A régi, szép hagyományt újjáélesztve még a jövő év elejére tervezett frász előtt ismét lehetőség lesz neveket bedobálni Alignak Kalapjába!
Aki esetleg nem emlékezne rá, annak itt egy rövid összefoglaló, valamint az idei játék menete:
Eljött hát ez is, megint magunk mögött tudunk lassan egy újabb - mozgalmas, könnyekben és nevetésben gazdag - évet, ekképpen pedig ideje, hogy bekerüljenek azok a karakternevek Alignak kalapjába, őrizve azt a szerintem rendkívül szép és kedves hagyományt, hogy karácsonytájt megajándékozzák egymást a karakterek, akár ismerik egymást, akár titokzatos ajándékozóként juttatják a csomagot el a "húzott" illetőnek.
Gondolom, hogy senkinek sem ismeretlen ez a szokás, ezért a "szabályokat" nem is igazán firtatnám. Kevert IC/OOC mód szerint fog zajlani a játék, hogy mindenki részt vehessen benne, adott esetben pedig így is építgethesse a kapcsolatait. Kérlek benneteket, hogy új hozzászólásban "nevezzetek". Ez most nagyon csúnya szó, mintha arra akarna utalni, hogy "nevezek, hogy kapjak ajándékot", de fogalmazzunk úgy: kérlek írjatok új hozzászólást, ha szeretnétek megajándékozni a társaitokat!
Elég lesz egy hsz-ben felsorolni a nevezni kívánt karaktereket.
Nevezési határidő: december 19. éjfél. Sorsolás: december 20., késő délután/esti órákban. Minden nevező privát üzenetben fogja megkapni a párja nevét, és december 24-től egészen az új évig lesz lehetőségetek ilyen-olyan módon eljuttatni a karácsonyi ajándékot a titkos párotok számára.
Az ajándékozásról: - IC ismeretségek esetén természetesen lehetőség van IC tekintetben megajándékozni a kihúzottat. - Ha nincs IC ismeretség, akkor olyan "poén jelleggel" lehet ajándékozni, mint ahogy a vicces képek topikba szórjuk a mulatságot. De volt már olyan is, hogy IC ismeretség ellenére lett valaki küszöbén otthagyva egy karácsonyi kaktusz, úgyhogy csak rajtatok áll, hogy oldjátok meg. Az ajándékok közzétételére itt lesz majd lehetőség.
Bónusz: az emlékek felelevenítésre álljon itt a 2015-ös kalapozás, egyébként is megéri átböngészni, mert vicces
Alignak kalapjában vannak: - Catherine Benedict - Rebecca Morgan - Henry McCarty - Connor Harris - Maloney V. Rocher - Artemis Northwood - Zachariah Danvers - Naomi Sharp - Lilianne C. Moore - Niall Tiernan - Amaryllis Margaret Lux - Michael Cooper - Solomon LaChazar - Daniela Rosario - N. L. Jagger - Darren Northlake - Michelle Tedrow - Duncan Corvin
A hozzászólást Alignak összesen 4 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Dec. 08, 2022 6:20 pm-kor.
Rebecca Morgan
I. Informátor
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 36
◯ HSZ : 1060
◯ IC REAG : 965
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Bal kézfején és ujjain tetoválás. Tollak háttérben farkasfej, nyílhegy és telihold.
Nem ígérem, hogy ez jóhoz vezet, de... Solomon LaChazar Daniela Rosario N. L. Jagger Darren Northlake - merthátkineakarnaegyelátkozottvérvonalfejénekajándékozniugye.biztosnemkockázatosAlifigyelőtekinteténektüzében
UPDATE 2022.12.09. Csak Misha miatt plusz 1 nevezés tőlem: Duncan Corvin
A hozzászólást Duncan Corvin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Dec. 09, 2022 10:15 pm-kor.
Michelle Tedrow
Vérvonalfő
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 355
◯ HSZ : 261
◯ IC REAG : 225
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton
A sorsolás befejeződött. Minden jelentkező karakter kapott egy PM-et annak a karinak a nevével, akit meg kell ajándékoznia idén Külön mentek, nem fő karira, szóval lépjetek be
Aki netalántán számára ismeretlen karit kapott, az nyugodtan lessen be a párja ET-jébe információkért vagy kérdezzen körbe a többiektől.
Jó szórakozást, találkozunk itt december 24-től!
