*Úgy érzem szétszakadok és nem csak kétfelé. Daniela, Mike és Achilles. Mindannyian megsérültek, csak én vagyok virgonc. Már amennyire lehetek amikor minden romba dőlt körülöttünk. A fájdalmaim csekélyek a többiekéhez képest, a ruhám nagyobb kárt szenvedett mint én. Némi bűntudat is keveredik az érzelmeim közé, noha valószínűleg feleslegesen, mégis úgy érzem az engem való védés volt rájuk káros hatással. Épp ezért olyan nagy bennem a segíteni akarás, s talán ez az egyik olyan sarkalatos pont az érzelmi szintem egekig lobbanásában, ami megakadályozza, hogy a farkasom felszínre törjön. Achilles közelsége, a pánikrohamaim alkalmával sikeresen használt mantra, mindez együttvéve akadályozza meg, hogy kényszerből alakot váltsak. Így viszont jobban tudok segíteni. *-Olyasmi. Bent tartja Sátánkát.*Kissé beletörik a nyelvem, de nem ez a lényeg. Achillesnek viszont feltűnik, ahogy rám néz…aggódik. *-Semmi bajom. Tényleg, csak menjünk innen.*Semmi olyan ami miatt aggódhatna. Küzdök azzal, hogy előbbre jussunk, hogy támogassam Achillest, hogy levegyem a terhet a válláról, küzdök azért, hogy a farkasom ne most akarjon körülnézni a világban. Nem ilyen próbát akartam magamnak, de ez is megteszi. Az orromba kúszik a füst szaga, most már csak azé, minden mást elnyom és a szemeimet is csípi, de nem mondom. Elég gonddal kell megküzdenie Achillesnek, ne foglalkozzon a sirámaimmal. Az ablaknál megtorpanok. Ugorjunk ki? Nem az emeleten vagyunk? Kinézek, a kifelé terjedő füsttől keveset látok, de annyit igen, hogy Achillesnek igaza van. Nem kell kidobnia, magamtól ugrok ki, vagy inkább mászok és érek földet könnyedén. Nyújtom a kezeimet Danieláért, de aztán eszembe jut, hogy mit mondott Achilles. Pedig elbírnám, nem lenne gond, abból viszont igen, ha nem beavatott szemek látnák amint a törékeny testemmel súlyemelést játszom. Elszaladok és nem kell messzire mennem, a karjánál kapom el az első kimenekülőt akiben látok elég potenciált arra, hogy segítsen. *-Gyere! Segíts! Arra, az ablaknál.*Nem várom meg, hogy válaszoljon vagy kérdezzen, húzom magammal, a farkasom meg körbeszaglássza. Ha nem jön, vonszolom akár a megmaradt inggallérjánál fogva, persze ez is adhat okot a gyanúra, de sietnem kell. Mikor Daniela biztonságban van odakint, már eszméletére tért. Letérdelek hozzá, a szemeibe nézek, hogy lássam mennyire tiszta a tekintete, Achilles jól állon ütötte. -Jobban vagy? Nem szédülsz?*Talán pont azért úszta meg ennyivel, mert elájult. Azt még mindig nem tudom, hogy Achilles miért ütötte meg, de bízom benne és abban, hogy tudta mit csinál. Majd ha minden rendben lesz, elmondja az okát. Felnézve az ablakra, várom, hogy Achilles is jöjjön, de ő visszafordult, eltűnt az ablakból míg én Danielával foglalkoztam. Törött bordával, vérző sebbel? Na neeem!* -Vigyázz rá, hívj orvost, mentőt!*Közlöm az odavonszolttal, hogy Achilles után menjek. Természetesen miután lesimítottam a ruhámat és megigazítottam a hajam, mert ez zsigerből megy, észre sem veszem, de menteni is szépen és rendezetten kell menni. Az már más kérdés, hogy cipő sincs rajtam és a talpam valószínűleg vérzik, a harisnyám halászhálónak is kevés lenne, de ez legyen a legnagyobb gondom. Ám mire nekiindulnék, Achilles felbukkan a látóteremben, én pedig megkönnyebbülök, hogy nem ment vissza, ezek után már nem is engedem, neki kellene az orvos, nem az állcsúcson vágott Danielának.*
A kis fekete helyett
A hozzászólást Catherine Benedict összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Feb. 07, 2018 6:59 am-kor.
