2014. 03. 25. To: "Dear Naomi" Szia! Mizújs? Hogy telik a napod? Rég láttalak, gondoltam beköszönök kicsit :)Cuppanat! Vigyázz magadra! <3
Amint rányomok a küldés gombra, már érzem, hogy elég röhejesre sikerült ez az üzenet. De egyszerűen muszáj volt írjak neki, mert úgy éreztem, hogyha nem teszem, akkor teljesen elszakadok a reális külvilágtól. Kell a kapaszkodó. Nem tehetek róla. Csak kell és kész.
A hozzászólást Pandora Scarlet Mallory összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 19, 2014 3:39 pm-kor.
- De igen, azonban délelőtt tíz még messze van. Mondtam csendesen, és őszintén, jobban fájt látnom ezt az arcát, mint fájt volna az, ha sír és tombol, mert úgy éreztem, hogy ez legbelül jobban fáj. Talán tévedek, nem tudom, de így gondolom, már csak azért is, mert az utóbbi hónapokban én is csendesen szenvedek, és mert rég fájt valami ennyire, mint az utóbbi időben minden egyes nap, minden tökélyre faragott boldog mosoly. Kibújok a kabátomból, meg minden másból, ami a meleg házban fölöslegesnek tűnik, jelezni kívánom ezzel azt, hogy bármit is érezzen, mondjon, tegyen, én itt maradok ma vele, akkor is, ha nincs szüksége rám. Akkor mondjuk azt, hogy nekem van rá, a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. - A helyes nem mindig az, ami a szívünknek is jó. Értem ezt rá, magamra, úgy általában mindenre, mert biztos, hogy sokak szívében tombol olyasmi, amit a világra ordítana, de nem teheti, mert túl sok fájdalmat vonna magával akkor is, ha neki magának az lenne a jó. Pandának túl sok volt mostanában a pofomból, kétszer hitte azt a szíve, hogy szerethet, s mindkétszer csalatkoznia kellett. Nem hiszem, hogy így kellene lennie, hogy ezt érdemelné, de nem mondok semmit, mert úgy érzem, nem tehetem, mert most nem enged be, és ezt tudomásul kell vennem. Talán majd eljön ennek is az ideje, nem tudhatom, de ez az ő fájdalma, az ő gyásza, élje meg úgy, ahogy ő szeretné. Az ölelésem őszinte és meleg, érezze, itt vagyok, ha kellek, akkor is, ha nem, csak őérte. - Bármikor. S ez sem hazugság, mert vannak, akikért földrészeket utaznék át, ha úgy érzem, szükségük van rám, pár utcasarok nem nagy ügy, ezt bárki beláthatja. Nem tettem semmi különöset, csak igyekszem olyan barátnő lenni, amilyet megérdemel, remélem, sikerülni fog valaha megütnöm a mércét. Féltőn simogatom meg a haját, s nem eresztem, talán percekbe simulnak a pillanatok, de annyira nem számít, most csak az, hogy itt legyek vele.
Megint egy kóbor. Megint egy kanapé. És nem csak képletesen. Hát baszki, hülye vagyok én?! (El nem tudod képzelni milyen helyes! *.*)
Ne hívj, Dimi itt hortyog mellettem a vonaton. Szerintem aznapos. Elég rumszagú, de na, nem volt szívem ott hagyni, ha már megleltük Zackievel az állomáson. (Csoda, hogy nem fagyott oda. Majd kifaggatom merre kalandozott, hadd röhögjünk xD)
Nos, erre inkább nem válaszolnék, mert... nem, és kész. (Mintha az lenne a lényeg, nem mintha jobb pasit az életben láttam volna a kanapéégetős ex-férjedtől... Na jó, Jacksonnal elfogult vagyok, de az nem ér.)
Nem hívlak, ellenben lassan már elfelejtem hogy nézel ki, benézhetnél valamikor, vagy átmegyek én, csak viszem a mini boszorkámat, ha nem gáz. Ha gáz, akkor is viszem.
Jöhettek bármikor, semmi bajom Mayával, sose mondanám, hogy ne hozd. (:
Azért nem kicsit felhúzom az orromat, Claude emlegetése övön alulra sikerült. Persze, az ember legyen őszinte a barátaival. Imádom Nonót, de néha azért ő is tudja hogyan bánassa meg velem, amiért kinyitottam a szám. Főleg, mivel majdnem napi szinten találkozunk, talán két hete nem voltam a gyógyszertárban nála ebédidőben, s az sem rajtunk múlt, hanem az elemeken. Én nem értem, komolyan. De nem óhajtok vitázni, nem akarom, hogy észrevegye, szóval maradtunk a kultúrstílusnál, ami az üzenetváltást illeti. Jobb ez így.
