Jobbkor nem is jöhetett volna ez a szervezkedés. Tökös az a nőstény, meg a volt Alfa is kitett magáért. Naná, hogy beneveztem! Nélkülem nem lehet ilyen hepaj. Nem szaroztak sokat a beosztással, rögtön megkaptam egy jó combos ellenfelet. Úgy is kell, az a jó, ha mindketten rendesen megizzadunk. Levezetjük a feszkót, amivel baromira tele vagyok mostanában. Ez a Darim ott volt az első látogatásomnál is és még most is jó erőben van. Na, akkor nyomás! Kieresztett hajjal, laza fekete bőrmellényben és farmerben sétálok be a raktárba, ahol balhézni fogunk. A legjobb hely, szétbaszhatjuk az egészet, de inkább egymást kell. Nem halálig, az hülyeség. Kivel mérkőznénk meg utána? Amíg mozogni bírok, addig fogok támadni és minden szarságot elfelejtek közben, Alignak buziskodásától a családi drámákon át a hétköznapok nehézségéig. Kibokszolom, kirúgom, kiordítom magamból a dühömet és nem csak ennyi az egész. Győzni akarok, mert minden normális hím azért megy a csatába. Ráköszönök mindenkire, akár bunyózni, akár csak leskelődni jött, meg vannak dokik is, azokkal is kezelek vagy csak intek. El akarom kezdeni, ezért hamar elfoglalom a helyemet. Ugrabugra, légiboksz, fujtatás, pár ordítás, ezzel melegítek be. Ahogy megjön a társam, morcosan végigmérem, aztán kezet nyújtok neki. - Utána megiszunk egy sört, töki! Abból pedig nem engedek. Ahogy kipenderítenek az orvosiból, már mehetünk is az első krimóba. Barátságos mérkőzés lesz ez. Hagyok neki időt, aztán óriásit kiabálok, ökleimet az ég felé rázom és ha ő nem előzött meg, akkor nekirohanok és a jobb vállába próbálok bikázni egy kurva nagyot. Hejjj!
Sajnáltam, hogy a chicagóiak állítólagos krémjének jelentős része cseszett az egészre. Harciszellem? Semmi? Így még jobban dühített, hogy ezeknek nyújtottuk a torkunkat. Zsémbesen ballagtam be a raktárba, elnyűtt, fehér pólóban és szakadt farmerban - csak olyanban bunyózz, amit nem sajnálsz, bár egy jó kis csetepaté közben kurvára nem szokott foglalkoztatni, hogy mi van vagy nincs rajtam. Achillest egy vicsor-vigyor közt megtelepedő szájrántással fogadtam, ahogy megpillantottam. A friss husikkal nincs bajom, azok csak egy beszari Atanerknek köszönhetik, hogy szürkék egy massza tagjai. Bosszús sóhaj közepette fújtam ki magamból mindezt, hogy az előttem álló harcra koncentráljak. Ciki lenne amiatt bukni, mert épp falkaügyekről filozofálok, miközben egy betőrözött muszkli épp bébitáppá pépesíti a pofámat. A sörre ugatóan felnevettem, kezdett megjönni a kedvem. Szórakozzunk farkasokhoz és hímekhez méltón... - Ha vesztesz, te állod, ha nyersz, fizethetsz - vigyorogtam pofátlanul, pár fejkörzés és végtagnyújtás közepette. Farkas alakban talán több esélyem lenne ellene, de a kisebb kockázatban mi a kihívás? Minden tagom megfeszül, tekintetemet le se veszem róla. Vadászok, méghozzá a megfelelő alkalomra, amit úgy tűnik, hajlandó készséggel megadni, én pedig nem vagyok rest lecsapni rá. Ahogy felüvölt, ökleit pedig az égnek löki, már ott is termek előtte. Erőben messze felülmúl - kurva vérvonal -, de "csak" abban. Necces húzás kartávon belülre kerülni nála, mert ha megsuhint, az durva lesz... Rúgással megyek lengőbordára, de vagy ő van ma paza formában, vagy én rozsdásodtam be, esetleg mindkettő. Hát ez így nem lesz jó!
