El kell hagynom a várost, pedig maradni akartam. Szükségük lehet gyógyítókra, ha kitör a baj, de meg se hallotta Lucas azt, amit mondtam. Mond, hogy legalább te se maradsz itt és biztonságban lesztek. Bár gondolom nem a közelünkben lesztek… De a lényeg az, hogy nem eshet bajotok. Kérlek, vigyázzatok magatokra Abie, nővérkém. Szeretlek! <3
Nem voltam rózsáskedvemben eme tiltás és kötelező elhagyás miatt, hiszen tudtam jól, még ha ő és Rocky nem is lesznek itt, attól még Balthazar ittmarad és érte aggódni fogok, ahogyan Anyámért is, ha nem lesz a távozok között. És akkor még a féltestvéremről vagy édesapámról nem is volt szó. Hosszú lesz ez az április... Főleg az álom óta voltam igazán nyughatatlan. Mi van, ha legközelebb Abie-t vagy Balthazar-t látom meghalni, vagy esetleg az unokahúgomat? Nem, ebbe bele se akarok gondolni...
Végül nálunk is úgy alakult, hogy pár hétig Anchorage-ban leszünk, amíg tovább nem áll a vihar. Elhiszem, hogy szerettél volna maradni és segíteni – egy felem nekem is. De hidd el nekem, így, három Vörös Holdas megszálláson túl... valahogy nem hiányzik egy újabb. Egyébként ha a mostani is hozza a korábbiak szintjét, lesz itt még bőven szükség ránk, gyógyítókra. Ne aggódj, vigyázunk! Aztán te, ti is... <3
Hozzám is eljutott a hír, hogy nem csak nálunk, őrzőknél lesznek olyanok, akik a várostól távolabb töltik a hónapot, de a falka is lépett az ügy kapcsán – már csak abban reménykedek, hogy nem lesz minden előzetes erőfeszítés hiába való... Így, hogy Killianről sincs semmi hírem hónapok óta, valahogy még nehezebb szívvel várom az áprilist, megnyugvás lenne egyfelől, ha legalább azok miatt nem kéne aggodalmaskodni, akik a városon kívül lesznek.
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
connected to: Nővérke time: Balthazarral való találka után
Ennek örülök, hogy biztonságban lesztek. Nagyon remélem, hogy ott semmi baj nem fog érni titeket. Elhiszem, hogy így érzed a dolgot, de akkor se könnyű elhagyni és tudom, hogy szükség lesz ránk, viszont inkább maradnék, mint mennék… Igyekszem majd vigyázni, de… Balthazar maradni fog, nem tudtam rávenni, hogy jöjjön el velem, velünk…
Abigail nem is sejthette, hogy az egész eljegyzés és minden csak kamu történet volt, el kellett volna neki mondanom, de mielőtt még észbe kaphattam volna, addigra már túlzottan benne voltunk és ennek köszönhetően pedig még furább dolgok történtek. Olyanok, amikre csöppet se számítottam a magam részéről és még inkább ostobábbnak éreztem magam, hiszen talán a nővéremnek végül igaza lett, vagy valami olyasmi.
connected to: Maeve time: hír után Én is nagyon remélem, Mae... Tudom, nem nagy vigasz, de elhiheted, gyorsan elrepül ez a pár nap, hét, aztán megint találkozhattok. Egyébként volt valami oka annak, hogy pont neked kellett menni, neki meg maradni?
Magam is félelemmel töltött el, hacsak az előttünk álló eseményekre gondoltam, ám nem akartam a kelleténél még inkább elrontani Maeve kedvét, hisz így sem lehet könnyű helyzetben – ellenben valahol örültem neki, hogy végül nem maradt a városban, hisz csak nemrégiben tért vissza, nem tudja még, mennyire a feje tetejére áll minden a Vörös Hold éjszakáján... ha nem lettem volna már többször is részese, talán én sem nagyon hinnék benne.
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
connected to: Nővérke time: Balthazarral való találka után
Tudod, most először igazán félek attól, ami várni fog, amikor visszatérek. Remélem, hogy igazad lesz. Nem tudom, egyszerűen Lucas számomra kötelezővé tette azt, hogy mennem kell. Talán valakinek a keze benne van, de valahogy még ez is eltörpül és lehet így jobb, mindenkinek… Ti ismerősnél fogtok megszállni? Ő jól van?
