Cím: Láda-mese finálé Hely: Farkaslak Idő: 2015. január 1., Victor születésnpja Érintettek: Autumn A. Autenberry, Victor Wainwright
Hazaérkezésem után a három láda, amit Tria mondott, megérkezett Victorhoz. Pontosabban becsempésztem a szobájába, egyelőre nem akartam a szeme elé kerülni. Sokáig úgyse bujkálhatok előle, főleg így, hogy egy épületben lakunk, mégis: ameddig lehetett, még húzni akartam. A három ládából egyben Yetta kisujja volt, egyben az én bal gyűrűsujjam, az utolsóban pedig a bal kézfejem. Valami azt súgta, nem fogja őket ezüstláncra fűzve a nyakában hordani - bár ha igen, akkor aztán tényleg semmi kétséget nem hagy afelől, hogy kinek a Kölyke. Rock 'n' Roll nagypapa lenne a flúgos Dédi mellett, senki nem szólhatna többé a hülyeségeim miatt. Ami király lenne, de inkább abbahagyom az álmodozást. A pakk mellé egy rövid üzenet is járt. Írásban közöltem, amit akartam, mert egyfelől így biztosan nem szakított félbe, másfelől én is normálisabban és összeszedettebben fogalmaztam így, semmint az "atyai" pillantás súlya alatt rogyadozva.
"Boldog születésnapot, Victor! Ezt elsősorban a Teremtőd üzeni ezekkel a dobozokkal, én kevésbé véresen köszöntöttelek volna fel, de azt hiszem, tudod milyen ellenállhatatlan. Én pedig már tudom, miért voltál olyan dühös rám. Tudod... azt kívánom, bár ne lenne igaz, de ez nem kívánságműsor, igaz? Bocsánat... Az én ajándékom két jó hír, legalábbis bízom benne, hogy neked is azok lesznek. Az egyik: Yetta biztonságban van, távol minden szarságtól, ami itt kavarog. A másik: úton vagyok a tisztességes hímmé válás felé, ugyanis eljegyeztem és igent mondott - és ez nem olyan leánykérés volt, mint az a tucatnyi még anno Európában. Fogalmam sincs, mikor látom újra, de akkor el fogom venni, és erre szeretném az áldásodat kérni. Edward
U.i: Gondolkodtál már családi vacsin? Irtó vicces lenne."
Rövid hívást terveztem az eme alkalomra vett eldobhatós telefonról. Semmi sallang, csak a lényeg, akár felvette, akár az üzenetrögzítő kapcsolt. - Január 22., a ti egyetemeteken. Ha megy. - Nem, véletlen se mondok se várost, se nevet, se semmi egyebet. Nem vagyok paranoiás, csak óvatos. Az pedig, hogy "ha megy..." nos, ebből gondolhatta, hogy 50-50%-os randit szerveztem le nekik, de annyi baj legyen. Legalább egyikünk sincs gyanú-kereszttűzben, erről Eden gondoskodott, s ez már önmagában is elég jó szerintem. - Boldog Új Évet! - azzal, ha csak nem volt olyan kommentárja, kérdése vagy hozzáfűznivalója, bontottam is a vonalat.
Angel Honore Gadot
Latro
KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 82
◯ HSZ : 159
◯ IC REAG : 139
◯ Lakhely : fagyos Alaszka
◯ Feltűnést kelthet : Erős smink, kihívó öltözködés és jellem
Nem számítottam hívásra, ismeretlen számokat meg eleve utálom, de végül mégis csak felvettem, mert úgy éreztem, hogy fontos lehet. Meglepődtem, amikor meghallottam az ismerős hangot, de erről semmi se árulkodhatott neki, majd ajkam mosolyra húzódott, amikor meghallottam a dátumot. - Ott leszek, de azért majd valami időt írj, hogy ne kelljen beköltöznöm oda. – feleltem hanyagul, a hozzám megszokott stílusban. – De vigyázz, még a végén nyakad szegik. – tettem még hozzá, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy miként fogja megcsinálni, nem érdekelt. Csak hozza össze a találkát, ahogyan azt is tudtam, hogy ebben a városban se szívesen látott vendég, de ez se az én gondom, hanem az övé. Nekem a hím kell és pár perc vele, hogy emlékeztessem, hogy jobb ha a határokon belül marad, mert a végén végzetes lesz a kirándulása. - Boldog Újévet! – viszonoztam a dolgot, majd a vonalbontása után egyszerűen csak töltöttem a bort és máris beindult a fantáziám, hogy mit is tennék szegény professzorral, vagyis inkább fogok, mert biztos, hogy valamelyik megvalósul belőle.
Kezdőlap