//Bocsi, hogy csak most! <3//
Achilles Kilpatrick
Tark
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 394
◯ HSZ : 307
◯ IC REAG : 256
◯ Lakhely : Fairbanks, Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : Bazi nagy tetkók a karomon és a hason-háton
Fasz tudja, miért van ilyen sértődött kisugárzása ennek a tarknak. Nem gáz, veszi a lapot és már eleve érhet valamit, ha idejött. Gondterhelt, látom, de ő magába fojtja, míg én inkább szétverem a környezetemet. Na, ma kiderül, ki a jobb! Félmosollyal nyugtázom, hogy egy követ fújunk. Így korrekt, stimmel. Király lesz majd piálás közben hőstörténeteket mesélni. Most pedig kezdődjön a csata! Mint múltkor a mezőn azzal a kóborral, aki aztán értesítette a Falkát. Azóta se láttam. Nem szarozunk sokat, bele is csapunk a közepébe. Látom, hogy Darim hamar felkészül. Már az ordítozás közben megrohamoz, ő az ügyesebb és a fürgébb. Lendül a lába, de valamit elnézett, mert sikerül eltáncolnom előle. Nem nagyon szoktam védekezni, inkább támadok. Ez most valahogy összejött. Nem ülök a babérjaimon, nekiállok lecsapni azzal a karommal, amelyik közelebb van. A térdét célzom meg, hogy kibillentsem. Ha sikerül eltörni, akkor egy lábon ugrálhat, amíg fel nem lököm, hogy a földön verjem péppé. Közben a vigyor nem fagy le az arcomról, csak vicsorgássá, agresszív arckifejezéssé torzul. Ilyenkor teljes személyiségemmel itt vagyok, nem agyalok, csak ütök és kapok. Kitisztul a fejem. Rám is fér.
Na basszameg! Abban a pillanatban, ahogy elvétem a támadást qva kocka, már tudom, hogy oltári nagy szarban vagyok. Egy háromszáz feletti Muszklihoz sose jó ütéstávon belülre kerülni harc közben, ugyanis ritkán marad megbosszulatlanul egy ekkora hiba. Védekezésre kényszerítettem az imént, s lám, egy szempillantás alatt fordult a kocka, hogy én szorultam veszedelmesen gyors hátrálásra, ha nem akartam egyből lesántulni. Már pedig nem akartam, mert ha ez megtörténik, onnantól szinte borítékolható a vereségem. A Villámok legnagyobb becse a négy fürge lábuk, de én se vetem meg a magam virgácsait. Sajnos a randa mexikói sem, és úgy tűnik, ő nagyobb odaadással viseltet irántuk, mint én, mert sokkal jobban akarja őket, mint én. Egyetlen jól irányzott ütés, amit irdatlan reccsenés követett, jelezve mindenkinek, hogy jah, ez bizony eltörött. Hozzám előbb ért el a hevesen belém tépő fájdalom, mint a hang, akár a villámcsapás és a mennydörgés esetében. Indulattal telt bosszús felmordulásom, szám azonnal vicsorba torzult. Nem estem össze - kurva gáz lett volna -, de ziháltam, miközben igyekeztem a lehető legkevésbé terhelni sérült lábamat, ami rettenetesen lekorlátozott mozgás terén. Biztos voltam benne, hogy akadnak ide-oda portyázó, letört kis szilánkok és élmény lesz rendbe tenni - Willow-nak is meg nekem is. Ennek ellenére még nem adtam fel, viszont azzal is tisztában voltam, hogy jelen állapotomban, józanul kigondolva legfeljebb egyetlen dobásom lehetett még. A továbbit azért is lenne hülyeség megkockáztatni, mert azzal valószínűleg csak a felépülésemet nyújtanám meg. Épp elég volt a Vörös Hold utáni lábadozás a nyápic őrző ezüstgolyói jóvoltából. Ezúttal meghagytam a kezdeményezést, zihálásom egyenletes légzésre váltott, s minden idegszálammal megfeszülve figyeltem rá. Túl olcsón azért nem akarom adni ezt a győzelmet, bár el kell ismernem, átkozottul jó húzás volt tőle az iménti. Részemről pedig fatális hiba.
