosan találkozunk.
Kicsit sikerül poénosra is fogom a dolgot, de inkább személyesen beszéljünk a dolgokról. Életem rá menne, mire mindent leírnék neki. S hamarosan pedig már a fürdő felé sodródom, majd az ágyamban kötök ki és reménykedek abban, hogy most nem fogjuk megölni egymást, ahogyan régebben tettük. Végül pedig álomba szenderülök, ha pedig ír, akkor azt félkómáson olvasom és talán egy kómás üzit is kap rá, vagy csak reggel veszem észre…
Ahogy elküldtem az újabb üzenetet, a hűtő felé battyogtam némi erősítésért - igen, mogyoróvajért - ám azzal nem számoltam, hogy mire visszatérek, Maya is felbukkan a színen, jó szokásához híven ismét elcsaklizva a telefonomat, hogy kivel sms-ezek... Ő nem bírta feloldani a billentyűzárat - még jó hogy, ujjlenyomat-leolvasós - én meg nem akartam beszámolni neki róla, meg amúgy is, este van, inkább aludjon! Szóval nagyjából a fél lakáson kergettük végig egymást, mire sikerült visszaszereznem a telefonom, őt meg visszavinni a szobájába, hogy nyugodtan dolgozhassak tovább. Persze mire visszaértem volna az étkezőig, még gyorsan átfutottam Prim újabb üzijét, hogy a székre lehuppanva egyből válaszolhassak is rá.
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: Némi fáziskéséssel
Amelyik a menedékháztól nem messze van? Nekem megfelel, és akkor így az időpont is rendben. Értem, értem! Amúgy meg nem én mondtam... Jó éjt neked is, és akkor holnapután!
Úgy is illene pótolni a készleteket amolyan becsületkasszás alapon, ha már múltkor olyan alaposan elpusztítottuk az összes fellelhető alkoholt a házban, csak eddig nem vitt rá a lélek, hogy megint lenyomjak egy akkora túrát. Nos, akkor kössük össze a kellemeset a hasznossal.
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Cím: Bocsánatot kérni valakitől bonyolult dolog, kényes kötéltánc a dacos büszkeség és a könnyes bűnbánat között, és ha nem nyílunk meg teljesen a másiknak, minden bocsánatkérés üresnek, hamisnak hangzik. Hely: szobámban Idő: 2015.11.12.
Jó pár nap, hét eltelt azóta az eset óta és azóta nem is hallottam felőle, ami egy részt jó volt, míg más részt nem. Hiányzott, de így mindeninek jobb volt. Legalább nem aláztam meg magamat újra és újra, illetve neki se kellett elviselni már többé. Sietve dobtam le magamról a dzsekit, amikor hazaértem az erdőben való kószálásból,- Alec-cel való véletlen találkozásból-, majd a talált apró tárggyal a kezemben indultam a szobámba, ha Rhyd itt volt, akkor beköszöntem neki, de nem maradtam most a közelében. Az ajtó hangosan csapódott be mögöttem, majd lerogytam az ágyamra. Hátra kúsztam rajta és neki dőltem a háttámlájának. Az aprócska tárgy teteje sietve nyílt ki, a „gombra” siklott a kezem, majd hamarosan már a lángja világította meg a sötét szobát. Figyeltem azt, majd egyszerűen elengedtem, kialudt, ahogyan talán bennem is valaminek a lángja az elmúlt napokban, majd még párszor eljátszottam ezt mire sikerült elő halásznom a telefonomat és elkezdtem pötyögni az üzenetet.