Maloney V. Rocher
Gyógyító
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 50
◯ HSZ : 39
◯ IC REAG : 33
◯ Lakhely : Fairbanks, AK
◯ Feltűnést kelthet : tarka ruháival és túlzó mennyiségű kiegészítőjével
Habár a modern kor gyermeke vagyok, világ életemben hittem a jeleknek. S különösképpen a csodáknak ezen szeretetteljes időszakában, mikor a világ lakossága ünnepre készülődik – ki a megváltójuk születésére, ki a fényére, ki másra… de fény, kellemes bizsergés, szeretetteljes várakozás költözik az emberek lelkébe. Mivel a számomnak kedves farkas fogalmam sincsen, épp merre járt a világban, így úgy döntöttem, az ittenieknek kedveskedem, s talán más számító húzásnak tartaná, részemről fel se merül ennek lehetősége, mikor a falkatagok mellett a szomszédos település issumatarjának is címzek egy dobozt. Sokkal inkább szánom a gesztust Eliana farkasának, semmint a vezetőnek. A dobozok rendezése közben pont az ő csomagjával – melynek tartalma a kedvenc itala (kösz Eliana), némi saját készítésű karácsonyi, juharszirupos puszedli és egy zippo öngyújtó a közhelyes „gentleman on the streets, beast between the sheets” felirattal - sikerül levernem a kártyapakli tetejéről pár lapot, ám csak egyetlen ér földet képpel felfelé. Ahogy mondtam, hiszek a jeleknek… A Torony. Koordinálható káosz. Amikor a biztonságosnak vélt, szilárd dolgok életünkben meginognak… legyenek azok fizikai vagy épp elvi dolgok, ki tudja. Sietősen kapom fel a lapokat, féltve őrző gonddal helyezve vissza a kupac tetejére, végtére is ki vagyok én, hogy ismeretlenül üzenjek neki bármit is a saját viselt dolgaival kapcsolatosan. Meglehet, még ki is nevetne, bolondnak tartana, mint sokan, amiért hiszek ilyesmiben. De a lapok nem hazudnak, tudom jól.
„Solomon Mr. Lachazar, Még nem volt különösebben szerencsénk egymáshoz, de engedd engedje meg, hogy ezzel az aprósággal köszönjem meg mindazt a „munkát”, amit ön és családja végeznek Anchorage városában. Sokszor hálátlannak tűnő feladat lehet, amit magán visel, de a város, Fairbanks és az itteni protektorátus egyaránt hálás lehet érte Önnek! Mi, őrzők és farkasok egyaránt, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy egy hajóban evezünk mindannyian bizonyos nézőpontból és egy-egy tettünknek mekkora ráhatása van a másik közösségre. Kérem keressen fel, mert besz Éppen ezért, amennyiben úgy látja, jól jönne egy kívülállóbb gyógyító személye, ne habozzon bármikor felkeresni.
Habár minden évben megegyezünk, hogy ejtjük ezt az ajándékozós témát, nagyapán kívül senki nem szokta tartani a dolgot. Aki pedig fuvarozással foglalkozik, annak könnyű a kellemest összekötnie a hasznossal, ha ajándék beszerző körútról van szó. Erre apellált húgom is, mikor mellém szegődött a városban, - nekem nagy bánatomra, egy vörös hajú őrzőlánykának meg tudattalanul is megnyugvására, mert így, bár az ajándékozás ötletétől nem tudott Hannah eltántorítani, a közönségestől a pikírtig terjedő, arcpirító ötleteimtől viszont igen. Egyszerűbb lett volna rávennem, hogy kössük át masnival Connort és tegyük le az ajtaja előtt, komolyan…! Minden esetre így esett meg, hogy – mert azért az mégsem járja, hogy mindössze a két magányos kis belépőjegyet küldjek a csajnak – huszonnegyedikén reggel egy kisebb, könyvnyi méretű csomagot hozott a posta Miss Sharp házához. A forma sokat sejtet a tartalomról, valóban egy papírkötéses „remekmű” lapul meg a karácsonyi csomagolóanyag alatt, első oldala alá csúsztatva be jegyeket és azt a pár sort, amit mellé firkantottam az üdvözlőkártyára:
„Nem sértődök meg, ha helyettem Connort viszed! Na jó, egy kicsit lehet. Boldog Karácsonyt Naomi! – Z.”
// A jegyek mibenlétét direkt hagytam nyitva; lehet mozi, színház, állatkert, - amit csak magadénak érzel Anchorage területén. Legyen békés, áldott karácsonyi ünneped Nonó! //
Artemis Northwood
Suttogó
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 167
◯ HSZ : 153
◯ IC REAG : 127
◯ Lakhely : Fairbanks, Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : puszta megjelenésével bármely kevéssé előkelő helyen
Nem volt egyszerű dolgom, mire sikerült kinyomoztatnom, éppen hol tudom utolérni a néhai falkatársat, ennek apropója pedig egészen egyszerűen annyi, hogy előkerült a lak rendezésekor néhány személyes tárgya az ősz folyamán – olyasféle, amit az ember nem direkt hagy hátra, mikor távozik valahonnét, s nehezen pótolható. Személyes. S ha már ilyen ünnepi az időzítés az elérhetőségei kapcsán, bátorkodtam hozzátoldani valami újat is. Talán túlzásnak érezheti, én minden esetre örültem volna a gesztusnak, ha neki lettem volna: Egy egykor kedves helyről, egy kedves régi ismerős által készítve… ráadásul ezüstből, azokat különösen szerette, ha emlékezetem nem csal a hím kapcsán. Az ezüst karkötő egy sötétszürke, férfias ékszerdobozban érkezik, rajta egyszerű, karácsonypiros masni. A tartalma szolid, mégis, minél tovább nézi az ember, annál több részletet fedezhet fel a láncon leledző lapkákon. Közé suttogott történeteket északi, zord vidékről, kristálytiszta levegőjű hajnalokról, s végtelen erdőségekről… téve mindezt finoman megmunkált, hajlított anyaggal, határozott rovátkákkal és az itteni kultúrára jellemző szimbólumokkal, jelekkel. Mellette szépen ívelő betűimmel a következő üzenet szerepel:
„Kedves Mr. Northlake!
