2014. 03. 25. To: "Dear Naomi" Szia! Mizújs? Hogy telik a napod? Rég láttalak, gondoltam beköszönök kicsit :)Cuppanat! Vigyázz magadra! <3
Amint rányomok a küldés gombra, már érzem, hogy elég röhejesre sikerült ez az üzenet. De egyszerűen muszáj volt írjak neki, mert úgy éreztem, hogyha nem teszem, akkor teljesen elszakadok a reális külvilágtól. Kell a kapaszkodó. Nem tehetek róla. Csak kell és kész.
A hozzászólást Pandora Scarlet Mallory összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 19, 2014 3:39 pm-kor.
2014.03. 26. 19:25 perc To: "A szelence gazdája" Szia! Arról már lekéstem, hogy vigyázzak magamra. Tegnap egy elmebeteg nő laposra vert, szóval nem ez életem csúcspontja, elég rossz állapotban vagyok, de megleszek. Puszi Neked is! Hiányzol!
A Mandyvel való beszélgetésem után muszáj voltam írni neki, legszívesebben felhívnám, hogy halljam a hangját, és legalább egy kis erőt merítsek belőle, de nem hiszem, hogy tudnék úgy beszélni vele, hogy ne jöjjön rá, valami nagyon nincs rendben velem.
A hozzászólást Naomi Sharp összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 19, 2014 3:44 pm-kor.
2014. 03. 26. To: "Dear Naomi" Minden rendbe fog jönni! Hamarosan meglátogatlak, ha az elemek nem esküsznek össze ellenem. Légy erős!
Írnék még, de egyrészt a kocsiból ennyire telik fél kézzel, másrészt pedig nem is tudom, hogy mit mondhatok végül el neki. Rettegek, hogy mi lesz, ha ez a titok közénk ékelődik, mert ő másodszor sem fogadja el az elhívást. Mit mondok majd neki? Hogy síbalesetben sérültem meg? Szent ég! Kezdhetem kitalálni a hazugságokat, hogy minden eshetőségre felkészüljek. Hamarosan látom. Látni akarom. S ahogy így mellettünk suhan el a táj a kocsiablakon kívül, én magam megpráblok nem gondolni semmire. Olyan jó lenne kiüríteni az elmém, pihentetni, nem törődni a lehetséges jövővel. Hát, ez nem az én erősségem. Minél jobban igyekszem elűzni a gondolatokat, annál több tör rám. Franc egye meg! Feladom. Naomi, kérlek.. tégy belátosod szerint. Rendben leszünk. Végül mind rendben leszünk!
2014.03. 26. To: "A szelence gazdája" Őszintén? Kétlem, hogy az én életemben valaha rendben lesz már bármi is. Nem fogadhatok látogatókat, nem tudsz jönni... Majd beszélünk, ha rendbe jöttem.
Nem tudom másként leszerelni, nem mintha ne akarnám látni, de ha esetleg belőle nem lett Őrző, akkor nem jöhet ide, ha pedig a kórházban keresne, akkor szöget ütne a fejében, hogy miért nem vagyok ott. Egyszerűbb lesz így, őt legalább megóvom, bármennyire is szeretném, ha itt lehetne most velem, még nem tudok semmit a körülményeiről. Ha emléktörlésen kellett átesnie, szükségem van néhány napra, hogy feldolgozzam, és ne nézzek rá olyan szomorúan, mint egy utcán hagyott kiskutya. Mi lesz velünk? Azt hiszem, ma még nem szeretném megtudni erre a választ, akármi is legyen az. Ha pozitív, az lesz holnap is, ha pedig nemet mond, úgy egy nappal kevesebbet emésztem magam még egy valami miatt.
2014. 11. 23. To: "Dear Naomi" Úristen, de gáz! Adj egy ásót, hadd ásom el magam! Megcsókoltam Dimit. Jó, oké, szájra adott puszi volt, de akkor is.. ráérsz holnap? Fel kéne falni egy tonna csokit azt hiszem.
