Megállok és nem moccanok. Tudja. Már döntött, már akkor eldöntötte, hogy mi lesz, amikor felhívott, ez a vadászósdi meg... körítés, ámítás, vagy nem tudom mi...
"- Ennél közelebb soha nem leszel ahhoz, hogy megszabadulj tőlem. Örökre. Közlöm vele a tényeket rekedt vágytól torzított hangon, feszülő testtel, vággyal és rettegéssel.
- Nem akarok megszabadulni tőled - a fülébe suttogom szavaimat, lehunyom szemeimet - Szükségem van rád, Ethan. Megteszem, mire szívem vágyik. Esetlenül tapasztom ajkam az övére, tincseit markoló ujjaim szorítása erősebbé válik.
Reszkető kezeim közé fogom arcát, és adom, tessék, vedd el, a tied, nekem úgysem kell, én nem tudok vele mit kezdeni, tudhatnád."
"Kiköptél minket aztán kész Szívünkhöz tartják most a kést Esélyünk nem volt semmi Hagytál így elveszni, Hát, ha tetszik, akkor nézd!
Nem adtál ingyen semmit még Fizettünk százszor mindenért Hazudtál szóval, tettel Mondtad jobb lesz egyszer Miért hagytál el? Semmi nem lesz, Ez már itt a vég!" (zene)
"~ Mi lesz veled, ha nem jön vissza soha többé? ~ kérdeztem felnézve a szemébe. Hangom üres, részvétlen, farkasszemem tekintete hűvös, érzelemmentes. ~ Ha nem tud visszajönni? (...) - Feladom, Darren.. Egész egyszerűen nem megy. (...) Erős farkast adtál neki, Ryan, de látod, mégsem elég erőset, mégsem eleget. Ahogy tépem ki belőle kíméletlenül a farkast, úgy lopja belé magát valami másabb, hidegebb, kegyetlenebb, arrogánsabb, érdektelenebb, közönyösebb."
"A nők többsége csendben tűr, csak szenved, a semmiért adja oda magát, és mindennap némán imádkozik azért, hogy a sok-sok csalódással, megaláztatással töltött perc és óra egyszer értelmet nyerjen és legalább egy kicsit visszakapjon abból a sokból, amit önzetlenül adott. Ám ezek a nők soha nem merik ténylegesen benyújtani a számlát és kikövetelni maguknak az élettől, a férjüktől, a fiújuktól, a szeretőjüktől azt, ami nekik járna. Elfojtják az érzéseiket, különösképpen a dühüket, megfosztják önmagukat az alapvető szükségleteiktől. Megalázkodnak, lassan elvesztik egyéniségüket, és egyszer csak azt veszik észre, hogy elszállt felettük az idő és közben csak egy másodperc erejéig voltak boldogok. Mindenüket odaadták, de közben folyamatosan éheztek."
Mi nem ilyen nők vagyunk. Ő nem ilyen nő. S én sem ilyen vagyok. Ebből született minden ami meghatározta a továbbiakat..
Kezdőlap