Remélem csomagom épségben találja és itt nem csak a doboz tartalmára gondolok… Kérem ne vegye tolakodásnak, amiért bátorkodtam visszajuttatni önhöz azt a néhány apróságot, amit a legutóbbi nagytakarításkor találtunk és az elmondások alapján magához tartoznak. Egyúttal szeretnék a kisebb doboz tartalmával kellemes ünnepeket kívánni! – Artemis Northwood
Ui: Lynx üdvözletét küldi és üzeni, ha nem jó a méret, házhoz kell jönnie igazíttatni rajta!”
// Useresen is kívánok áldott, békés ünnepet neked Dé! //
Rebecca Morgan
I. Informátor
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 36
◯ HSZ : 1060
◯ IC REAG : 965
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Bal kézfején és ujjain tetoválás. Tollak háttérben farkasfej, nyílhegy és telihold.
*Nagyon készültem a karácsonyra, a „szokásos” menü helyett a mi szokásunkká váló sült kacsa és két üveg whisky várt Egonra. Azon kívül a vásárban találtam egy farkasos gyűrűt, ami természetesen nem ezüstből készült, hanem titániumból, hogy ne kelljen megküzdenie az ezüst ártalmával,de a színe s a fénye tökéletesen megfelelt annak amit vártam. Amandához is átugrottam egy tál finom áfonyás pitével ~Igen Egon, neked is maradt még bőven.~ és a legújabb romantikus regénnyel a kezemben, hgy boldog karácsonyt kívánjak. Mindezeken felül volt még egy csomagom, amit át kellett adnom annak, akit idén találomra kihúztam a kalapomból. Az első Fairbanksben töltött karácsonyom óta minden évben megteszem, hogy kiválasztok valakit akihez igazán nem fűz barátság, vagy szorosabb kapcsolat, és megajándékozom valamivel. Ez felér egy ismerkedéssel is, hiszen meg kell tudnom mit szeret, mi a kedvenc elfoglaltsága, mi az aminek örülne. S ha eddig nem is volt köztünk semmilyen kapcsolat, ezek után biztosan lesz. Idén Alexander Wilson, más néven NL, Jaggerkerült ki győztesen. Ismertem és sokat hallottam róla, de még nem volt szerencsénk hosszan beszélgetni, mégis az első gondolatom egy szépirodalmi mű volt ajándék gyanánt, aztán egy olyan könyv amiből udvariasságot és szép beszédet lehet tanulni, de karácsony szellemének jegyében inkább elvetettem. Azt majd máskor ajánlom fel neki, így összeállítottam egy olyan csomagot, aminek biztosan örülni fog, nem mellesleg mókás is. Kiderítettem hol lakik és futárral küldtem el, hogy biztosan megkapja. A csomag tartalma sapka, sál és kesztyű, mert úgy hallottam nem tesz neki jót a hideg és Fairbanksben igen kemény tél szokott lenni, azon kívül két pár meleg gyapjú zoknit is csomagoltam különleges mintával. Kapott még egy kis szobrocskát, egy üveg italt s egy köszöntő levelet.*
„Kedves Alexander! Az idei karácsony alkalmával önre esett a választásom a külön ajándékozottak sorában. Remélem az új évben összefutunk és egy kellemes forró csoki mellett eltudunk majd beszélgetni. Áldott, békés karácsonyt kívánok! Rebecca Morgan”
*A karácsony mindig izgalmas időszaka az évnek. Imádom és nem az ajándékok miatt, bár azokat is szeretem. A légkör, a hangulat, az illatos gyertyák, a finom sültek és sütemények, a csillogás. Mivel sok éve elmentünk Achillesszel Mexikóba, most a visszatértemkor nem akadt olyan akit igazán megajándékozhatnék, nem voltak közeli barátaim, de elhatároztam, hogy ezen nagyon gyorsan változtatni fogok. Az első lépés az volt, hogy valakit csak úgy megajándékozok. Korábbi ittlétemkor emlékeztem egy szép nőre akit már akkor is csodáltam. Határozott volt, temperamentumos, szép, elegáns, és ragyogó ízlése volt ami nálam első számú szempont. Az, hogy mindenkinél utána érdeklődtem segített visszarázódni a falka életébe, emlékezni azokra, akikkel együtt vadásztam, akiktől sokat tanultam. Daniela Rosario nem volt közöttük, nem vadásztunk együtt, viszont azon a végzetes szilveszteréjen ott volt ő is. Achillesszel és Mike-kal együtt mentettük ki a házból. Azóta nem láttam. Reméltem az ajándékozás után lesz közös programunk is azon kívül, hogy az érdeklődési körünk