Achilles Kilpatrick
Tark
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 394
◯ HSZ : 307
◯ IC REAG : 256
◯ Lakhely : Fairbanks, Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : Bazi nagy tetkók a karomon és a hason-háton
Ahogy kezdődik a buli, én már a csúcson vagyok! Ez az, meg lesznek mozgatva a vén csontjaim, folyik a vér és megy az adok-kapok! Imádom! A farkasom magán kívül van, forog, járkál, játékosan ugrál. Már a bemelegítéskor bolondozott. A mázli meg hátba vágott így az elején. Nem csak azért, mert a bordámat elkerülte egy kemény rúgás. Az erő az én specialitásom, nem az, hogy sokáig bírom a csatát. Odabaszok, aztán beülök piálni, így szoktam. Vagy a műtőbe visznek, attól függ, hogy sikerült a hepaj. Most jól indul. Lesújtok, mert egy esélyem is adódott. Csak a legprofibb harcosok tudnak ilyen helyzetben még védekezni is. A rúgás veszedelmes műfaj. A siker vicsorgós vigyorra fakaszt. Még semmi nem dőlt el, tudom, de ez most kibaszottul jól esett! A reccsenés zene füleimnek. Jól állok. - Szar volt? Milyen lett volna? Érzem rajta, hogy bepöccent, a fejébe szállt a fájdalom. Én is kaptam már olyat, amitől más a halált vágyja. Ez még csak nemeskarcolás, nem is életveszélyes sérülés. Nem szarozok, jön a ráadás. A kan inkább kivár, hátha el tud lépni. Az ügyesség vele van, másfél lábbal is. - Vááááááá! Rekedt hangomon óriásit ordítva rohanok a hímnek, mint bika a karám oldalának. El akarom söpörni és ha megvan, döntöm is, hogy boruljunk. Rá akarok tehénkedni, hogy a kemény padlón csépeljem, üssem, ahol érem. Feladni biztos nem fogom. Előbb visznek ki a gyógyítók, minthogy leálljak az utolsó lehelletem előtt.
Ez nem az én napom, az már tiszta sor. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy Nessa kurva jól szórakozik és baromi elégedett a kis párosításaival. Számító szuka. Nagyjából öngyilkos merénylet, amit művelek, de nagyon más esélyem igazából nincs. Ha vetődök és rosszul esek ugyanott tartok, mint így, hogy el se moccanok, hanem becsapódásra készen várom, hogy a tömör izom és erő belém csapódjon. Amíg ő azzal van el, hogy felökleljen, mint amerikai fociban szokás, addig én a legsebezhetőbb pontra megyek: a szemére. Szeretném mindkét kinyomni, de csak a fele sikerül, ami már így is több, mint az eddigi teljesítményem, főleg úgy, hogy tövig benyomom hüvelykujjam szemüregébe. Egy szem mínusz, cserébe eltaknyolunk és - meglepetés! - ő van felül, de ezt nem szeressem, szóval a támadása lendületét kihasználva, szabad kezemmel és még ép lábammal rásegítve, átlendítem magamon, hadd repüljön a küzdőtér széléig, vagy akár bele a nézősorfalba, nekem édes mindegy. Kicsit helyre állt bennem a világ rendje, ennek megfelelően olyan gyorsan pattanok fel, ahogy tudok. A szétroncsolt térdkalácsom nem boldog attól, hogy még mindig nem pihenhet, mivel úgy tűnik, szereztem egy bónusz kört. - Majd adok egy szemkötőt - vigyorogtam rá pimaszul, miközben integettem neki, hogy jöjjön csak.