Üzenet Jackson részére
connected to: Jackson time: Este valamikor
Azt hiszem elhagytál valamit, amikor itt jártál. Hova küldjem, vagy hova adjam le, hogy visszakapd, mert gondolom szükséged van rá… Esetleg besz…
Prim
Sietve készítettem egy fényképet az öngyújtóról, hogy tudja miről van szó és fel se tűnt, hogy az utolsó mondatott nem töröltem ki teljesen. Igen, megint leírtam valamit, majd törölni akartam, hiszen felesleges lett volna megpróbálni. Nem keresett, én meg értek ebből. Nem fogok a nyakára járni. Főleg úgy nem, hogy én rontottam el mindent. Végül egy kisebb sóhaj hagyja el ajkaimat és elküldöm felelőtlenül az üzenet. Tudom, hogy az övé, hiszen ott a monogramja rajta, de ha az nem lenne elég, akkor az illata is körbe lengi. Eldőlök az ágyon és még rövid ideig babrálok a tárgyal, de végül inkább csak az éjszakai égboltot figyelem és próbálok rájönni, hogy miként sikerülhetett minden ennyire félre.
|| A bűvös 300. hsz a tiéd, ahogy ígértem. <333 Köszönöm az eddigi összes játékot, nagyon élveztem őket!
Bár az üzenetet megkaptam, de a választ nem siettem el különösebben... Részben, mert a sorait olvasva azt sem tudtam hirtelen, mit válaszoljak a tisztáson történtek után, részben, mert amikor megláttam, hogy ezek szerint pont Anchorage környékén sikerült elhagynom... tipikus! Sanszosan arra tippelek, hogy amikor Savannah-val találkozhattam, eshetett ki a zsebemből, már csak azért is, mert a kórház környékén még csak véletlenül sem gyújtottam rá... Mindegy is. Mióta a múlt hónapban letudtam ezt a böjtölős-méregtelenítős rettenetet, úgy sem akartam még rágyújtani... Igaz, az nagy "segítség" volt, hogy Maya valahogy véletlenül rábukkant a cigimre... hogy pontosan milyen táncot járt rajta, meg mennyi ideig, azt inkább nem mertem visszajátszással meglesni, de a végeredmény láttán elég súlyos lehetett a helyzet. Már-már kezdtem megörülni annak, hogy legalább a gravírozott öngyújtóm nem esett áldozatul neki, bár most csórikám jó eséllyel túszként dekkol Prim szobájában... Egyelőre a szörnyű halált halt cigarettákat nem volt erőm-időm eltakarítani az ágyamról, ahová a kis vörös félkopasz boszorka hintette, így átmenetileg átköltöztem hozzá, az emeletes ágya alsó szintjére. Elaludni viszont megint nem bírok, így jobb híján végül a telefonomat kezdem nyomkodni, és előbb utóbb ismét eszembe jut a már-már elfeledett sms.
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: Bő két héttel később, este...
Mostanában nem sűrűn járok Anchorage felé, úgyhogy amennyiben nem akarod elküldeni, úgy megőriznéd egy darabig? Ha meg elkerülnék egymást útjaink a jövőben, tartsd meg nyugodtan búcsúajándékként emlékbe. "Esetleg besz..."? Ez mi akart lenni? J.
// Köszi És ahogy ígértem, tőlem is itt a 300. reag, csak most, csak neked //
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Cím: Most már ki tudom mondani: nagyon sajnálom. Ezerszer is ezt kiáltom innen, de ő nem hallhat meg engem. Teli torokkal üvöltöm a fák és hegyek csúcsa fölött, hogy "köszönöm" és "ne haragudj", a szeretetem a tavakba öntöm, és csókokat lehelek neki a széllel, remélve, hogy valamelyik csak eljut hozzá.