Sietve pötyögtem a sorokat és egyre inkább úgy éreztem, hogy lehet inkább felhívom. Túl sok mindent el kellene neki mondanom, de rájuk se akarom törni az ajtót. Talán a hívás lenen a legjobb megoldás. Sietve dőltem neki a falnak, s próbáltam kitalálni, hogy hogyan tovább, hiszen a bőrönd továbbra is üres volt. Pedig Balthazarral történt beszélgetés után pontosan tudtam, hogy nem maradhatok. Azok a rémképek túl elevenek voltak.
connected to: Maeve time: hír után Ez teljesen természetes. Nem vagy egyedül, a tavaly történtek után szerintem mindenki fél attól, hogy mi lesz, pedig egyikünket sem gyáva alakok vegyik körül. Ó, értem. Ez esetben, ha már úgy sem tudsz mit tenni ellene, kár bosszankodni miatta, attól úgy sem lesz sem jobb, sem könnyebb Az egyik társamnál szállunk meg átmenetileg, a párját tanítottam egy ideig. Amúgy eddig minden a legnagyobb rendben, nekik tavaly született babájuk, úgyhogy a lányok is jól elvannak. Nálatok mi a helyzet
Annyira nem volt rálátásom a falka ügyeibe, hogy tudjam, mi állt a bétájuk döntése mögött, és Lucast sem ismertem annyira, mint az őslakosok többségét, így meg sem próbáltam találgatni. Biztosra veszem, hogy megvan a maga oka, még ha nem is osztja azt meg Maeve-val. Istenem, mennyivel könnyebb lenne most ott lenni, hogy egy kis lelket öntsek a húgomba, mert rossz ez a tehetetlenség így, sok-sok mérföld távolságból.
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
connected to: Nővérke time: Balthazarral való találka után
Számomra még nem az… Fura ez az egész, de majd igyekszem normálisan viselkedni… Majd néha zargathatlak? Meg adsz majd azért magadról néhanapján életjelet? Ennek örülök, hogy ismerősnél vagy, akkor legalább van, aki vigyázzon rátok. S akkor jó babázást! Nálunk? Mindenki készülődik,teszi a dolgát. Nekem is csomagolnom kellene, de még mindig üres a bőröndöm. Itt hever előttem és egyetlen egy ruhadarabot nem tudok belerakni…
Eléggé fura üzeneteket írok, legalábbis magmahoz képest, de az utolsó találkozás óta még nagyobb lett a káosz és magam sem értem, hogy mi történik. Az ujjam újra a gyűrűre siklik, de most még kicsit másabbnak látom, mint előtte. Hiszen a valóság és a színdarab kezd eléggé összemosodni. Annak viszont tényleg örültem, hogy a nővérem már biztonságban van. Bár szerettem volna megölelni, de így talán jobb. Legalább a titok még rejtve marad, az, ami jó pár hónappal ezelőtt indult köztem és Balthazar között. Játék volt, most meg minden összekuszálodott. A nálunk dolgot is inkább értem a falkára, mintsem ránk. Legalább nem lehet baj, mert nem tudom mit írhatnék... "Minden a legnagyobb rendben, csak közben eléggé bonyolult a dolog?" Ezt tuti nem hagyná szó nélkül Abie, így inkább hallgatok...
connected to: Maeve time: hír után Persze, csak nyugodtan. Ha esetleg nem venném fel egyből, majd visszahívlak, csak Aida elég rapszodikus tud lenni a napirendjével... Persze, és köszi! Próbáld meg elfoglalni magad valamivel, amíg távol vagy, úgy sokkal gyorsabban repül az idő. Én is így vészeltem át az előző éveket, a leltározás például amilyen unalmas, annyira jól leköti az embert. (:
Igaz, az elmúlt éveket a városban töltöttem arra az esetre, ha szükség lenne orvosi segítségre, és a tavalyi évet leszámítva egész jól be is jött a terv... tavaly meg? Inkább hagyjuk, inkább hátráltattam az őrzőket, mintsem bármi hasznomat vették volna. Sajnálom, hogy ennyire megviseli a húgomat a távozás gondolata, de nem mondom, hogy nem érzem át a helyzetet... én is aggódok a férjem miatt úgy, hogy azt sem tudom, merre lehet, már több hónapja, de azzal is tisztában vagyok, hogy nem igazán lehet mit kezdeni az érzéssel, mint elfogadni. Mindenesetre azt már most biztosra veszem, hogy gyakran fogom hívni a hónapban...