is hasonló, eltekintve a trágár beszédtől, bár lehet, hogy csak a megpróbáltatások hozták ki belőle akkor. A vásárlást is élveztem, be-becsúszott magamnak is néhány „meglepetés” amit majd Achilles ad nekem karácsonyra, és nem vittem túlzásba, nehogy megint egy asztal lássa kárát. Megtudakoltam – rohadt nehéz volt – hogy hova tudom majd küldeni az ajándékot és még időben feladtam, hogy karácsony szent napja előtt megérkezzen. A csomag tartalma nem meglepően nőies, imádtam válogatni a szép és finom holmik között. Kiválasztottam egy vadító színű Pat McGrath rúzst, egy selyemsálat, egy üveg Armand De Brignac rozé pezsgőt és egy doboz svájci étcsokoládé válogatást. Üdvözlőkártyát is írtam, melyben megemlékeztem egyetlen emlékezetes találkozásunkról is.*
„Helló Daniela Chicagóból! Bár sok év eltelt a szilveszteréjünk óta, nem felejtettelek el. Egyszer megünnepelhetnénk a túlélésünket! Addig is idd le magad és adj a kalóriáknak, karácsonykor mindent szabad. Boldog karácsonyt kívánok: Bessie (Achilles kölyke)
Henry McCarty
Wagabond
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 164
◯ HSZ : 632
◯ IC REAG : 550
◯ Lakhely : Anchorage (#B88438)
◯ Feltűnést kelthet : Gyűrű tetoválás a bal gyűrűsujjon
A világért sem mondanám, hogy élek-halok a Karácsonyért. Mármint, persze tök jó, hogy lehet tespedni, Pat mindig rohadt sokat főz, a Lakban is kitesznek magukért a kreatívabbak, ingyen kaja és általában jó is. Ami az ajándékozást illeti a kötelező dolgokat mindig is utáltam az életben, viszont még ünnep sem kellett hozzá, hogy random megvegyek valamit, ha épp megláttam és eszembe jutott róla valaki. És hát, mivel az utóbbi időszak igencsak ingerszegényen telt, így szép csendben, a háttérből (szigorúan Kanguként) vizslantottam az új visszatérőinket is, Achilles és a kölyke, Catherine személyében. A mexikóitól a hideg kiráz, de a csaj, hát... Mondhatjuk, hogy kedvemre való jelenség, de mivel továbbra sem áll szándékomban hobbiból megdögleni, így már a gondolatát is elvetettem annak, hogy bedobjam a szokásos Henryt. Meg egyébként sem gondolom, hogy egy magamfajta könnyedén le tudná venni a mancsairól. Na, mindegy. Viszont így, a közös Lakban-lakás okán az ember akarva akaratlanul is belebotlik a falka többi tagjának életébe, sőt, néha olyasmit is látunk, hallunk, érzünk, ami akár egy életre traumatizálhat, de nem ez a lényeg, hanem hogy eképp lettem figyelmes arra, hogy a csaj oda meg vissza van a klasszikus dolgokért. Nos, én nem. Viszont egyik nap, amikor új headsetért mentem magamnak, az üzletben megakadt a szemem pofás kis lemezjátszón, amiről meg Catherine jutott eszembe, szóval szégyen-nem szégyen, hozzácsaptam a bevásárlókosárhoz. Bakelitet nem veszek, mert a klasszikus zenéhez totál hülye vagyok, csak lejáratnám magam, azt majd megoldja magának. Viszont tetszett ez a modern köntösbe öltöztetett antik cucc, szóval kifizettem.
Ajándékot csomagolni sem tudok, gondolom ez teljesen evidens, így még csak meg sem próbálkoztam a dologgal. Patricket meg azért nem kértem meg rá, mert ezt totál magánakciónak szántam, hiányzik francnak, hogy elkezdjen faggatni meg kombinálni, vagy neadjisten elkönyvelni, hogy udvarolok. Akkora ajándékzacskó a világon nincs (igen, nekem perpill Fairbanks a világ), amibe a batár doboz belefért volna, szóval jobb híján egy nagy, vastag, fekete szatyorba rejtettem a zsákmányt és egész egyszerűen a szobájának ajtaja elé helyeztem. Egy darabig még nézegettem, mielőtt ott is hagytam volna, mert nem voltam benne biztos, hogy ez jó ötlet, de csak nem feszít keresztre a fater, nem igaz? Karácsony szelleme, miegymás alapon.
A zacskóban a doboz tetején egy kapokodós férfikézirat is várja - vagy lehet mellette, ha leesett idő közben.
"Heló.
Ezt a minap láttam a boltban, gondoltam, te tudnád értékelni. Meg hát, úgyis karácsony van. Üdv újra itt, boldog karit!
Henry
Ui.: bocs a csomagolásért, nagyon nem az én asztalom."