Fogalmam nem volt arról, hogy miért nem ír vissza, de túlzottan egy idő után nem is érdekelt, vagyis ez nem igaz, viszont már túltettem magam azon, hogy úgy nézem a telefonomat, mint egy őrült. Rövid ideig tényleg nagyon zavart és egyre inkább kezdtem úgy érezni, hogy ezzel még inkább a tudtomra akarja adni, hogy ennyi volt és nincs tovább. Kopjak le, felőle akár már az ibolyát is szagolhatom alulról, mert tényleg nem érdeklem őt. Sok mindent elcsesztem már életemben, de ezt szerettem volna helyre hozni, viszont ahhoz egy ember kevés. Mind a ketten kellenénk hozzá, de szemmel láthatóan ő csöppet se szeretne változtatni a jelenlegi helyzeten… Viszont tudtam azt is, hogy ezt se fogom könnyedén feladni, még akkor se, ha még hatmilliószor pofára fogok esni és még kétszer ennyiszer tépem fel a szívemen keletkező sebeket. Legfeljebb adok még időt neki. Az öngyújtó pedig a polcomon kapott helyet, hiszen elfér… Rhydian nem volt itthon, én pedig egyszemélyes bulit rendeztem estére. A zene hangosan szólt, a hangom pedig betöltötte a nappalit, s közben táncoltam, vagy valami olyasmit műveltem. A kislámpa fénye világította meg a szobát, így aki elment az ablak előtt az simán gondolhatta azt, hogy valaki megőrült bent, mert a redőnyt nem éppen engedtem le, de nem érdekelt, hogy ki mit gondol. Egyszer élünk és néha kell egy kis bolondság. Hallottam, ahogyan a telefonom pityeg, sietve rohantam oda, majd amikor megláttam ki írt és mit, akkor egy kisebb morgás hagyta el az ajkaimat, majd a telefonom a kanapéra repült. A következő pillanatban még hangosabbra tekertem a zenét és még inkább tombolni kezdtem. Szerettem volna visszaírni rá, de voltam elég makacs ahhoz, hogy inkább tomboljak és énekeljek, mert hát a két hét az, két hét... Játszhatunk így is… Fogalmam nincs mennyi idő telt el, amikor végül lehuppantam a kanapéra, részben a telefonomra és amikor kihalásztam a popom alól, akkor újra ott világított az üzenet. Egy újabb sóhaj hagyta el az ajkaimat, de végül elkezdtem pötyögni.
Üzenet Jackson részére
connected to: Jackson time: Este valamikor
Rendben, akkor megőrzöm, de csomagmegőrzésért fizetni is kell. Ohh, szóval búcsúajándék?! Jó tudni, hogy ilyen fényesnek látod a jövőt…
Az nem más akart lenni, mint --- > Esetleg beszélhetnék… De lényegtelen. Kár volt írnom és próbálkoznom, hogy megbeszéljük a helyzetet, mert szemmel láthatóan te boldog vagy így és jól megvagy. Sajnálom, nem ezt akartam, de nem foglak többé zaklatni, mert már így is elcsesztem mindent, nincs kedvem még inkább. Bocs, hogy pár percet elraboltam az idődből...
Elején még sikerült poénosra vennem a dolgot és kicsit talán bizakodónak lennem, de aztán már nem ment. A szavak csak úgy jöttek és mielőtt még meggondolhattam volna magamat elküldtem az üzenetet. Egy darabig még szorongattam a telefont, majd inkább visszamásztam ökörködni, de már nem igazán ment, így hamarosan már a zuhany alá másztam be, hogy a víz kicsit megnyugtasson és közben próbáltam nem utat engedni az újabb könnyeknek, mert már Wendynél szerintem elpotyogtattam a következő száz évre nézve is…
Azt nem mondom, hogy már épp elaludtam volna, amikor a válasz érkezett, de tény, ahogy elolvastam az üzenetet, még azt a kevés álmosságot is egy csapásra tovaűzte a hirtelen felszökő vérnyomásom, ami eddig volt. Nők! Komolyan, hogy mindig, mindenen csak problémázni tudnak... Úgyhogy szép csendben kimásztam az ágyból, majd miután szép csendben kisunnyogtam Maya szobájából, a sajátom felé vettem az irányt, miközben nekiálltam bepötyögni az üzenetet.
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: Pár perccel később
Ne bosszants, Prim...
Rányomtam a küldés gombra, de aztán amint felvillant a képernyőn az "elküldve" felirat, már megbántam. Hiába, az elmúlt egy hetet nem zártuk túl fényesen meccsek tekintetében, ne csodálkozzon senki, ha nem voltam rózsás kedvemben. De ettől függetlenül azzal a lendülettel írtam is a következő üzit:
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: Rögtön utána
Tudod mit? Nem lényegtelen, legyen! Beszéljünk! Bő 5 óra múlva ott vagyok, addig nem ér lelépni otthonról. Úgy is megtalállak.