Achilles Kilpatrick
Tark
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 394
◯ HSZ : 307
◯ IC REAG : 256
◯ Lakhely : Fairbanks, Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : Bazi nagy tetkók a karomon és a hason-háton
Ezt a kuplerájt, baszki. Hullik a fejünkre a plafon. Valaki kurva nagyot hazudott... Pillanatok alatt tele lett minden füsttel, porral, meg a szanaszét ijedezők energiáival. Vérzek, fájok, sajgok, sántikálok. Fasza. Megőrülök ettől az egésztől! Bessie jól van, az egy kicsit old a feszkón. - Az egy faszkalap, felejtsd már el! Az én kölykömet nem lehet így hívni, ezerszer megmondtam. Sátán, baszd meg. Majd megosztok vele pár dolgot. Hittanóra. Hogy tanuljon olyat is, amitől nem a női énje viszolyog. Nem bírom én az ilyesmit, a fordított keresztet, meg a hasonló faszságokat. Nem tudják, mivel játszanak. Az ablaknál el kell válnunk egy kicsit. Daniela KO-s testét lerakom, amíg segítek Bessie-nek kimászni. Aztán nagy erőfeszítések közepette emelem meg a spanyol nőstény. Nem nehéz. Én vagyok szarul. Az arcom, mint egy gyomorfekélyesé. ~A falnak beszélek?~üzenem neki fejben jó morcos hangon. Most mondtam, hogy ne ő nyúlkáljon! Elindul végre és hoz egy megtermett farkast. Ebben reménykedtem, hogy a mieink közül találok épségben lévőt, akinek a szíve is a helyén van. Majd leszakad a hátam, meg a csípőm. És mikor megérzem az energiát. Most nem tudok mit tenni, az utca népe előtt nem csapom le a nőt. Ha Alignak benne van, totális szopás lesz az egész. Akkor baszhatom a tervezett mentőakciót is. - Ki vagy te? - szólok az ébredezőhöz, hátha leesik neki, mit miért csináltam. Még új itt, csórinak máris bele kellett rázódnia. Nagyon remélem, hogy Daniela válaszol és nem más...
Csak bólintással jelzem Bessie számára, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, ami a testi épségemet tekinti. Vérzek, igen, tudom jól, de nem áldozok több értékes másodpercet a nőstényre és nem azért, mert bármi problémám volna vele, egyszerűen csak jelenleg sokkal fontosabb dolgom van, minthogy leálljak azon aggodalmaskodni, hogy vérzem. A hevenyészett nyomókötés rá megteszi, amit a leszakított ingujjamból kanyarítok a vágás köré. Farkasból vagyok, nem egy ilyen sérülés fog kifogni rajtam és elég gyatra malguk lennék, ha ennyitől kidőlnék és hagynék mindenkit a fenébe. Az első pórul jártat gond nélkül sikerül kihalásznom a törmelékek alól és szerencsére alkalmas embert is találok, akinek a gondjaira bízhatom; vigye ki innen. A második áldozat ugyanolyan szar passzban van, mint az első, hiába van eszméleténél, nem igazán van olyan állapotban, hogy beszélgetni tudjunk. Nem is cseverészni jöttem vissza, óvatosan kapom a karjaim közé, hogy vele is kifelé induljak, csakhogy az épület másként gondolja. Az utolsó pillanatban sikerül csak hátralépni, kis híján minket is maga alá temet a lehulló nagyobb darabja az emeletnek. A felkavarodott por a füsttel keveredve még inkább köhögésre késztet és nem sokon múlik, hogy kicsússzon a karjaim közül az illető. Óvatosan dobok rajta, biztosabb fogást keresve, amint csillapodik a köhögési ingerem. A szemem csípi az egyre nagyobb füst, marja a légcsövemet, a tüdőmet és érzem, ha nem találok kiutat, nem a hulló vakolat lesz a legnagyobb problémám, hanem a füst és az egyre kevesebb oxigén. Nem sokat látok, hát csak az ösztöneimre tudok hagyatkozni, hátha sikerül meglelnem az ablakot, amit Achilles kitört és kijáratnak használt. - Tarts ki még egy kicsit - egyre erősebben lüktet a fájdalom a karomban, de nem engedhetem meg azt a luxust magamnak, hogy teret engedek neki, sem magam miatt, sem a karjaimban tartott pórul járt miatt. Ki kell jutnunk innen, minél hamarabb, mielőtt ránk omlik az épület, vagy élve sülünk meg az egyre nagyobb lángok között.
Danielát gond nélkül sikerül kimenekíteni, s hiába tért magához, a földre fektetik egy sebtében feje alá tolt pulcsigombóc társaságában. Hogy ő vagy az atyjához siető Bessie szúrja-e ki elébb, hogy finom kis porfelhő száll fel a tetőterasz túlsó oldala felől, nehéz lenne megmondani, de mikor Achilles is kikeveredik az ablakon át, már egészen biztosnak tűnik mindhármuk számára, hogy a ház szépen lassan... saját magát temeti be a leszakadó épületekkel. Vajon hányan lehetnek még odabent? Elég sokan lézengenek már idekint, ki dühösen, ki sírva, mások megtörten meredve maguk elé... S vannak, akiknek egyik reakció sem húzza finom ráncba vonásait soha többé már.
[Mike]
Az ablakot a kintről beáramló hívogatóan friss levegőnek hála megleled, s bár egyre inkább összeomlani látszik feletted az épület, itt már akad segítséged kintről, akinek átadhatod a nyakadban levő sérültet, s utána te is kimászhatsz az utcára. Hogy még időben került-e gyógyító kezek közé a megmentett falkatárs... ki tudja?
// A 'végjáték' az utcákon lesz majd, ITT, de amennyiben Danielával a kikérdezést szeretnétek lejátszani, úgy folytassátok azt itt nyugodtan. ( : Illetve Mike, szeretnék tőled igen-nem dobást kérni, hogy túléli e a delikvens az ablakig vagy menthetetlen. >.
Kezdőlap
