Egy nagy terem, tele zsúfolt íróasztalokkal és számítógépekkel. A teljes stáb itt grasszál általában, és bármennyire ütközik törvénybe: állandó jelleggel úszik a kávé és dohányszagban az egész helyiség. Ez a terem mindig nyüzsög, valaki mindig kiabál valakivel, vagy telefonál, adott esetben a gépelés zaja roncsolja a belépők idegeit.
A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 18, 2014 1:52 pm-kor.
Szerző
Üzenet
Erin Carter
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 34
◯ HSZ : 257
◯ IC REAG : 223
◯ Lakhely : New York, Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : általában mindenhol feltűnést kelt
Bár Sergei alapvetően nem egy agresszív állat, mégis indulat volt ül ki az arcára, amikor Eugéne mellém lépve átölelt. Hat éven át hitegetett azzal, hogyha majd eljön az alkalmas pillanat, elválik a nejétől, de még túl kicsi a gyerek, még nem akarja ezzel felbolygatni az életét. Mintha bármit is jelentett volna, amikor Minszkbe hagyta, és évente csak egyszer járt hozzá haza. Tekintetem a felemelt kezére siklott, amint még mindig látszott a karikagyűrű nyoma, amit soha nem vett le a kezéről, akkor se, amikor együtt voltunk. - Foglalásunk van. Hol szálltál meg? Szólaltam meg kissé megenyhülve. Most már nem is tudom hányadik alkalom ez, amikor a vacsora környékén valami közbejön. Mintha valaki odafent nem akarná, hogy ez az interjú elkészüljön. - A Holiday Innben. Holnap vacsora? Megráztam a fejem. - Ebéd, délben… Láthatólag nem örült, de kénytelen volt belemenni, mert vagy ez, vagy semmi. Kétlem, hogy a hotel éttermében jelenetet rendezne, ahhoz túlságosan forgalmas dél környékén. Ráadásul az ebédidőre hivatkozva bármikor felállhatok az asztaltól, ha úgy érzem, hogy itt és most nekem elég volt a társalgásból. - Rendben. Tekintete pár pillanatra Eugéne-re siklott, mintha mondani akarna neki valamit, de aztán mégse szólalt meg. - Akkor holnap. Dugta zsebre a kezeit, majd sarkon fordulva indult meg gyalogszerrel. Larry látványosan utána fordult, majd a virág szárait betuszkolva egy szemetesbe biccentett oda Eugéne-nek. - Menjünk. Léptem oda a kocsihoz, aztán beülve az anyósülésre, tettem a táskámat az ölembe. Amikor elindultunk, néhány pillanatig csak magam elé bámulta, majd Eugéne felé fordultam. - Azt a csokrot te vetted nekem. Hogy került Sergeihez? Elég valószínűnek tartom, hogy amíg mindketten rám vártak, beszélgetésbe elegyedtek, főleg mert érzem Eugéne szövetkabátján is a frissen égett dohány szagát. - Fogalmam se volt arról, hogy ide fog jönni. Nem magyarázkodásnak szántam, csak még mindig a történtek megdöbbentő hatása alatt vagyok, és akkor még nem is tudom azt, amit Eugéne tud. A táskámban rezegni kezdett a mobilom, majd felcsipogott… jelezve az sms-t. - Ezt nem hiszem el… Persze első gondolatom Sergei volt, amikor elővettem a telefont a piros lámpához érve, ám a kijelzőn Larry neve szerepelt a boríték alatt. „Ne felejtsd el megkérdezni arról, amiről beszéltünk! Jó étvágyat!” - Larry szeretné, ha megint segítenék az öngyilkos irodalmárok ügyében…
Indexelve sorolt be a gyér forgalomba, majd pillantott a nőre. - Nő nem bánt még így virággal, amit neki vettem. – mosolyodott el, majd bólintott. – Neki adtam. Előadta a sztorit, hogy eljött megkérni élete nagy szerelmét, akit hosszú ideje nem keresett, de bizonyos benne, hogy a nő igent mond, hisz minden nőnek ez az álma. Gondoltam, had legyen igazán romantikus a nyomorultja, így is olyan ideges volt, hogy szinte harapta a cigarettát. Álmomban nem gondoltam, hogy hozzád jött…valahogy nem a te… - gondolkodott el a szón, nem akarva megbántani a nőt. Mégiscsak nagy szerelem volt. - …magam után nem tudom elképzelni. – maradt csak ennyiben véleménye, majd a nő szavaira bólintott. - Nem szükséges magyarázkodnod. Van múltad. Nekem is. – vonta meg a vállát. – És ha hat évig volt a szeretőd…nos valóban érdemel a dolog egy beszélgetést. Még akkor is, ha nem repesek az örömtől, hogy egy héten belül két exed és az anyád is megpróbál lebeszélni rólam. – pillantott a nőre egy félmosoly kíséretében, azonban ahogy meghallotta Larry ötletét, azonnal lefagytak vonásai. - Meg ne tudjam, hogy a közelükbe mész. – volt ellentmondást nem tűrő. - És Larrynek se kéne, de az nem érdekel. Mégis mi a francnak kéne neked részt venni ebben az egészben? – morogta, miközben lekanyarodott a folyó mentén.