A szobámba érve még gyorsan átvedlettem valami olyan szerelésbe, hogy ne fagyjak rá a motorra menet közben, majd a biztonság kedvéért még hagytam egy post itet a lányoknak a hűtőn, miszerint sürgős dolgom akadt, majd holnap jövök valamikor. Azzal kitoltam a garázsból a kedvenc kétkerekűmet, és hacsak eddig nem válaszolt Prim, akkor ezután biztos, hogy jóval rosszabb reakcióidővel számolhat. Lehet, hogy pár órán belül megbánom a döntésemet, vagy egy akár egy fél órán belül, ha olyan hideg van, hogy a forrongó mérgem ellenére is ráfagyok a motorra, de egyelőre marhára nem tudott érdekelni. Én szóltam...
Időpont: 2015. december 21. "[...]majd pedig, amennyire csak bírom rohanok oda a telefonjához, hogy valakit felhívjak. Nem, nem fogok beszélni. Valószínűleg nem bírnék. Amint megvan a telefonja, elő is keresem a legutóbb hívott számát. Jackson, Jackson… Jackson! Megvan már ki is ő. [...] Írok is egy valamiféle SMS-t neki[...]"
Anchorage, Chugach-hegység, az egyik ronda erdei kabinház közelében. Siess, kérlek. Még annál is gyorsabban gyere.
Eddig nem volt velük bajom, de ha olyan cukik, mint te, akkor ez kérdéses, viszont ha cukibbak, akkor nem lehet velük gond. Miért? Prim
Nem igazán voltam még jól az első Teremtőmmel való találkozás óta, ezt kár lett volna tagadni és az sms-es is eléggé meglepett. Na, meg nem is én lettem volna, ha nem húzom kicsit most (is) az agyát. Legalább ennyi örömöm nekem is lehet eme pocsék helyzetben...
Sokkal cukibbak, még dorombolni is tudnak. Amúgy meg, aki sokat kíváncsiskodik, hamar megöregszik. Nemsokára megtudod. Jax
A nagy karácsonyi készülődés közepette valahogy sikerült pont Prim ajándékát itthon felejtenem, amikor a postára igyekeztem a többivel, és ezt csak egy nappal később realizáltam, amikor ugyebár minden zárva volt, így aztán jobb híján a szobámban várakozott, amíg újra ki nem nyitottak a posták. Aztán úgy tűnik végül, a sors keze, hogy így alakult, mert idő közben még bővült is a csomag... Eredetileg egy elsősegélydobozt csomagoltam be a betegünknek, annyi különbséggel, hogy a benne látható alapfelszerelést teljesen kirámoltam, helyette vagy 15 doboz ragtapaszt meg vagy 7 tekercsnyi fáslit szuszakoltam bele, mert... ráfért. De mivel az életveszélyen Prim már rég túl volt, inkább túlélő-készlet irányába vittem el a dolgot, így került még bele vagy 10 tábla csokoládé is, egy üveg vodka, meg 2 jó vaskos rejtvényújság... egy keresztrejtvényes meg egy sudokus, mert tudom ám, milyen kínszenvedés ilyenkor a kényszerpihenő... A dobozon kívül meg kapott még egy kupacnyi könyvet, angol, francia, orosz nyelven egyaránt, hogy ne unatkozzon, meg legyen valami ami ágyban tartja. És úgy esett, hogy valamely lelkes állatbarát a városban karácsony napján a küszöbünkön felejtett két kismacskát... Biztos ami biztos, azért Naomit is megkérdeztem, nem-e tud róla valamit, lévén egy S. betűvel volt szignózva, aztán az ő vezetékneve is azzal kezdődik, de... nem tartottam valószínűnek, elvégre elég nagy kapufa lenne részéről, foglalkozhatna ő velük, lévén a két kis bolhazsákot gyakrabban látná szinte, mint engem... Szóval hamar elvetettem az ötletet, ellenben ő sem ragaszkodott hozzá, hogy megtartsuk mindkettőt, pláne így kutya mellé, így aztán a nagy karácsonyi adakozás szellemében már azon kezdtem agyalni, kire lehetne rásózni kit lehetne meglepni valamelyik doromboló kis szőrgombóccal. Így történt, hogy végül a vöröset megtartottuk-megtartottam, a másik pedig Prim ajándékai közé került, én pedig kiegészítettem az üdvözlőlapot néhány sorral.