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
Jó pár nap eltelt, miközben semmire se válaszoltam. Tudom, hogy nem kellett volna ezt tennem, de valahogy nem volt se kedvem, se hangulatom ahhoz, hogy írjak. S nem akartam még inkább hazudni Abigailnek, hogy minden rendben van. Elolvastam az üzeneteket is, de semmi lényegeset nem válaszoltam rájuk vagy talán semmit se. Bunkó dolog volt, de nem ment az, hogy még több hazugságot lepötyögjek.
Üzenet Abigail részére
connected to: Nővérke time: 2016.04.17. - este
Nem olyan régen beszéltem Balthazarral, akkor még jól voltak és minden rendben volt velük, remélem veletek is minden rendben van és jól vagytok. Sajnálom, hogy nem írtam eddig, de nem voltam olyan állapotban. Legszívesebben már hazamennék… Remélem nem hoztam rád a frászt túlzottan. Szeretlek nővérkém <3
connected to: Maeve time: 2016.04.17 este Látod? És már a hónap felén túlvagyunk úgy, hogy minden csendes. Nincs baj, igazából itt sem történt semmi különös, kimondottan békés minden. Bevallom, egy kicsit aggódtam, hogy esetleg történt valami, de... ez egy ilyen hónap Én is szeretlek, majd holnap este beszélünk!
Azonban honnan tudhatatm volna, hogy nem, hogy másnap este nem beszéltünk, de utána még legalább egy hétig sem? Hisz mindketten kómában töltöttük az időt...
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
Hola nővérke! <3 Rég hallottam már rólatok. Minden rendben volt? Mond, hogy te legalább nem ájultál be… Remélem azóta már itthon vagytok, mert… Szóval, ha lenne majd pici időd, akkor tudnánk picit beszélni? Vagyis sms-ben váltani pár szót?
dilis húgi
Összefüggéstelenségen meg igazából meg se lepődtem, hiszen még mindig túl boldog voltam és eléggé túl pörögtem annak köszönhetően, ami történt.
Nos... az ájulást nem úsztam meg, de legalább nem voltunk egyedül, és azóta sem történt semmi baj. Már itthon vagyunk, igen. Rád mindig van időm, délelőttönként szinte mindig itthon vagyok, akár át is ugorhatnál valamikor. Aida már hiányol, és ha látnád, mekkorát nőtt, mióta utoljára itt jártál...! Csak szólj, hogy neked mikor lenne jó, majd készítek valami finomságot (:
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
Ohh, ez nem hangzik jól, de örülök, hogy volt veletek valaki. Annak meg még inkább, hogy jól vagytok és már itthon vagytok. Én is kidőltem, ahogyan a krumpliszsák eldől, de ezt majd később. Nekem is nagyon hiányzik már, s alig várom, hogy újra a karjaimban tarthassam a hercegnőt, meg persze, hogy téged is megöljelek. <3 Valójában részben emiatt szerettem volna beszélni veled, de várj! Te, te időközben gondolatolvasó is lettél?! Arra gondoltam, hogy esetleg átugranék valamikor, ha neked jó, de nem egyedül. Sok mindent el kell mesélnem, de nem egyedül. Szeretném, ha Balthazar is jöhetne, de persze csak akkor, ha neked is jó. Nem akarok ott láb alatt lenni.
connected to: Maeve time: - Jajj, te... hallottam hírét, hogy Wasillát sem kerülte el a megmagyarázhatatlan kóma-hullám... Ami a gondolatolvasást illeti, úgy tűnik, hamar lebuktam... Sebaj, azért bőven van mit gyakorolnom, sajnos még nem megy mindenkivel. Balthazar, Balthazar... hmm, csak nem gyógyító-minikonferenciát tartunk? Hívd nyugodtan. És nem megmondtam már ezerszer, hogy ne aggodalmaskodj annyit minden felesleges apróság miatt? Ha baj lenne, ismersz, úgy is szólnék. Szeretettel várlak titeket!