Ne húzd fel azt a szép orrod, jó? Én csak féltelek, és a kanapék meg te nem vagytok jóban, szóval... egyelőre fogalmam sincs, mit szóljak ehhez, de ha azt mondod, örüljek neki, örülni fogok.
Arról meg nem tehetek, hogy két hét rohadt sok a legjobb barátnőm nélkül, és kész. Ez akkor sem fog megváltozni, ha 120 éves vén veterán nyanyák leszünk, és majd boxoljuk egymást a tetoválómesteri címért...
Nem tudom. Csak jólesett egy kicsit élni megint s nem azon sopánkodni miért olyan elbaszottul sikertelen az életem. Tudom, én keresem magamnak a bajt. Meg az inaktív mentorokat és a sértődős lakótársakat. Amúgy nem hiszem, hogy bármi lesz belőle, szóval inkább felejtsük el. (: Mayszika hogy van? És TI?
Élj, és igazad van, ne törődj azzal, mi lesz holnap, mert az sem jó, amit én csinálok. Legalább neked van szexuális életed, még akkor is, ha csak kanapékra korlátozódik. Kár, hogy nem találtak fel hordozhatót, mi? Amúgy meg ki tudja... Lehet, hogy pont akkor üt be a dolog, ha nem is látsz rá esélyt.
Él, mint hal a vízben, edzi az idegeinket, de egyébként a végtelenségig imádni való, és csak rébuszokban. S még mindig tart az igazgatói iroda látogatás mentes időszak. Mi... nos, apró lépések. Szeretem, nagyon, és kinyír az, hogy még mindig túlságosan távol van, de tudom, hogy nem várhatok csodák azok után, ahogy elbántam vele, szóval igyekszem türelmesnek lenni.
Volt szó róla, hogy beköltöznél a volt lakásomba... Még szeretnéd? Mert a tulaj megkeresett pár napja, hogy ha úgy van, kiadja másnak, ne fizessem.
Be kellett tömjem a számat az öklömmel, hogy ne visítsak fel. Olyan hülye vagy! xD
Nem gyenge a csaj, edzi legalább az idegeiteket. A haja megvan még, vagy megint lenyírta? (Imádom a vagányságát, de el nem tudom képzelni mi lesz belőle, ha felnő o.0)
Az a lényeg, hogy közeledtek egymáshoz. Megérdemlitek a boldogságot mindketten <3 Este átruccanok, vettem nektek vásárfiát. ^^
Ohh, igen, a mobil tűzoltókészüléket ki ne felejtsem. Az jár minden kanapéhoz.
Még megvan. Még. Egyébként agyontetovált, piercinges... hümmm... nem tudom, mondjuk motorosbanda vezér. Smileys leggingsben. Azt hiszem, megártott a forralt bor...
Gyere csak, addig összecsapok valami vendégváró izét, ami talán ehető lesz, talán nem.
Rajzolj alkoholos filccel Dimire, és fényképezd le, az utókornak kell valami a mentor-tanonc viszony szépségeiről.
Tudni akarok ám mindenről, Kanapékirálynő! <3 A leszállás után is hívj majd, vagy írj, bár nem tudom, ezt miért írom le, mikor nyilvánvalóan el is fogom mondani. Mi is indulunk holnapután, szóval remélhetőleg hamar wifi képes helyre jutunk ott az isten háta mögött. Valahogy egy csajos nyaralás most jobban esne a lelkemnek, kibulizom Jacksonnál, ha véget ért a szezon.
Vittél elég bundabugyit? Nekem a seggem is befagyna odaát. De Maya tuti élvezni fogja, cseppet se fázós. Remélem azért nem akarják majd megtanítani trojkázni meg korizni. Rád hasonlít, tuti eltörné valamijét. : P Ejnye már! Nem is vagyok én olyan kanapés lány.. 0:) (Na jó, de. Nagyon cink, hogy csak így rátörök szerinted? Már csak az ötlettel is..)
Annyi meleg ruhám van, hogy egy hadseregnek elég lenne. Előre félek, mekkora lesz Jackson feje, amikor meglátja. Nem rajtam múlik, én nem vagyok ilyen extrém, bár a korcsolyát szerintem még esetemben sem adta fel a drága. Te vagy a legkanapésabb lány a világon. :dinka: Egyébként meg, nem hiszem, szurkolok, hogy örömmel fogadjon, és végre valakivel megélhesd az élet szebbik felét. <3
Kezdőlap
Amúgy meg ki tudja... 
Lehet, hogy pont akkor üt be a dolog, ha nem is látsz rá esélyt.