Boldog karácsonyt! Először is, köszönöm az ajándékokat, ideértek épségben, és bocsánat, hogy az enyém csak ilyen késve érkezik, akadt némi probléma a postával... Remélem sokat pihensz és ki sem kelsz az ágyból (kac-kac, mert te is pont olyan típus vagy...). Komolyra fordítva a szót, küldöm a chi-t a mihamarabbi felépüléshez, meg némi kézzel foghatóbb segítséget is.
Ui.: Brit tudósok bebizonyították, hogy a macskadorombolás gyógyító hatású fizikai és lelki értelemben is, 20-140 Hz közötti rezgésszámuk... elfelejtettem, hogyan volt tovább. Mindegy is, inkább majd mesélj, mennyire vált be a kis bundás?
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
connected to: Jackson time: 2015.12.31-2016.01.01.
Köszönöm az ajándékokat, bár azok se nagyon tudtak az ágyban tartani… Pindur meg remekül van, legalábbis most már, de még mindig nem vagy normális, hogy szegényt farkasok barlangjába küldted, viszont ennek ellenére köszönöm. Igazi tünemény, legalább most már lélegzik is az ágytársam. Nem is akarlak feltartani, hiszen biztosan van jobb dolgod is, csak annyit akartam még írni, hogy köszönöm! Tényleg köszönöm!
B.Ú.É.K
Fogalmam sem volt arról, hogy pontosan milyen nap van, vagy mennyi az idő. Szilveszter éjszakáján amúgy se nagyon figyeli az ember az óráját, hanem sokkal inkább jól érzi magát. Mindegy is. A lényeg az volt, hogy volt pár perc szusszanásnyi időm, így gondoltam, hogy végre lekörmölöm az sms-t. Jó pár napja terveztem már életjelet adni magamról. Részben a cica miatt, amivel eléggé meglepett és még mindig azt gondolom, hogy nem volt normális, amiért ezt tette, másrészt meg igazán örültem neki. Illetve meg akartam köszönni neki azt, amiért részben ő is részt vett abban, hogy életben maradjak, vagyis megmentett. Meg ott volt a BÚÉK is. Amint megírtam elküldtem, majd sietve tettem el a telefonomat, hogy tovább folytatódhasson a telefonmentes újév várása / köszöntése.
A nagy szilveszterezés közepette egész elvesztettem az időérzékemet, épp egy pohár pezsgővel a kezemben néztem a városi tüzijátékot az ablakpárkányon ücsörögve, amikor megrezzent a zsebemben a telefon, én pedig kissé unottan nyúltam utána, hogy vajon a 128 ezredik boldog-új-évet üzire is válaszoljak... Kellemes meglepetésként írt, hogy ezúttal 4-5 szónál tartalmasabb üzenetet kaptam, így sietve választ is írtam rá.
Üzenet Primrose részére
connected to: Prim time: 2015.12.31 - 2016.01.01
Miért, szöknek a ragtapaszok is...? Egyébként meg nem farkasok barlangjába, hanem házába... és hé! Direkt megkérdeztem előtte, hogy állsz a macskákkal, ha azt válaszolod, hogy nem csíped őket, akkor a szomszéd kapta volna jó eséllyel. Azért nehogy ráfeküdj alvás közben, mert Pindur helyett aztán hívhatod Matricának a kis bundást. :-P Amúgy jelentem, én is büszke macskatulajdonos lettem, úgyhogy ne lepődj meg, ha néha olyanokkal zaklatlak, hogy mit hogy kell a kis bestiákkal kezdeni... B.Ú.É.K.