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
Sokakat megtalált, de talán annyira nem is az, viszont ez nem ideillő dolog. Majd négyszemközt. Lehet, hogy jobban is jársz. Még a végén megőrülnél, ha mindig mindenki gondolatát tudnád, vagy szándékát, meg akkor sose lehetne téged meglepni. Igen, tudod, magas, sötét hajú, igazán jóképű és mókamester… Ja, meg a legfőbb ismérve, hogy mostanában gyakran látod mellettem. O:) Sose lehet tudni, hogy mikor van szükség ennyi orvosra. Te vagy még mindig a legjobb, akkor majd kereslek titeket, vagyis téged, hogy mikor lenne jó mindenkinek és akkor majd összeruccanunk. Legalább ti is jobban megismeritek egymást, én babázok. Mindenki jól jár. Most viszont rohannom kell, mert késésben vagyok a munkából, s még a végén dádá jár nekem. Szeretlek és majd beszélünk! Vigyázzatok magatokra, meg továbbra is legyetek jók, ha már van egy bajkeverő a családban, aki még dinka is lett időközben! <3
Sietve ugrottam bele a gatyámba, majd a cipőmbe, majd pedig felkapva a kocsi kulcsokat elindultam az autómhoz, hiszen a betegek nem varrják össze magukat. Majd pedig az ajtó csukódott, nyílt, hiszen a telefon ott maradt. Tiszta szétszórt vagyok. Vajon Abigailnek feltűnt, hogy valami nagyon nem stimmel velem? Hát nem tudom, de jobb most ezen nem is nagyon filozofálni, hiszen mostanában sok minden nem stimmel velem, azt hiszem... De boldog vagyok és csak ez számít.
connected to: Maeve time: - Igaz is... boldog tudatlanság! Igen, igen, megvan, hogy ki az, már láttam párszor. Spuri, el ne késs, mert hogy néz már ki egy pontatlan orvos? Majd egyeztetünk még, jó legyél addig is!
Ahogy visszaolvastam az előbbi pár üzenetet, újra és újra, akaratlanul is talányos mosolyra görbült a szám széle, mint aki valami nagy titkot sejt... vagy csak egy korábbi "jóslat" beigazolódását látja? Jó látni, hogy mennyivel jobb hangulatban van a szavai alapján kedves fogadott húgom, az pedig, hogy valaki szeretne bemutatni nekem, azt hiszem, pláne árulkodó... csak nem eljegyzés volt itt titokban?
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
[Az a bizonyos este másnapján (hajnal/kora reggeli órák)]
To my lovely sister <3
Könnyedén engedtem meg a vizet, mintha csak fürdőhöz készülnék, de valójában a hangomat akartam még inkább elnyomni. Muszáj volt beszélnem a testvéremmel, hiszen még mindig akartam elhinni azt, hogy az tegnap a valóság volt és nem csak a képzelet szüleménye, viszont a gyönyörű gyűrű még mindig ott virított az ujjamon, így kénytelen voltam elfogadni, hogy ez a valóság. A szívem még mindig hevesebben dobbant, amikor a történésekre gondoltam, miközben mélyen legbelül azért továbbra is féltem kicsit. Halkan nyitottam ki ismét a fürdő ajtaját, majd kilestem rajta, de mackó még mindig mélyen alud, így visszabújtam a „menedékembe” és elkezdtem tárcsázni. „Türelmesen” vártam, majd ha felvette, akkor sietve szóltam bele. - Szia! Ugye nem ébresztettelek fel? – igazából fogalmam sem volt arról, hogy mennyi idő. Annyit tudtam, hogy munkába nem kell mennem, mert az ébresztő nem jelzett, viszont aludni se bírta az eseményeknek köszönhetően.
Kihasználva, hogy Aida még az igazak álmát alussza, a konyhában igyekszem valami reggelinek meg tízórainak valót készíteni, amikor a pult túloldalán csörögni kezd a telefonom. Nem sokan szoktak ilyen korai időpontban keresni, így talán nem meglepő, hogy elsőként az jutott eszembe, talán valami baleset történt a harcosok hajnali edzésén... a kijelzőt megpillantva azonban egyből elillant ez a félelmem. - Mae? Nem, dehogy! Szerintem nem sok olyan ember akad a városban, aki előbb kelne, mint én szoktam. - mosolyogtam a telefonba, még ha nem is látta, a hangomon érezhette - Minden rendben? Vagy minek köszönhetem ezt a korai hívásod? - tartottam vállal a fülemhez a készüléket, miközben tovább folytattam a gyümölcspucolást. Miután nap közben gyakran összefutottunk, vagy meglátogattuk egymást munka után, és telefonálni sem épp ilyen időpontban szoktunk, így sejtettem, hogy most sem valami hétköznapi dologról lenne szó, hisz az később is ráért volna, ugyebár. Így azonban csak türelmesen várva reménykedtem, hogy jó hírrel fog szolgálni, és nem valami rossz történt vele.