//Őszintén sajnálom, hogy pont engem sikerült kapnod, de remélem, hogy azért a lejátszónak örülsz <3 //
Mi kölykök tartsunk össze, nem? Vagyishát, már nem kell különösebben összetartanom velük, de azért jó pár küzdelmes évet lehúztunk együtt Fairbanksben. Most, hogy "upgrade-eltem" magam, sokszor gondolok a falkatársaimra, azokra, akikkel egy csomót hülyültünk és olyan dolgokról beszélgettünk, amikről úgy gondoltuk, hogy csak mi érthetünk meg. Persze, mióta Anchorage-ben járok egyetemre, kevésbé tartom velük a kapcsolatot, de azért néha-néha egy üzenetváltás megesik. Rylisszel idővel még inkább közös vizekre eveztünk, hiszen ő már korábban rezidens volt, amikor én szülői nyomásra kémia szakon kezdtem az egyetemet. Azt tudom, hogy a bundás miatt "kiesett", és arról igazából fogalmam sincs, hogy jelenleg hol tart a fejlődésben, de biztos vagyok abban, hogy ahogy nekem sikerült kinőni a kölyökjelmezt, úgy hamarosan Ő is követni fog majd és talán újra elkezdheti hajszolni az álmait.
Egy klasszikus, papírkötéses könyvet rendeltem, rá gondolva, az Amazonról. Tök jó review-kat olvastam róla, és szerintem több, mint jelzésértékű, hogy kár lenne berozsdásodni hagyni a régi tudását. Természetesen a könyv mellé járt egy nagy doboz bonbon, és egy apró papírból készült díszdobozban egy csajos kulcstartó is. Meg persze egy vicces, karácsonyi képeslap is, aminek a belső felére szösszentettem néhány sort:
Szia Ryllis!!!
Boldog Karácsonyt!!! Remélem, minden okés veled, csak gondoltam rád az utóbbi időben. Képzeld, már nem vagyok Kölyök! Már te is közel jársz, szóval szerintem lassan itt az ideje felzárkóznod az elmúlt pár évből. Majd írj rám, hogy hogy tetszett! Ja, és a bonbont imádni fogod, az egyik kedvencem, ha legközelebb kövéren látsz, ez az oka.
Puszi, Connor.
Ui.: bort nem küldtem, a végén még eltört volna menet közben és eláztatja a könyvet. Bocsi
Michelle Tedrow
Vérvonalfő
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 355
◯ HSZ : 261
◯ IC REAG : 225
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton
Nem mondom, hogy nem hiányzik a falka, így, hogy az elmúlt pár évben egyedül turnézok a nagyvilágban. Néha – NÉHA – igenis úrrá lesz rajtam is a honvágy, pláne az évnek ebben a szakában. Igen, még ennyi év után is furcsa, mindazok fényében különösen, hogy belegondolva, hiába élek már annyi ideje, hogy annyi gyertya el se férne 3 normális tortán se, valaki mindig volt mellettem. Talán épp ez a szeszélyes szentimentalizmus az oka, hogy végül csak nem bírtam megállni, hogy valamilyen úton-módon ne vegyem ki a részem belőle. Annyira azonban mégse hiányoznak a falkatársak, hogy mindenkit meglepjek valakivel – na tudod mikor fogok annyit stresszelni, hogy mindenkinek kitaláljak meg vegyek valamit – így végül arra jutottam, hogy csak egy embert lepek meg. Az pedig ki más is lehetne, mint nem, nem Duncan a főnök? Ennyi felelősséggel a vállán biztos jól esik egy kis extra figyelem… Atanerk is, rendőrhadnagy is, valószínűleg nem ez a legnyugodtabb időszaka az évben.
Hey Mike,
boldog karácsonyt! Úgy is szereted a kihívásokat, úgyhogy próbáld meg nem kinyírni a levendulát, állítólag egész jól nyugtatja az idegeket, de azért nem csodát ne várj tőle! Amilyen nyugis hely Fairbanks, lehet egy egész levendulamező is kevés lenne ide De aggodalomra semmi ok, vettem mellé egy stresszoldó színezőt meg egy doboz színes ceruzát, mert ki tudja, lehet a végén még tényleg megszereted és segít, mostanában ez is nagy reneszánszát éli. És ha már Amerikában vagyunk, adózzunk az itteni hagyományoknak is, a karácsony nem karácsony ronda pulcsi nélkül, ami ráadásul kifordíthatós, így ha gondolod, megoszthatod a nagyérdeművel, mennyire voltál jó vagy éppen rossz gyerek? Már ha lemaradtak volna valamiről... És tudom, a sört jobban kedveled, de higgy nekem, a nyakig érő hóhoz jobban dukál egy üveg vodka a legerősebb házi fajtából, amit talán egy kicsit farkasként is megérez az ember ha eleget iszik belőle, fogyaszd azt is egészséggel!
Ui.: Tudom, személyesen lenne az igazi, de ez most sajnos így alakult. De ígérem, a közeljövőben valamikor majd beugrok!