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Ha Rhydiannal együtt töltöttük el a Szilvesztert, akkor sietve kívántam neki Boldog Új évet, majd a teraszunkon ültem egy kisebb kabát kíséretében,- hiszen itt is hideg volt már-, de ugyanakkor még mindig pontosan annyira magával ragadó volt Párizs, mint egykoron. Csendesen figyeltem azt, ahogyan a várost hirtelen ellepik a színesebbnél színesebb tűzijátékok, pedig már jó pár órája elmúlt éjfél, legalábbis Alaszkához képest biztosan. Hamarosan pedig vissza is másztam a szobámba, de alig, hogy ledőltem megrezzent a telefonom, kíváncsian vettem el az éjjeli szekrényről, majd amikor elolvastam, akkor ajkaim mosolyra húzódtak és egy kisebb nevetés is elhagyta a számat, végül pedig sietve kezdtem el pötyögni.
Üzenet Primrose részére
connected to: Jackson time: 2016.01.01. - hajnal
Sajnos a dínós tapaszaid már megszöktek, így igen. :'( Én lehet, hogy csípem őket, de azért ők nem biztos, hogy csípnek engem. Lehet előtte az ő véleményét is meg kellett volna kérdezned. Amúgy meg honnét jött a macska ötlet? OO Téged se lapítottalak ki, így nem kell félnie, hogy pont belőle lesz matrica. Főleg, hogy édesebb, mint amilyen te voltál. Ő még dorombolni is tud, meg igazán bújós is. :-P Van macskád? Lázat mértél már, vagy egyáltalán állatvédők adtak neked engedélyt hozzá? O:) Hogy-hogy nem alszol még? Vagyis gondolom ott még csak most van éjfél, vagy tévednék?
S persze, egy-két húzást azért még beleírtam. Nem is én lettem volna, ha nem viszonozom a kedvességét, majd a hatalmos ablakon át figyeltem az elém táruló városképet.
Én kérdeztem, de nem volt ellenvetése! Engem se, köszi... a macska meg én azért nem vagyunk egy súlycsoport. De azért megnyugodtam, hogy dúl nálatok a szerelem első látásra. Igen, van... nem, nem mértem. Karácsony reggelre a tesójával együtt valaki a küszöbünkön hagyta őket, de két kutya mellé soknak találtuk a két macskát, szóval... a többit már úgy is tudod. Miért aludnék? Fiatal még az este, meg aludtam eleget a szünetben. De várj... hogy érted, hogy "ott"? Anchorage-ot másik időzónába sorolták, vagy... hol is vagy most tulajdonképpen?
Igaz, van olyan varázslatunk amivel tényleg meg lehetett volna kérdezni a kis szőrgombócot, hogy mit szeretne, de kérdezte a fene, örültem, hogy sikerült jó kezekbe lepasszolni, szerető otthonba, meg a többi... Meg karácsonykor amúgy is zárva minden menhely, Maya pedig úgy se hagyta volna, hogy kirakjam őket valahová az utcára. Gondolom én...
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Szóval már hirtelen te lettél Dr. Dolittle, hogy az állatok nyelvén is beszélsz? Esetleg farkas szelídítést is vállalsz? Bármikor O:) Ebben biztos vagy, mert tudomásom szerint belőled is könnyedén lehetne matrica. 3:) De lehet őt se ártana megkérdezni, viszont egész jól megszokta már az ágyamat. Valakire nagyon emlékeztet. :-D Akkor lehet a kiállítónak a lázát kellene megmérni…. Oh, vagy inkább azért, aki rád merte bízni szegény párákat. A tiéd milyen? :-) Két kutya, eddig nem csak egy volt? Tényleg állatmenhelyé alakítod a lakásodat? Akkor ott még tényleg csak éjfél lehet. Párizsban vagyok, nem rég ért végett az utolsó tűzijáték is. Esetleg valami szuvenírt szeretnél? Vagy inkább macskák kézikönyvét elegendő lenne, hogy nehogy megöljétek egymást? Egyáltalán beengedted már az ágyadba…? OO