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
Izgultam és még mindig alig tudtam elhinni. Valószínűleg Abie-nek is feltűnhetett, hogy valami másabb most, hiszen eleve nem volt szokásom suttogni, ahogyan idővel izgatottság is kihallatszott a hangomból. Megfordult a fejemben, hogy várok délutánig, hiszen azt beszéltük, hogy beugranak és megnézem a kishercegnőt is, hogy minden rendben van-e vele, de még se bírtam kivárni azt. Most szerettem volna megosztani vele. - Ebben igazad van, maximum azok, akik rosszban sántikálnak. – biztosan ismerte ő is azt, hogy „Ünnepélyesen esküszöm, hogy rosszban sántikálok!”. Bár nekem ilyet se kellene fogadnom, hiszen anélkül is sok bolondságot csináltam. – Persze, minden rendben van. - Egy aprót az ajkamba haraptam, de aztán végül ömleni kezdtek a szavak. Nem kellett kérlelni többször. – Balthazar tegnap itt járt… - nem mintha ez túlzottan szokatlan lenne – teljesen kicsípte magát, én meg gondolhatod éppen pizsamában nyitottam ajtót. Azt se tudtam, hogy mi van, de aztán egyszer csak…csak egy kis dobozkát vett elő. – ekkor kapcsoltam, hogy nem csak hadartam, hanem még kicsit a hangerőm is megváltozott. Sietve pattantam fel, mire majdnem megbotlottam valamiben, majd ismét kilestem a fürdőből, de még mindig aludt úgy, mint akit fejbe vágtak. – Megkérte a kezem és az esküvő is szóba került. Én… - nevettem el magam alig hallhatóan, hiszen nem akartam még nagyobb hangzavart csapni, de még mindig képtelen voltam igazán felfogni a dolgokat. Ezt pedig a nővérem szerintem tökéletesen megértette, hiszen nem olyan régen még neki is azt mondtam, hogy a szerelem badarság és hasonlóak. Most meg…
- Igen, bár a rosszban sántikálók is jobb szeretnek inkább éjszaka lecsapni, mintsem korán kelni. - tettem hozzá szelíden, elég volt csak a személyes statisztikáimat összevetni, mennyivel több balesethez mentem ki késő este, mint amennyihez hajnalban hívtak. Igaz, a Vörös Hold éjszakái azért egész sokat dobtak a mérlegen. Mielőtt azonban még hatalmukba keríthettek volna a rossz emlékek, gyorsan el is hessegettem őket. Csak egy újabb vidám hümmentéssel reagáltam le almapucolás közben azt, hogy minden rendben vele, majd tovább hallgattam a szép lassan csordogáló szavakat. - Hűha! - jegyeztem meg, csak hogy érzékeltessem, hogy itt vagyok. Érdekes látvány lehetett Balthazar elegás öltözékben, igaz, azt nem tudom, Maeve milyen gyakran látja úgy, de én többnyire eddig csak civilben, vagy orvosi egyenruhában láttam. - Csak nem...? -kérdeztem vissza csendesen lelkendezve, nehogy pont ezzel ébresszem fel a kisasszonyt, ám a hálószoba felé pillantva, fülelve úgy tűnt, még alszik életem csöpp értelme, így a figyelmemet ismét szeretett húgomnak szenteltem. - Maeve... ez csodálatos hír! Gratulálok! - kívántam tiszta szívemből, csatlakozva a csendes, boldog nevetéséhez, miközben már csak kíváncsiságból visszakérdeztem, hogyan folytatná a félbehagyott szavait? - Te...? Számítottál rá, vagy meglepett? Örülsz neki? Milyen a gyűrű? Tényleg, és a legfontosabb, döntöttél már? Igent mondtál? - zúdítottam rá az újabbnál újabb kérdéseket.