Erin Carter
Ember
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 34
◯ HSZ : 257
◯ IC REAG : 223
◯ Lakhely : New York, Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : általában mindenhol feltűnést kelt
- Hogy mit akart? Szerencse, hogy nem én ülök a volánnál, mert most padlóig taposnám a féket. Hangtalanul tátogok néhány lélegzetvételnyi ideig, aztán beletúrok a hajamba idegesen. - Teljesen becsavarodott. Morrantam mérgesen. - Soha nem mondtam neki azt, hogy vegyen el. Csak annyit akartam… hogy ne „az egyik nő”, hanem „a nő” legyek az életében. Persze, hogy szeretnék férjet, gyerekeket… családot. De nem most, és nem így. Fel nem foghatom, miből gondolta azt, hogy ha egy lánykéréssel robban vissza az életembe, akkor majd „ellovagolok” vele a naplementében, mint a romantikus filmek végén. Amikor anyát és Willt említi, futólag gyilkos pillantást vetek felé. Ha anyámra… de főként Maddie-re gondolok, aki elfecsegte anyámnak a dolgokat, akkor úgy érzem, felmegy a vérnyomásom kétszázra. Már komolyan csak az „hiányozna”, hogy még Jenkins is beállítson, és költöznék egyből Tűzföld valamelyik legeldugottabb szigetére. Még szerencse, hogy egy erre tényleg nulla esélyt látok. Felsóhajtottam. - Megmondtam neki előre, hogy pontosan így fogsz reagálni, ha elmondom neked a briliáns ötletét. Vontam meg a vállamat, majd a befagyott folyóra vetve egy pillantást, fordultam vissza Eugéne felé. - Van az a fiatal lány, akiről még beszéltem neked az olasz étterem felé menet... Aki úgy 20 körül lehet. Miának hívják, és elmondta Larry-nek, hogy terhes. Larry úgy érzi, hogy megingott, és talán ez jó alkalom lenne arra, hogy kihozzuk Lasaruss szektájából. Rólam kérdezte Larry-t, hogy én hogy vagyok… hogy viselem a „terhességem”. Állítólag nincs kivel beszélgetnie erről, ezért Larry úgy gondolta, hogy én talán hathatnék rá. Konkrét infókat is ki szeretne húzni szerencsétlenből, de legalább a segítő szándék is munkálkodik benne. Nem kéne oda visszamennem. Lasaruss-ék nem is tudnak az állapotáról. Larry szerint talán az is elég lenne, ha telefonon beszélgetnék vele… Tenyerem Eugéne combjára simult. - Nem tudom. Bennem van az, hogy segítenék neki… de mi van, ha valami olyat mondok, ami miatt ő lesz a következő, aki véget vet valami elborult verset kántálva az életének? Én nem vagyok lélekbúvár, nem tudok hatni az emberekre. Fogalmam sincs, mit mondhatnék neki. Larry ügyesen manőverezett. Elérte azt, hogy lelkiismereti kérdést csináljak ebből az egészből.
Kezdőlap