Kicsit hosszúra sikeredett az sms, de nem bántam. Amúgy se voltam még álmos, meg jó érzés volt vele beszélgetni, hülyülni. Meg még a város se aludt, így nagyon én se tudtam aludni. Meg fura érzés volt újra itt lenni, ebben a városban. Ugyanakkor jó érzés is volt, még is csak itt láttam meg a napvilágot és itt követtem el az első legnagyobb baklövésemet…
Én meg a doktori, jó vicc... egyébként kicsi vagyok én még a farkas-szelídítéshez, bár farkasa válogatja, biztos akad olyan amivel én is elbírnék. A többit szerintem előbb idegelném ki, mint nyugtatnám meg. Ne csodálkozz, a jót könnyű megszokni. Amúgy ötletem sincs, kire gondolsz... (: O Amúgy tervbe van véve, hogy utánajárok, ki sózta rám őket, csak eddig még nem igazán volt időm foglalkozni az üggyel. Ami pedig az itteni macskát illeti... kicsi, hiperaktív, hangos, vörös. És de, eddig egy volt, a második Maya karácsonyi ajándéka volt - akkor még nem tudtuk, hogy macskánk is lesz, és isten őrizz, több állat itt már tuti nem lesz! Ó, Párizs... tudtad, hogy 2017-ben ott rendezik a Jégkorong VB-t? A szuvenírt rád bízom, lepj meg valamivel. A macska-használati utasítást inkább kihagynám, ha nagyon felidegesít, lehet, kirakom a szűrét mire visszaérsz. És nem! Nem is fogom! ˘^˘
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Nem is értem, hogy mire gondolsz. Te és a farkasok mindig is nagy barátok voltatok :roll : Ohh, szóval az ágyam jó dolognak számít, vagy inkább az én társaságom? Magas, néha idegesítő, máskor meg olyan kis lüke és szőkésbarna haja van, s az egyik sportért rajong. O:) Csak aztán nehogy békává változtasd viszonzásképpen. :-P Hmmm, vörös és hiperaktív, azt hiszem ez valakire nagyon emlékeztet abból a házból, legalábbis a hallottak alapján. Neve is van az újabb vöröskének? Több állat nem mehet oda? Ez…. diszkrimináció egyes emberekre, vagyis teremtményekre nézve. :’-( :’D Nem, de ha idegenvezető kell majd, akkor majd csipogj. *-* Rendben, de utólagos reklamációt nem ér benyújtani. Meg ne merd tenni, vagy fenékbe billentelek, hidd el, hogy már most is menne. A tapaszok csodát tettek. :DD Most miért? Hidd el, hogy annyira nem is rossz lakótárs, amúgy mond, hogy szegény párát még nem dobtad ki onnét, max. leraktad csak… Amúgy koccintottál már új év alkalmából valakivel, vagy magányos farkast játszol? OO Tettél valamilyen fogadalmat?
Most mit tagadjam? Imádnak... :') Is-is. Ha épp nem lelökni / kitúrni akarod a másikat. És.... :-P Azt sajnos nem tudok, de egy alomnyi kismacskával simán viszonoznám a kedvességét. Tudod, megdobnak kővel... dobd vissza kettővel alapon. Szergejnek lett elkeresztelve, de ugyanúgy nem hallgat rá, mint ha Nokedlinak meg Építőkockának hívnád, szóval... többnyire marad az "ide gyere, te kis dög...", úgy is mindegy alapon. Az bizony, de kegyetlen világban élünk, ez van Rendben, nem lesz utólagos reklamáció, azt viszont örömmel hallom, hogy már ennyire rendbe jöttél. Amúgy meg jó kis dokival laksz együtt, hagyja, hogy pattogj ahelyett, hogy ágyban pihennél! Nem dobtam, csak adtam neki némi kezdő lendületet a repüléshez Egyébként pedig igen, milyen szilveszter az, ahol egyedül ünnepel az ember? Elég elcseszett... jut eszembe, ezek után, ugye nem egyedül nyaralsz? Naná, hogy tettem! Kíváncsi vagyok, mennyi idő kell, hogy megszegjem őket. Na és te?