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
Amikor az imádott és egyetlen nővérem reagált, akkor csak még inkább belendültem és hirtelen úgy éreztem, hogy mindent el akarok mondani, de mintha a szavakkal nem lehetett volna kifejezni azt, amit most éreztem, vagy ami történt. Kezdtem úgy érezni, hogy valami nagyon nincs rendben velem, sose éreztem még ilyet. Egyszerre volt remek érzés, ugyanakkor talán kicsit ijesztő is számomra. - De-de, gondolhatod. Ő kiöltözve, én meg pizsamában. – kuncogtam el magam alig hallhatóan és a telefont még közelebb tartottam, mintha csak attól tartanék, hogy nem hallom őt, vagy csak muszáj volt valamibe „kapaszkodnom”. - Köszönöm, de én még mindig nem tudom ezt elhinni. Annyira fura minden… - fura vagyok még én is a viselkedésemmel. Elbújtam a fürdőben és egyből a nővéremet hívtam, hogy megosszam vele. Korábban ilyen dolog nem fordult meg a fejemben, hogy egyszer majd eljegyzés, esküvő dolog miatt fogok sugdolózni Abie-vel. - Egyáltalán nem számítottam rá, igazából eleinte még a frászt is hozta rám a fura viselkedésével. Sőt, ha tudtam volna, hogy mire készül, akkor biztosan nem egy Disney pizsamában keveredek elő. – de ez mégis annyira ránk vallott, hogy csak na. – Meseszép. Délután megmutatom, ha jöttök. – érezhette a lelkesedésemet, mert tényleg boldog voltam. – Igent mondtam, még abban a pillanatban, vagyis egy kisebb sokk után, de igen… Boldog vagyok, ugyanakkor nagyon félek is. Az egész annyira fura… - a végére pedig kicsit halkabbra fogtam a mondandómat, hiszen sose kötődtem még senkihez se ennyire. Tényleg nagyon boldog voltam, ugyanakkor még mindig picit féltem, ahogyan eddig is.
- Nem is értem, mi ezzel a probléma. Legalább nem az a snassz, éttermi vacsinál gyűrűt a desszertbe rejtő megoldás. - kuncogtam a telefonba, igaz, valahol biztos annak is megvolt a maga bája, meg volt, akinek az volt az álom-lánykérés, de az is biztos, hogy egyikőnk sem épp ez a típus. Elég csak a kandallón pihenő képkeret hátuljára ragasztott gyűrűre és hozzá mellékelt üzenetre gondolnom, vagy akár visszarepülni az időben egészen Indiába. - Miért lenne fura? - érdeklődtem kíváncsian, én magam részéről inkább a különlegeset, vagy emlékezetest használtam volna, az pedig, hogy hogyan is reagált, azt hiszem, valahol természetes. Nem vagyok a pszichológia és az emberi lélek rejtelmeinek tudósa, de azt hiszem, talán mindenki hasonlóan érez, amikor önszántából mondja ki az első „igen”-t. - Pont ez a szép benne. Ha tudtál volna róla, akkor meg biztosra veszem, hogy teljesen ráparáztál volna. Így esélyed sem volt. És nem értem, mi a baj a Disney-s pizsamával, Balthazar biztosan azzal együtt szeret olyannak, amilyen vagy. - még egy szeretni való apróság a sok furcsaság között, de azt hiszem, pont ez tesz széppé, különlegessé egy kapcsolatot, a sok, arcra mosolyt csaló pillanat. - Mindenképp! - biztosítottam róla, hogy Aidával ott leszünk, amúgy is volt róla szó, hogy benézünk hozzá ha végeztem a munkával, de így? Nincs az a pénz, hogy kihagyjam! - Butaság, miért kéne félni? Inkább örülj neki, élvezd ki minden pillanatát. Hamarosan férjhez mész... gondoltad volna amikor ide jöttél, Fairbanksbe, Maeve? - kérdeztem nevetve, hisz ismerem már pár éve, hogy tudjam, milyen, sőt... arra is emlékszem, hogy nem sokkal ezelőtt még milyen meggyőzően bizonygatta nekem a nappalinkban beszélgetve, hogy ő bizony sohasem lesz szerelmes senkibe. Erre nézzenek oda! Maholnap hajadonból belőle is férjes asszony lesz.