Achilles Kilpatrick
Tark
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 394
◯ HSZ : 307
◯ IC REAG : 256
◯ Lakhely : Fairbanks, Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : Bazi nagy tetkók a karomon és a hason-háton
A fiúcska csalódott, ordít róla, amit érez. Én akkor is kurvára bírom a harcot, amikor szarul állok. A győzelem a lényeg, persze. Mostanság úgy vagyok, hogy mindegy, csak legyen mit szétverni. Ezzel a faltörő kos módszerrel egy baj van. Mint általában a támadásaimmal. Nem nagyon szoktam védekezni. Ha kiütöttem az ellenséget, ráérek a sebekkel szarakodni. Addig üsd a vasat, amíg meleg! Kinyomta a szememet, baszd meg! Ez belém döfte azt a mocskos ujját! Feldöntöm és próbálnék zsigerből bosszút állni, leteríteni, de fú, bakker! Összes szentek, Atyaúristen meg Szűz Mária! Gyáááá, az agyamban volt! Hiába csapok vagy próbálok lent maradni, a támadás torzzá válik. Mintha részeg lennék. Azt érzem, hogy repülök. A másik szememet is ösztönösen becsaptam, most nyitom ki, amikor a falon csattanok. A hím szavai tovább hergelnek. A válasz: dühömben csak ütök-vágok, ahová lehet. Asszem, lett egy öklömnyi lyuk a falban. Vicsorogva rázom a fejemet és még egyet ütök agyatlanul olyan mozdulattal, mintha a kocsma lengőajtaját akarnám bevágni. Ez mi a geci volt? Tartóoszlop, a rohadt életbe! A lehető legmélyebbről tör fel egy morgás és nekifutásból ugrom egy akkorát, hogy a plafont még épp ne érjem el. Ha jól megy, Darimot préselem a földbe. Ugrás közben szakad széjjel rajtam a ruha, ahogy a teljes vérfarkas alakomat felöltöm. Rondább, mint én. Nagy, rusnya, fekete dög és úgy akar lecsapni a tarkra, ahogy a legjobban esik. Két karomat emelem a fejem fölé és az ugrás lendületével megtoldva csapok oda. Fél szemmel, megbabrált aggyal nem megy a célzás, lehet, hogy tök máshol kötök ki, akkor viszont krátert hagyok a padlóban. Érzem, hogy súrolja a levegő az arcomat. Teljesen elönt a düh. Ebbe kell mindent belevinni, különben vége. Fingom sincs, mik törnek el, ahogy meteort játszom. A pofám bezúzva, szebb lesz, mint előtte. Legalább két agyaramnak annyi. Felállni nem bírok, gördülni is kurvára fáj. Ennyi volt. - A szaros kibaszott kurva... - nyögöm ráspolyos hangon, ahogy ott hentergek.
A sikeres támadás-védés nincs ínyére, de komolyan: én eskü átérzem, mekkora szívás, ha egy időre búcsút mondhatsz a szemednek. Ezért is ajánlottam fel a szemkötőt - félig viccből, félig komolyan. Még megvan az a kettő, amit Horatiótól meg Joanától kaptam. Egyik szexibb, mint a másik. Miután átdobtam magam fölött, hasra fordultam és elsősorban kézzel löktem magam álló helyzete. A tropa térdkalácsom már üvöltött volna, ha tud, értelmetlen finomítani: kurvára fájt. A fojtott ziháláson és verejtékben úszó arcomon túl viszont másképp egyelőre nem engedtem teret neki. De még nem volt vége, úgyhogy kénytelen voltam féltalpon maradni. Feladni? Hogyne. Majd ha kétvállra fektet, akkor. Mondjuk... nem szeretnék úgy járni, minit az a tartóoszlop. Ő viszont készséggel juttatna annak a szerencsétlennek a sorsára, ez nem kérdés. Minden kecsességet mellőzve ugrott fel. - Basszameg! - nyögtem abban a pillanatban, amikor a ruhája reccsent és ezúttal én is elhagytam minden kecsességet, formát meg piruettet, hát szarok rá! Ép lábammal löktem arrébb magam, az se izgatott, mennyire esetlenül érek földet, vagy gurulok arrébb, minden sokkal jobb annál, minthogy az a behemót vadállat, benga állat rám essen. Épphogy kitérek, már érzem is magam alatt rengeni a talajt, hogy a becsapódás robajáról ne is beszéljünk. Feltoltam magam ülő helyzetbe, már nem erőlködtem azzal, hogy talpra vergődjek, a térdem úgy döntött, hogy ha ez már nem élet-halál, baszakodjon tovább, aki akar. Hitetlenkedve pislogtam a mexikói felé, elkerekedett szemekkel bámulva az általa okozott krátert, amiben ott nyöszörgött. Úgy látszik, tényleg vannak olyanok, akiket addig nem lehet elintézni, amíg ezt ők maguk nem teszik meg. Pár másodpercnyi néma döbbenet után, minden átmenet nélkül felnevettem. Jókedvűen, könnyedén, de gúny nélkül, kezemmel hátam mögött támasztva ki magam. - Baszki, te nem vagy normális - röhögtem tovább és ezt hiszem, ez volt az a pont, ahol megkedveltem a rusnya fejét. - Szép volt - paskoltam meg felém eső karját zihálva. - Eszelős, de szép - nevettem megint, majd nehézkesen és nyögdécselve feltápászkodtam. - Jövő héten O'Connors?
