Karakter teljes neve: Chantal McReary Becenév: Chan, Chanty Álnév: Nincs álneve. Faj: Vérfarkas (magányos farkas) Falka: egyelőre magányos, majd játék alapján eldől, hová Titulus: Ronin Nem: Nő Kor: 25 Születés helye és ideje:Boston. 1987. április 4. Az átváltozás 2012. márciusában volt. Foglalkozás: Táncosnő, felszolgáló Védőszellem neve: - Mágiaérzékenység: van Mágiahasználat szintje: - Vérvonal: -
Apa: Arthur McReary Anya: Cheryl Button Testvérek: Jake, Ben, Dan (nem tudni) Egyéb hozzátartozók: Fred Fry - nevelőapa Charlie - Legjobb barátnőm
Chantal határozott, karakán fiatal nő, aki élvezi az életet, próbálja megállni a helyét a nagyvilágban. Független, makacs és bátor, egész életében mindig megküzdött valamiért, talán ennek köszönhető a szívóssága is. Utál másoktól függeni, utálja, ha beavatkoznak az életébe, vagy másokra van utalva. Többnyire vidám és vagány, imádja az extrém dolgokat. Humora kicsit nyers, őszinteségével és nagyszájúságával előfordul , hogy megbánt másokat. Olykor ironikus, mert úgy érzi, hogy megteheti. Ha kell, akkor hazudik, ha valami nem tetszik neki, azt a másik képébe vágja. Tökéletes érzéke van ahhoz, hogyan csavarja az ujjai közé az erősebb nem képviselőit. Szeret szórakozni, élvezi az életet. Ha baj van, higgadtan tud gondolkodni, s megfontolja, hogy mi a legjobb, amit tehet. Mindig hagy egy aprócska titokzatosságot maga körül.
Chanty 170 cm magas, sportos testalkatú, sötétbarna hajú és kék szemű nő, aki utál szoknyát viselni. Öltözködése sportosabb, vagányabb, nem igazán szokott nőies ruhadarabokat hordani, ennek ellenére nőiessége is megmutatkozik, még ha csak farmert és tornacsukát is húz magára, akkor is tud dögös és kihívó lenni. Van egy tetoválása a csípőjén, egy szétrepülő fecskepár.
Boston nyomornegyedében születtem, anyám második gyermekeként, s utánam még született két testvérem. Mit ne mondjak, nem volt túl kellemes egy lakókocsiban összezsúfolódni. Úgy éltünk, mint a heringek. Apám a sitt nyújtotta kedvezményeket élvezte, amíg mi éheztünk, addig ő napi háromszor is ehetett, s naponta egyszer kimehetett sétálni a többi rabbal együtt. Ezt egy leveléből tudom, amit anyámnak írt. Ebből sem volt sok, évente egyszer dobott egyet. Jó anyám az elején próbálkozott, szívét lelkét beleölte a munkába, hogy fenntarthassa az otthonunknak nevezett négy keréken álló fémládát. Ez nem sok sikerrel ment neki, később feladta, s inkább az alkoholba temetkezett. Persze, közben összeállt a szomszéd lakókocsi tulajával, egy köpcös, hagymaszagú fazonnal, akinek még a szeme sem állt jól. Állandóan úgy méregetett, mintha húsboltban lenne. Szerencsétlenségemre, én voltam az egyetlen lány a családban. A tesóimmal mondhatni kijöttem, úgy, ahogy. Higgyétek el, fiúk mellett nevelkedni nem könnyű, de az ember lánya legalább nem lesz egy anyámasszony katonája. Nagyjából 17 éves koromban lett elegem ebből a konzervdobozos életvitelből, s anyám pasasából, aki folyton zaklatott. Mivel nagyon nem kötött semmi ahhoz a léthez, elszöktem, természetesen egy sráccal. Billynek hívták, volt egy klassz motorja, s ő volt a környékben a legvagányabb pasi. Egy ideig vele lógtam, bejártuk a környéket, kisebb-nagyobb városokat. Aztán, amikor elfogyott a pénze, egy haverjánál szálltunk meg. Tetkószalonja volt a pasasnak, Billy kérésére én is csináltattam egyet a csípőmre. Később annyira megtetszett ez az egész, hogy még készült egy remekmű, a bokámra és az orromba is került egy ízléses piercing. Ahogy az lenni szokott, minden kapcsolat véget ér egyszer. Billy rákapott a piára és a drogokra, később előfordult az is, hogy megütött, ha már nem bírta anyag nélkül. Nekem ebből elegem lett, így leléceltem, de előtte lenyúltam a tárcáját. Nem volt benne sok pénz, így csak a következő városig jutottam. Nagyjából egy hét alatt felemésztettem a vagyonát. 18 voltam, mit is tehettem volna? Besétáltam az egyik éjszakai bárba, mondván, hogy munkát keresek, legyen az mosogatás, pincérkedés. Ilyen lehetőség nem volt, de a tulaj végigmért, s azt mondta, hogy ha jó a ritmusérzékem, akkor akár táncolhatnék is. Hű, van ennél jobb állás? Először ez jutott az eszembe, nagyon örültem, s természetesen elfogadtam az állást. Persze, el kellett hitetnem a fazonnal, hogy elmúltam már 21 éves. Ekkor kezdődött meg az éjszakázás. Először csak sima tánc volt, de láttam, hogy azok a lányok, akik le is vetkőznek, többet keresnek. Beszéltem a főnökkel, ő nem tiltakozott, sőt, kifejezetten örült annak, hogy én is szeretnék sztriptizelni. Ekkor ismerkedtem meg Charlieval, aki talán pár hónappal korábban kezdte ezt az ipart. Az új munkával egyre több pénzt szereztem be, de ez még mindig nem volt