Hervasztó lehetett, de azok táborát erősítettem, akik a karácsonyt egy erőteljes marketingfogásként értelmezték. Tény, sokkal rosszabb eszmék és elvek köré is emelhettek volna év végi kampányt, mint a szeretet, de aki esetleg azt várta tőlem, hogy holmi kisded meg megváltó eljöveteléért díszítsek fel egy fenyőfát... az rossz helyen kopogtatott. Faragott ajándékok tekintetében már más volt a helyzet! Az üzlet szárnyalt, a megrendelések jöttek, mindegy, hogy a világ mely sarkában vertünk épp tábort a háromfős kompániával. Ennyiből értékeltem a karácsony szellemét. Azt s engedtem, hogy átjárjon, kissé jobban mint általában. A családon túl nyújtózkodtam ajándékozás terén. Illetve... ha úgy néztem, végig családon belül maradtam. Akkor is, ha más ezt nem tudta, már csak azért sem, mert nem kerítettem neki nagy feneket, legfeljebb odafigyelést a tőlem megszokott módon.
Ajándékdobozt faragtam. A belevalókat már korábban megvettem: egy hegyétől a markolata végéig ezüst tőrt, tokkal, mellé egy pár bőrkesztyűt, aminek csak megtippelni tudtam a méretét. Talán jól. A dobozt magát, amit aztán barna csomagolópapírba tekertem, hogy ne mocskolódjon a tengerentúli út során egyszerűre terveztem. Elsőre. Egyetlen stilizált hollómotívumot akartam beleégetni, Chuliyn emlékére, az Utód tiszteletére, de készítés közben valami meglódult bennem. Ryan kaján hangja ott csengett a fülemben, mintha instrukciók lettek volna, egy-egy vonásra tett utasítás. A végeredmény valami sokkal... több és személyesebb lett, mint terveztem, de nem bántam. Misha is a testvérem lett ebben az átkozott sorsban, ismerjük hát egymást. Egy helyett két madarat kapott: Odin hollóit. Huginn és Muninn - Gondolat és Emlékezet, mert ezek voltunk mi mind, Utódok. Tovább vittük az elődünk gondolatait és őriztük az emlékét. Mielőtt becsomagoltam volna az egészet, még egyszer végigsimítottam az ezüstveretes doboztetőn. Ötvös segítség kellett hozzá - sajnos Lynx messze volt és ebbe nem avathattam be -, de minden ráfordított munkát megért. Az aktuális címét valószínűleg nem tudtam, arra küldtem, amit legutolsó találkozásunkkor megadott. Magamból indultam ki: én szoktam ellenőrizni azokat az elérhetőségeimet, amiket nekik hagytam meg - biztonság és biztosíték kedvéért. Gyanítottam, hogy Misha sem tesz másképp.
"Szervusz, Holló! Remélem, jól telnek az évek, és a kishollók nem adnak túl sok munkát. Akár igen, akár nem, vedd hasznát az ajándékomnak: akár díszként, akár úgy, hogy minden adottságát megaragod. Ha pedig a kényszerű, de mégiscsak önként vállal kötelezettségekkel csordultig vagy és kéne egy ivócimbora, állok rendelkezésre. Kellemes Ünnepeket! Fakír"
//Nem Duncannel húztalak. De legalább kihúztalak. XD OOC is Nagyon Boldog Karácsony Kívánok!!!! //
A hozzászólást Darren Northlake összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Dec. 25, 2022 11:07 pm-kor.
Ki az a Zachariah Danvers és minek kéne nekem megajándékozni őt Karácsonykor? Kérdezte Emily, és teljes joggal. A válasz roppant egyszerű volt: egy kis időt eltöltöttem a városban annak idején, gondolva, hogy jót teszek Daniellel, emellett én magam is jobban felnövök. Ez a számít csúfosan félresiklott - mint szokott a jószándékú tetteim 99%-ánál -, de így is gazdagodtam egy s mással. Például a tudással, hogy az említett hím az Issumatar első kölyke. Semmi sem garantálta, hogy nem kell az Alaszkának nevezett koszfészekbe egyszer még visszatérnünk, és bár szeretnek felelőtlennek elkönyvelni, valójában zömmel rohadt felkészült vagyok. Sose lehet tudni, mikor jön jól, ha van legalább egyetlen város ezen a flancos bolygón, ahol nem akar mindenki első pillantásra eltenni láb alól. (Elismerem, az esetek túlnyomó többségében tettem ezért a reakcióért...) A lakcímét nem tudtam, de azt igen, hogy a Pitben elérhető és átadják neki, amit küldök, így oda címeztem a fullos szerszámos csomagot. Rémlett, hogy volt motorja, a továbbiakra pedig magamból kiindulva következtettem. Nekem jól esett motoron bütykölni, ha nagyon tele volt a fejem mindennel, vagy szimplán karba artani a járgányt. Talán ő is így volt vele, és amellett, hogy kivételesen jófejnek tűntethettem fel magam, még valamit hasznosat is adhattam. Az üdvözlő lapot cseppet se eresztettem bő lére - teljeskörű anchorage-i kiszolgálásra azért nem tartottunk igényt... (nem mintha kapnánk).
"Hello, Danvers! Boldog Karácsonyt! Corvin"
//Useresen értelemszerűen sokkal szívélyesebben kívánok Kellemes Ünnepeket és Bodlog Karácsonyt! //
A hozzászólást Duncan Corvin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Dec. 26, 2022 12:24 am-kor.