Destiny Maeve Bluefox
Tatkret
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 90
◯ HSZ : 451
◯ IC REAG : 382
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás
- Igen, ebben igazad van. És nem mondtam, hogy baj, de számomra ez még szokatlan. – nem rossz értelemben értettem és ezt szerintem Abie is tudta. Egyszerűen nehezen tudtam elképzelni még mindig magam úgy, mint egy feleség, vagy éppen mennyasszony. Mások ennyi idősen már legjobb esetben az unokájukkal játszanak, én meg most élem át az első nagy szerelmet. Az élet is mindig kiszámíthatatlan volt, de sose hittem volna, hogy egyszer ez még velem is megtörténhet, legalábbis régebben biztosan nem. - Ismersz nővérkém, nem olyan régen még a szerelemben se hittem, most meg… - szerintem nem kellett befejeznem a mondatot, mert így értette, hogy mire gondolok. Most meg hirtelen nem is nagyon akartam elképzelni a szürke hétköznapjaimat Balthazar nélkül. Túlzottan is fontos lett számomra. Szeretem őt és ez szerintem nem fog sose változni, és talán pont emiatt is van bennem egy kisebb félelem, hogy vajon mi lesz akkor, ha bármi miatt elveszítem őt. Tudom, nem lenne szabad ilyenre gondolni, de hát melyik nő fejében ne fordulna meg ez, ha egyszer szerelmes?! - Efelől kétségem sincs. – kuncogtam el magam. – Igazad van, ha tudok róla, akkor tuti, hogy nálad kerestem volna menedéket, mert nyuszi lettem volna. – vallom be sokkal inkább magamnak, mint neki. Így sokkal jobb volt, hogy meglepetés volt számomra az egész. Nem gondoltam volna azt, hogy egyszer ilyen lépésre fogja elszánni magát mackó, de örültem annak, hogy így tett. A mosolyt azóta se lehetett levakarni az arcomról. - Nem, egyáltalán nem gondoltam akkor még. Nem is hittem a szerelemben…. – mondtam alig hallhatóan. – De örülök annak, hogy te igen és végül neked lett igazad. Amit azóta érzek, hogy az élete részese lehetek, az leírhatatlan… Nagyon szeretem őt... – a boldogság pedig könnyedén sugárzott a hangomból. Tényleg nagyon boldog voltam. – Leszel a tanúm? – lehet, hogy nem így illik senkinek se feltenni a kérdést, de mire észbe kaphattam volna addigra már ki is mondtam.
- Tudom, tudom, hogy is felejthetném el? - forgattam a szemeimet, még ha telefonon ezt nem is láthatta. Szerencsére elég jól ismert, úgyhogy sejthette a hangom alapján, milyen reakció köszön vissza az arcomon, miközben beszélgetünk. - Akkor még szerencse, hogy nem tudtál róla. Bár ha nálam kerestél volna menedéket, valószínűleg akkor sem úszod meg, biztosan súgtam volna Balthazarnak, hogy segítsek neki. - fűztem hozzá nevetve, csak hogy tudja, számíthat rám. Igaz, elég „vicces” lett volna, ha úgy kell szegény fiúnak levadásznia a leendő aráját a gyűrűvel, mert az megijed tőle... - Tudod, Mae... sokszor mondják az emberek, hogy szeretni nem gyengeség, sőt! Talán ahhoz kell a legnagyobb erő, hogy az ember közel engedjen a szívéhez valaki mást. - felfedve a sebezhető oldalunkat, bízva a másikban, hogy nem fog visszaélni vele... hogy elfogad, szeret akkor is, amikor nem a legjobb formánkat hozzuk, és még lehetne elmélkedni rajta napestig. - Én... én nem is tudom, mit mondjak. - zökkentett ki romantikus ábrándjaimból egyetlen apró kérdéssel az ifjú menyasszony - -Ezer örömmel! Hatalmas megtiszteltetés lenne részemről. - biztosítottam arról, hogy számíthat rám ilyen téren, igaz, ekkor eszembe jutott az előttem álló jövő, s az, hogy koránt sem annyira biztos, hogy teljesíteni is fogom tudni... - Nem szeretnék türelmetlennek tűnni, csupán kíváncsiságból, mikorra tervezitek az esküvőt? - akármennyire is szerettem volna, sajnos nem avathattam be életem minden titkába, köztük abba sem, amelyik az április közeledtével egyre nagyobb súlyként nyomta a vállamat.