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Nem is értem, hogy mire gondolsz, hiszen én olyat nem szoktam tenni. O:) Mindig is tudtam, hogy maga vagy a kedvesség mintaszobra, de talán még azok a macskák még szerencsétlenebbül járnának vele, mint veled. S azért kaptad meg. Ohh, lehet azért teszi, mert nem szereti a nevét, erre még nem gondoltál? Amúgy meg biztosan cuki kis dög lehet, viszont lehet el kellene gondolkoznod azon, hogy miért nem hallgat rád túlzottan egyik „kisdög” se. O:) Akkor majd nem farkasalakban kopogtatott be, akkor ez a szabály már nem is lesz érvényes rám. Miért akar mindenki ágyban tartani? Nem haltam meg, csak lesérültem és elég volt az a pár nap az ágyban – szerintem doktorok rémálma voltam – amúgy meg már egész szépen helyre jött a sebem és nem kell aggódni, minden egyes nap remek orvosi ellátásban részesülők. Te nem vagy normális OO Felvilágosítanálak, hogy ők nem Batmanek, vagy nem macskanők, hogy mindent túl éljenek. Ezek után ne csodálkozz, ha még a nevére se hallgat 3:) Nem, nem egyedül nyaralok. Pontosan azzal a személlyel nyaralok, akivel úgy rajongtok egymás iránt. Remélem azért sose fogjátok megenni a másikat. ^^ Ohh, szóval többet is. Nem szeretnél mesélni? Hmm, tettem, de ha elárulnám, akkor meg kellene, hogy "egyelek".
Ááá, dehogy! Reped már a plafon...? Az azért teljesítmény, de lehet igazad van, de még remény számára, nem egyedül lakok. Ami pedig a nevét illeti, nem hallgat ez egyikre se, akkor meg nem mindegy, hogy hívom? Óóó... ezek szerint valamikor beugorsz látogatóba? ...és remélem, erre nem vársz választ. Elég volt rád nézni karácsony előtt. Sikerült már a nyomára bukkannotok azóta? Jajj, ne parázz már, a talpára érkezett! Amúgy is, ami nem öl meg, az erősebbé tesz, az én macskám meg ne valami puhány szobacica legyen már! Zsebtigrist nevelek belőle. :DDD Vagy úgy... mondanám, hogy üdvözlöm, de gondolom a háta közepére se kívánja az üdvözletem, szóvak inkább nem. És nem, nem terveztem megenni, remélem ő se rám feni a fogát. Ami pedig a fogadalmat illeti, nem - mást nem, majd ha megszegtem valamelyiket, akkor mesélek.
Primrose Trevelyan
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 104
◯ HSZ : 738
◯ IC REAG : 618
◯ Lakhely : Anchorage
◯ Feltűnést kelthet : Jobb csukló környékén egy "Joy" tetoválás
Ohh, nem, nem reped, nem akar még belőlem matricát varázsolni. Biztos úgy gondolja, hogy kár lenne értem. Hmm, lehet, viszont arra még nem gondoltál, hogy esetleg a sok variáció zavarta össze szegény buksiját? Meg ennyire ne legyél állatbarát, hogy viszonzod másnak a szívességét. Miért beugorjak? Esetleg hiányzom? Sajnálom… Én nem akartam rossz emlékeket felidézni… Nem, hiszen Rhydian se tudta pontosan, hogy kit kell keresni. Még csak rövid ideje meséltem el neki, hogy mi történt és ki tette… Talán ostobaság volt eddig várni vele, de nem bírtam róla beszélni, elég, hogy az álmaimban kísért. ^^ Egy személyes hadsereget akarsz belőle csinálni a kutyák ellen? Volt valami ilyen film is, ahol a kutyák a macskák ellen harcoltak. xD Ha meg sikerrel jársz, akkor majd a Zsebtigrisedet látni szeretném. O:) Fogalmam sincs, hogy mennyire várja a te üdvözletedet, de nem értem, hogy mi bajotok van egymással. Azt hiszem, hogy ezt sose fogom megérteni, hiszen fogalma sincs… Mindegy, nem fog megenni, legalábbis nem fogom hagyni, így nem kell félned, hogy belőled lesz az első fogás három hét múlva.. Rendben, de szavadon foglak majd. 3:) Amúgy képzeld kicsit kevesebb, mint két hét múlva meg már New Yorkban leszek. Az lesz a nyaralás utolsó hete…