Az O'Connors mosdójába is csak azért megyek ki, hogy írjak egy smst Nonónak. Egyszerűen nem bírom magamban tartani, hogy mekkorát is sikerült égjek. Azt már le sem merem pötyögni, hogy utána mit sikerült Dimitrisszel közöljek. Bakker! Menten elpusztulok, azt hiszem. Bár így a tükör előtt állva a fejemen szerencsére csak a haj vörös, ezt realizálom örömmel. Azt hiszem vissza is mehetek. Hátha nem keveredem több zűrbe ma. Ehh, kellett ez nekem? Ügyes P.S., ügyes!
2014. 11. 23. To: "A szelence gazdája" Miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii? Csokit és csókot bármikor. Vagy mi. Remélem tudod, hogy miután körbevigyorogtam a fejem, elképzeltem, és nem bírom abbahagyni a nevetést. Sírok...
Hát ez nagyon kész, és még ő röhögött ki, illetve hát, nem engem, hanem Connort, hogy annyira meghatotta az első csókunk amennyire. Te jó ég. El sem hiszem, hogy tényleg ezt írta. Elolvasom még egyszer, aztán úgy döntök, muszáj még vésnem valami értelmeset is neki.
2014. 11. 23. To: "A szelence gazdája" Részeg vagy? És ő? És mit szólt? Egyébként meg, akár véletlen volt, akár nem, szerintem nem kell szégyellned magad miatta. Szeretlek, legyen szép estéd! Puszi!
Majdnem eldobom a telefont, amint megkapom az üzenetét. Egyszerre leszek állati dühös, kíváncsi és szomorú is. El nem tudom képzelni mi minden van most Naomiban, de ha bennem ennyi érzés szaladt át egyszerre, akkor azért tippelni tudok.
2015. 05. To: "Dear Naomi" Hogy micsoda? Pontosan hol? Menjek és mentselek ki? Rohanok, csak egy szavadba kerül! (hug)
2015. 05. To: "Dear Naomi" Persze, gyere! De inkább Annieékhez csengess, átmegyek oda. Van kulcsom, ők pedig elutaztak. Kitartást! Veled vagyok. <3
Nem kell, hogy Claude mindent halljon. És egyébként is lábujjhegyen járok a lakásban, amióta hazajött. Nem akarom zavarni a gyógyulásban mindannak ellenére, hogy lassan azt sem tudom, hogy tényleg volt-e bármi baja. Nem mertem közölni vele, hogy kissé őrültnek vélem mostanság, pláne amióta orvosnak hiszi magát.
Rendben, most indulok, 10 perc. Ne félj, taxit hívtam. Kérek zsepit. Sokat. És csokit... még többet. Szeretlek, és előre is bocsánat!
2015.05.23.
Tudom, hogy nagyon sokáig fogom ma még zsibbasztani az agyát, és nagyon sok könnycseppet hullajtok majd előtte, illik hát előre bocsánatot kérnem... Már azelőtt záporoznak a könnyeim, hogy eljutnék a kiérkező taxiig. Ebben a pillanatban gyűlöltem a világot, de legjobban benne önmagamat.
To: Naomi Elküldtem. Nem magyarázkodott. Elment. Vége van.. a kanapé lángokban áll. Szeretem őt!
Nem tudom, hogy komolyan veszi-e a kanapés dolgot, de tény, hogy igazat írtam neki. Mi baj lehet? Hiszen az udvaron gyújtottam fel, csak nem kóstolják meg a lángok a házat is //Dobás//. Vagy ha mégis? Valaki csak értesíti a tűzoltókat. Mondanám, hogy Annie, de a Fox ház még mindig üres.
Mi van? Miért küldted el? Nem értek semmit, Panda... Mi történt? Menjek? Ugye nem gyújtottad fel tényleg a kanapét?
2015.05.23.
Válaszolok szinte azonnal, és nem mondom, hogy nincs rajtam a tökéletes pánik, de remélem, ez csak valami költői kép... Mindenesetre azért felhívom a tűzoltókat, mert ha tényleg felgyújtotta, abból durva dolgok lehetnek... Akármi legyen is, én inkább elindulok. A taxisok szerintem lassan fejből fogják tudni a számomat.