N. L. Jagger
Harcos
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 82
◯ HSZ : 89
◯ IC REAG : 69
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : heg hátán heg szinte mindenütt
Ajándékozzak. Remek, és mit? Ja, hogy ebben segítség már nincs, értem, tiszta sor! És mégis ki az a Rebe... ahaaaaa! Így ár rémlik, a háton üzit hozó! Nem minden nap van szerencsém olyan hírhez, hogy valakinek a hátába metélt szavakkal üzen Alignak egy megszállotton keresztül, szóval legalább innen megmaradt a kiscsaj. Kishölgy. Annyira nem kicsi, de a harminc plusz igazából semmi. Annyi jólneveltség szorult belém, hogy ezt ne hangoztassam. Sőt! Kifejezetten jófej voltam, mert ahogy beugrott, és/vagy eszembe juttaták, hogy ki is Rebecca - amúgy tisztába vagyok az őrzőtársaimmal, csak a valódi nevük nem mindig fedi az általam adományozottat -, már tudtam is, hogy mi kell neki! Az utóbbi évek viszonylag csendben teltek, de hát ki tudhatta, hogy ezen a seggfagyasztó helyen mindez meddig marad így, olyan csekélységek mellett, mint egy szabadon garázdálkodó, bosszúálló szellem! Úgyhogy nem hazudtolva meg magamat és a foglalkozásomat választottam ajándékul. Az egész elfért egy borítékban, így a szívhez szóló levelem mellett egy tekintélyes összegű életbiztosítás lett Rebecca jussa. Hát na... kicsi, egyszer már megjárta, egy rühes bolhás élete szerelme vagy mi...
"Hali Becca! Boldog Karit! Ha szeretnéd elkerülni, hogy ennek a biztosításnak igazi haszna legyen, kicsit gyakrabban járj edzeni, csopi-órákat is tartok, de üsse kavics, a bolhazsákod miatt veled privát szeánszokat is vállalok. Ha félsz, küldd vissza a biztosítást. Ha nem, hétfőnként reggel hétkor várlak! Csókok! Jagger"
Igazság szerint minden készen állt az ünneplésre. Mind a szülinapira, mind a karácsonyira, ami Connort illette, mert bár szép dolog ajándékozni, azt ő se várhatta - és az utóbbi öt év tanulsága alapján nem is várta -, hogy két tekintélyes ünnepet és vele ajándékot kapjon. Úgy döntöttem, a többieket is bevonva, hogy a születésnap lesz kidomborítva a Harley Davidsonnal, hiszen mégis az volt az ő ünnepe. A karácsonyi pakkja ennél jóval szolidabb volt, bár ahogy sikerült a korábbi ünnepség lehet, hogy a fenébe kívánt az italkosárral, amit náluk hagytam neki címezve. Egy-egy üveg jó minőségű rum, vodka, whisky és kísérőnek egy zsugor sör adta ki a kosarat. Amekkora edzésnek tettük ki a máját, nem tartottam kizártnak, hogy csak jövőre nyúlt az ajándékhoz - és itt a "jövőre" alatt a Szilveszter éjfél után 1 perccelt értettem. Egy lelkiismeretes, fiatal Troll mindig edz.
"Boldog Karácsonyt, Connor! Bár neked ez már egy csak egy habkönnyed after-party. Azt azért remélem, nem felejtetted el, hogy a két ünnep között még vár rád egy évzáró vadászat! Addig is: kutyaharapást szőrivel, és kérlek, Nonónak ne árulj be. Solomon"
//Tekintettel arra, hogy épp IC egzecíroztatom a májad, talán elnézed, hogy csak ennyit kaptál. Mondtam, nincs LaChazar-Jézuska! Boldog Karácsonyt!!!! //
Volt a városban egy dúla. Lehetett több is, én erre az egyre figyeltem fel, méghozzá a mágikus rezgései miatt. Bizonyos tekintetben rendkívül egyszerű volt megfejteni engem, bár annak köszönhetően, hogy sokszor jégkirálynőt játszottam és rejtélyesebbnek mutatkoztam, mint valójában voltam, nehezebben fejtettek meg. Egyetlen kivétellel, de ő most nem számított Önző célok, vágyak és érdekek mozgattak - hajdanán és most is. Így hát kedveskedés gyanánt díszdobozos tartott kártya pakli várt a hölgyeményre, amelynek lapjai láttán elgondolkodtam rajta, hogy inkább megtarom magamnak a szettet és kitanulom a kártyavetés csalárd tudományát. Egyszer, régen jósoltak nekem, én pedig úgy döntöttem, szórakoztatóbb szembe úszni az árral, mint vele haladni. A kártyák mellé járt egy üveg cabernet sauvignon bor is. Ha a kártyavetés elakadna, a bor biztos könnyít rajta.