elegendő ahhoz, hogy kitörjek. Pedig nekem ez volt a célom, kitörni a konzervdobozok világából, saját házban élni, nyaralni, kocsikázni, partikra járni. Mi az, amivel még több pénzt lehet keresni? Nem nehéz kitalálnotok. Igen én is elkövettem azt a hibát, hogy belevágtam, és azt mondtam, kipróbálom a prosti szakmát. Azonban, az én gyomrom ezt valahogy nem bírta, és mire arra került volna a sor, meggondoltam magam és visszadobtam a pasi mellkasához a köteg pénzt, majd elkezdtem felöltözni. Hajnali fél három körül lehetett, el akartam hagyni a munkahelyem, kisétáltam bárból abban a reményben, hogy ez az este már nem tartogathat meglepetéseket a számomra. Amikor a parkolóhoz értem, megláttam egy bordó Thunderbirdot, amely úgy ringatózott, akárcsak egy csónak a tavon. Széles mosoly kúszott az arcomra, először azt hittem, hogy Charlie dolgozik, nem is akartam őt zavarni, de az autó miatt kicsit közelebb sétáltam. Ekkor vettem észre, hogy bizony nem éppen az történik, aminek kellene. Történetesen barátnőmet a pasas szó szerint folytogatta, Charlie pedig kapálódzott össze vissza. Elmebeteg fazon lehetett, az tuti. Azonnal eldobtam a táskámat, kinyitottam az ajtót, majd elkaptam a pasas bőrdzsekijét és próbáltam lefejteni Charlieról, de a fazon bizony bivaly erős volt, nekem esett és csúnyán megkaparta a karomat, szemei ijesztően villantak, vicsorgott rám. Én azonban nem adtam fel a harcot, rúgtam, ütöttem, mire váratlanul Charlie barátnőm a pasasba eresztett néhány golyót. Nekem és neki is kellett néhány pillanat, hogy megnyugodjunk. A pasas tiszta vér volt, akárcsak a kezem. A megrémült Charliera pillantottam, s végül eldöntöttük, hogy elássuk a fazont. Mivel elég izmos pasi volt, ketten cibáltuk ki a kocsiból, majd betettük a csomagtartóba, s elhajtottunk vele egy nagyobb szakadékhoz. Ott kiráncigáltuk, elvettük az iratait, ékszereit, vagyonát, s végül begurítottuk a szakadékba, majd elhajtottunk. Így váltunk gyilkosokká, legalábbis mi azt hittük. Tudtuk, hogy nem mehetünk vissza a bárba, mert a rendőrök hamar a nyomunkra bukkannának, ezért inkább menekülni kezdtük. Alig telt el néhány nap, kezdtem magam pocsékul érezni, remegtem, fáztam, lázam volt és úgy éreztem, mintha ki akarnák tépni a belső szerveimet, fájt minden izmom. Éppen egy motelnél szálltunk meg, amikor megtörtén az első átváltozásom. Míg Charlie a motelben maradt , én kisétáltam a parkolóba, hogy elszívjak egy cigarettát. Közel volt az erdő, ott támaszkodtam a Thunderbird mellett, mikor váratlanul felbukkant egy baseballsapkás fickó. Leszólított, hogy van-e tüzem, de a következő pillanatban már leszorította a kezeimet és az autóhoz szorított. Néhány pillanat sem telt el, a dühöm, amely félelemmel vegyült, olyan hatással volt rám, hogy váratlanul nem tudtam visszafogni magam, szemeim sárgás színekben izzottak, majd bekövetkezett az átváltozás, amit követően letepertem a fickót és megtámadtam. Miután végeztem vele, az erdőbe rohantam iszonyatos fájdalmat éreztem, végül átváltoztam, aztán ...mintha elsötétült volna minden. Reggel ott ébredtem fel az erdőben, karcosan, koszosan, mezítelenül. Szörnyen éreztem magam, visszavánszorogtam a hotelhez, Charlienak azonban nem mertem elmesélni, úgy éreztem, nem értené meg a dolgot, féltem attól, hogy így képes lennék neki is ártani. Ez miatt írtam neki egy levelet, ott hagytam neki a revolvert, majd leléptem a Thunderbirddel és meg sem álltam Fairbanksig. Fogalmam sincs, miért éppen egy ilyen hideg és rideg helyre jöttem, de úgy éreztem, itt senki nem keresne, se a családom, se a barátaim, sem pedig Charlie. Még csak néhány napja érkeztem, de remélem, sikerül kitapasztalnom, hogy mi is lettem, hogy mégis, mit kezdhetnék magammal...
Amiket szeret: cigaretta, sör, férfiak, foci, extrém sportok, tánc.
Amiket ki nem állhat: nyálas pasik, gyenge pasik, töketlen pasik, ha parancsolgatnak neki, ha nem ismerik meg és első látás alapján próbálják megítélni, ha kurvának nézik.
Rövidtávú célok: rövid távú célja nincs igazán.
Középtávú célok: Minél előbb találni egy állást és egy albérletet.
Hosszútávú célok: Megalapozni a jövőjét és bekerülni egy olyan közösségbe, ahol többé nem kell bujkálnia és rejtegetnie azt, hogy mivé lett.
Forrásmegjelölés: Több társoldalnál láttam...rákattintottam a linkre. ^^
Hirdető:
A hozzászólást Chantal McReary összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Május 06, 2012 4:52 pm-kor.
Két hiány van az ET-dben. Az egyik, hogy a születési dátum után kérjük az átváltozás dátumát is beírni. A másik az, hogy mit is műveltél első holdtöltéden, mert volt pár kontrollálatlan órád, felkészítés, és idősebb felügyelet nélkül.
Kezdőlap