Még mielőtt megtudta volna az igazságot, lőttünk egy képet. Egyébként egy tündérien okos és értelmes kislány. Most beszél Jacksonnal, mint legjobb barátjával. Nagyon félek... bár itt lennél. Nonó
Időt kért. Beszélni szeretne a legjobb barátjával, szóval Jackson New Yorkba jön. Csodás, hogy tőle függ a helyzetem, igaz? Azt hiszem, ma menthetetlenül telezabálom magam fagyival. Megnéztük a Bambit. Imádom a kiscsajt, fantasztikus egyébként, egy találkozás után is órákig lennék képes mesélni róla. Jó éjt! Szeretlek!
A LEGJOBB BARÁTJÁVAL? Szent szatyor! Annyira szeretnék most ott lenni veled. Vinnék sztracsis fagyit, egy kamionnyit. *ölel* Egyébként biztos imád, ne félj, nem fog semmi rossz történni. Ajánlom, hogy ez a Jackson se kavarjon bele. Talán gyerek-ügyben normálisabb lesz majd. U.i.: A kép állati cuki rólatok! *.*
//Bocsi, hogy loptam, de olyan rég szemezek vele, olyan szép *.* //
Azzal. Elég ironikus az élet, nemde? Én is szeretném, ha itt lennél, de az is sokat segít, hogy olvashatom a soraidat. Nem, ő nem kegyetlen, szerintem nem tenne ilyet. Ui.: Ugye? Kösziii! *.*
Ez rettenet, én... nem tudom, meddig fogom még bírni. Miért nem hallgattam a józan eszemre, és mondtam nemet? Miért vagyok ekkora, önmarcangoló, hülye picsa?
Nem vagy az! Csak nagyon nagy a szíved. Mi történt? ): Gyere bármikor, tudod hol vagyok, rád mindig van időm! :*
SMS
From: P.S. To: Nonó
2015. November 21. 09:50 am
Mit szólnál a most azonnalhoz? Vagy a mához? Ha Mayát nem zavarja, akkor tarthatunk pizsipartyt is, Claude elutazott, szóval nem kell hazajönnöm éjszakára. Meg amúgy se kellene. (;
Holnap? Ma már elígérkezett egy másik pizsipartyra, de tutira imádna kettőt egymás után, de ebédelni elmehetnénk! Vagy vásárolni. Mondjuk hat tonna csokit, meg ruhákat, amikbe utána beleférek. <3
A holnap a pizsipartyra tökéletes. Van a kisasszonynak kedvenc csokija? A tiédet tudom. Úgyis éhes vagyok, menjünk! Kellene nekem is pár új gönc, egész kifogytam a türkizkészletből.
SMS
From: P.S. To: Nonó
2015. December 24. 8:17 pm
Boldog Karácsonyt! Érezzétek jól magatokat, semmi rosszra ne gondolj, ez a szeretet ünnepe! :* <3
SMS
From: P.S. To: Nonó
2015. December 27. 22:43
Elment. Még jó, hogy az utolsó pillanatban, égi jelként elmaradt az esküvő, legalább nem kell a papírokkal szöszmögjek. Nincs gáz, béke van. Egyszerűen csak belefáradtam, hogy mindenért én legyek a hibás.
Akkor két óra múlva a szokásos helyen? Beújítunk pár türkiz göncöt. Ééés a csoki része mindegy, legyen benne valami epres, az a lényeg. <3
SMS
From: Naomi To: Panda
2015. December 24. 08:59 pm
Neked is drága Pandám! Legyen csodás Karácsonyod! <3333
SMS
From: Naomi To: Panda
2015. December 27. 10:45 pm
Negyed óra múlva ott vagyok!