"Miss Rocher, mi még nem ismerjük egymást személyesen, de a munkásságának híre már eljutott hozzám. Ennek tükrében kérem, engedje meg, hogy ezzel az aprósággal lepjem meg az ünnepek alkalmából ezzel az aprósággal. A kártyák kézzel festettek. Lelje mindkét csekélységben örömét! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok, Daniela Rosario"
Valójában fogalmam sem volt, hogy a kártyákat kézzel vagy géppel festették-e. Utóbbit láttam valószínűbbnek, ám ezt nem neki nem volt muszáj tudnia.
A maga módján szép ünnepnek tartottam a Karácsonyt. Nem is volt kérdés, hogy lesz karácsonyfa a lak nappalijában, hogy aztán a lelkesebb falkatagok körében én is felbukkanjak, és feltegyem a csúcsdíszt a fára. Bokros teendőim közepette azért igyekeztem egy kis időt szakítani, hogy itt legyek a többiek körében, hogy forralt bort kortyolgatva nézzem, ahogyan lelkesen trécselve díszítik a fát. Ha másra nem, hát arra mindenképpen remek lehetőség ez az ünnep, hogy egy kis színt, egy kis melegséget csempésszünk a szürke, olykor kifejezetten nehéz hétköznapokba. Jó volt ilyen vidámnak és önfeledtnek látni a csapat jelen lévő részét. Az ajándékozásból sem húztam ki magam, nagy gonddal keresgéltem a megfelelő ajándékot az idei választottamnak. Valami különlegeset szerettem volna, de nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz dolgom lesz. Ha a ruhaüzletben az eladó hölgyek nem sietnek a segítségemre, egészen biztosan eltévedek a megannyi anyag, csipke, tüll és flitter kavalkádjában. A választott ruhadarab végül egy egyszerű, letisztult, nagyobb fajta papírdobozban érkezett meg Artemis lakásába, gondosan helyezve el az ágyára. A selyempapír tetején, melybe a ruha volt csomagolva, pihent az egyszerű, kézzel írt kis papír, mellette két színházjegy.
Naomi: nem is értem, hogy miért nem jutott eddig eszembe, de most karácsonyra legalább csináltattam végre egy olyan bögrét, amin a kedvenc közös képünk van rajta. Vagyis, kettőt csináltattam, de abból csak az egyiket küldtem el Nonónak, a másik nyilván az enyém. Mivel sajnos nem úszok még a pénzben, mint a több száz éves falkatársaim, de mégis kedveskedni akartam, így egy egyszerű, de nagyszerű nyakláncot választottam, ami nekem nagyon tetszett a maga minimalizmusával, és reméltem, hogy Ő is hasonlóképp fog róla vélekedni. Huncutságnak meg a legutóbbi találkánkat felelevenítve a bögre belsejébe belegyömöszöltem egy szerintem igencsak praktikus ruhaneműt is. Na, meg persze a kísérőlevél: "Nagyon Boldog Karácsonyt!!! Remélem, így tényleg én leszek a majdnem első gondolatod reggel, ha majd felkelsz otthon! Ne aggódj, nálam van a párja. És remélem, hogy a többit is, hát, öhm... Viselni fogod! Csókollak, majd csörögj rám, ha megkaptad! <3
Solomon: A szülinapos dolgok után valami nagyon cukit akartam alkotni, de mivel időszűkében voltam, így csupán egy elborult ötletem maradt. Úgyhogy elmentem nyomtattatni és bekereteztetni egy 1x1 méteres képet, aztán otthon még kihámoztam a keretből, hogy aláírhassuk: Zach, Hannah, Pascal meg én, de persze, amikor megpróbáltam visszatenni a keretbe, meggyűrtem a jobb felső sarkot, szóval már eleve használtnak tűnt, de utána úgy fogtam fel, hogy hát majd a hozzátett értékemként fogja fel. Remélhetőleg. Üzenet, kártya nem járt mellé, elég lehetett a nap és a cucc. Remélhetőleg, part 2.
Zach: Azt leszámítva, hogy a szokásoknak megfelelően megkapja tőlem az év végi piás kosarat a kedvenceiből, idén azért valami apróság-extrát is bele akartam szórni a csomagba. Már, hamár Trollok vagyunk, és nekem is van újabban mocim, egy komplett matrica-csomagot kap. Vannak benne klasszik trollok is a szerepjátékokból, meg napjaink Troll mémeinek ikonikus alakjai is, és persze ebből is dupla nyomatot kértem, mert hát, nekem is kell. Alig várom, hogy együtt essünk neki felmatricázni a kecó ajtajait vagy akár a mocikat is. Talán ez egy elég nyomi ajándéknak tűnhet, de ezt már évek óta forgattam a fejemben, de most éreztem azt, hogy van elég bátorságom megjátszani. Meg eljátszani a távoli-tesós kötődést, ami köztünk lehetett. Levelet nem írtam, mert első kézből adtam át neki egy nagy vigyorral, és amíg rám nem unt, kifejtettem, hogy boldog karit és hogy remélem, nem ragaszt fel engem a falra a cucc helyett, miután megitta a piáskosár tartalmát.
Kezdőlap
De legalább kihúztalak. XD 