Achilles Kilpatrick
Tark
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 394
◯ HSZ : 307
◯ IC REAG : 256
◯ Lakhely : Fairbanks, Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : Bazi nagy tetkók a karomon és a hason-háton
Utálni fogom, ha Kalóz Jacknek hívnak. Teljesen megőrülök ettől a szemnyomástól. Alignak átka kismiska ahhoz képest, ami most elkap. Tőr, egyenesen bele az agyamba. Ujjból. Baszki. A hím érzései, nyüglődései, fájdalmai nem érnek most el. Lefoglal, ami az én fejemben történt és az, hogy az ellenfél még áll. Vagy ül, ugrik, spárgázik, leszarom. A lényeg, hogy le kell csapni. Azzal se foglalkozom, hogy ez az épület is pénzből épült és helyrehozni se lesz olcsó. Nessa tudta, vigye el a balhét. Ha kell, persze kifizetem, mégiscsak én basztam szét. De nem vádolhatnak, főleg azok nem, akik látták a meccset. Mikor végre nekiveselkedem, megérzem a fosást. Nem igazán látom, mit csinál. Csak a végén, akkor már túl késő. A becsapódás olyan, mintha erőszakkal akarnék behatolni a sátán birodalmába. Ha nincs kapuja a pokolnak, hát most majdnem ütöttem egyet a földbe. Itt már minden van. Agyrázkódástól a törött bordáig. A karokról ne is beszéljünk. Menni sehova se fogok. Az meg ott röhög. Kibaszottul fáj mindenem. Szétvet a kín, mélyebbre passzíroz, mint ahová kerültem. Darim meg röhög. Ezzel most kivételesen nem dühít fel. A győzelemnek örülni kell, én is így tennék! Vége a meccsnek és ő nyert. Vége a meccsnek, mert már semmire se vagyok képes. Jaúúúú, de kurvára fáj! ~Te se voltál szar, haver!~ Én korrekt harcosnak tartom magam. Ha hasonlóval találkozom, el tudom ismerni. ~Sárga földig.~ Beszéddel nem próbálkozom. Gyakorlatilag egyesültem a padlóval. Egy jó whisky legyen valamelyik gyógyítónál. Az lenne most életmentő. Tequila előtt.
Gondolkodtam azon, hogy felajánlom, amíg tart ez a toll-tőr őrület, jöhet hozzám feszültséglevezető bunyókra, de azért ennyire nem voltam jószívű. Minden esetre, ha úgy adódna, nem lenne ellenemre a dolog - persze előzetesen Willow tudta nélkül. Elég, ha akkor rázza lemondóan a fejét, ha már leamortizálódtam. Mint most.
A továbbiakat már csak az oldalvonalról szemléltem, és ha azt hittem, érdektelen lesz a folytatás, nagyot tévedtem. Sarah-t kerestem az összeverődöttek közt, s bár nem üzentem neki semmit, egy kurva szót se szóltam, szerintem tudta, mire fel kezdeményeztem ezt az összenézést. Némi vizet még a mi malmunkra is hajthat ez az este és őrület, de sose hittem volna, hogy nekünk valaha lesz közös malmunk. Ha csak egy csökött is szarcsimbók is.
Kezdőlap
<3//
//