Holnap ugyan már indulunk, de bekopogtam Jacksonhoz, és szóltam, hogy égető legjobb barátnő probléma van, és átugrom Pandához, legkésőbb kilencre jövök, ne aggódjon, az indulást nem késem le. Nem lakott messze, szóval még taxit sem kellett hívnom, és csak azért tartott eddig, mert rohadt sok idő annyi réteg ruhát magamra aggatni este 11 magasságában, hogy túléljem az utat odáig.
Meglepően sztoikus nyugalommal fogadtam a mai beszélgetésünk eredményét. Ugyan ez a nyugalom volt az, ami lecsalta ujjamról a gyűrűt, s tette vissza abba a dobozba, amelyikben megkaptam, majd mielőtt utoljára - szerintem igen, szerinte nem - megöleltem volna Claudeot, belecsúsztattam a kabátja zsebébe az ékszert. Nem akartam drámát, csendesen és mondhatni békében váltunk el. Nem volt sok holmija, amit össze kellett volna rakjon, nem kért benne segítséget és én nem ajánlottam fel. Mert nem akartam - akármi is történt - hogy azt érezze, ki akarom tenni őt az életemből. Szerettem, ez nem vitás, s talán még most is szeretem, de ami közöttünk volt, amit mutatott felém, az eltűnt már. Szerinte azért, mert én nem mentem be meglátogatni sérültségében az Innbe áprilisban, s akkor zúztam mindent szét, ami közöttünk szép volt, szerintem meg azért, mert nem volt képes behódolni az alfának. Rendben van, nem kértem rá. De tudnia kellett volna, hogy a maradására vágyom, arra, hogy legálisan lehessen a férjem, s ne egy magányoshoz kelljen kötni az életem. Amilyen hirtelen vettem rá, hogy elvegyen, olyan lassan halt ki belőlem azt ezt illető vágy. Pedig még Phil is eljött volna, pedig a ruhát is megvettem.. Lényegtelen. Én nem megyek sehová. - suttogtam fülébe, mielőtt kilépett volna az ajtón, majd némi daccal szorítottam össze ajkaimat meghallva búcsúját. Már megbeszéltük, s én még mindig nem értem - mondta, s ezzel mosolyt forgatott tőrével szívemből ajkaimra. Szerintem te vagy az, aki nem értesz meg engem. Vigyázz magadra. Ha úgy érzed, hogy visszajönnél, tudod hol találsz. - szórtam csókot a levegőbe, s ezzel elengedtem. Becsuktam az ajtót utána és tudtam, hogy vége van. Mert nem fogok várni rá, nem éri meg. Vártam már, vártam másra is, mindig csak a könny jutott. Most viszont nem tudok sírni alakult sorsunk fölött. Csak Naomi smsét megírva és megkapva szeretnék megindulni, hogy főzzek egy teát. Hiányzik. Mindig fog. De ahol nem szeretnek, ott nem tudok maradni, s ilyen volt az utóbbi hónapokban - sőt, visszatekintve mindig - ez a kapcsolat. - Ti nem elutaztok? - nyitok ajtót Naominak, a félfának dőlve forró teától gőzölgő bögrémet szorongatva. Nincsenek kivörösödve szemeim, nem vagyok nyugtalan. Egyszerűen csak csendesen, fásultan szomorú vagyok, ennyi az egész. Leteszem a bögrét a kis szekrényre az előszobában, s miután becsuktam az ajtót Naomi után, lesegítem a kabátját, s annak fogasra tételével foglalatoskodom, olyan precizitást csalva elő magamból, amilyent rég nem tapasztalhatott tőlem senki sem. Végül fordulok, s ölelésembe vonom Nonót, nem törődve azzal, hogy a teám hol maradt. - Tényleg nincs semmi baj. Így volt helyes. - karcolom a kettőnk között megszűntetett távolságba és hirtelen nem tudom, hogy hazudok-e vagy tényleg így gondolom. - Köszönöm, hogy jöttél. - teszem még hozzá, mert erről legalább tudom, hogy így igaz. Ő az egyetlen, más - úgy látszik, a példa is mutatja - nem visel el.
Kezdőlap
//
//
