Az odáig rendben volt, hogy az Orfeumban és a Hotelben "járőröztünk", de azért néha az Upperbe se ártott belesni. Igaz, hogy nem a mi falkánk tagjai dolgoztak, de Tara kezében volt, ő pedig azért eléggé a falka tagja ahhoz, hogy ne ártson meg, ha néha napján egy-két rövidebb terepszemlére beugrok. A zene nem a kedvencem - finoman szólva -, de így legalább Tara biztos lehet benne, hogy nem járok túl sűrűn a nyakára. Felballagtam a galériára fél liter narancslé társaságában, és letelepedtem az egyik asztalhoz. Az elmúlt napok sűrűk voltak, mégsem éreztem fáradtnak magam, amit kifejezetten megnyugtatónak találtam. Bírnom kellett, mert más ihatja meg a levét annak, ha eltunyulok. Most viszont szusszant kicsit, kinyújtóztattam a tagjaim, lejjebb csúsztam a széken és a narancslébe kortyoltam. Isteni ital, szentségtörés lenne vodkával megfertőzni! Vicces, hogy pár éve mennyire másképp gondoltam ezt. Erről meg eszembe jutott Anne... Na, az ő dolgát sürgősen rendeznem kell, még ha ehhez megint vissza is kell költöznöm a házba. Nem érdekel, megoldom valahogy! Amíg az elintézendő dolgaimon agyaltam, megéreztem, hogy még valaki érkezett a falkából. Ismerős energia és illat, s amikor a tulajdonosát is megpillantottam, halvány mosolyra húztam a szám. - Jó újra a köreinkben tudni téged, Becca! - üdvözöltem konkrét köszönés helyett. - Dobd le magad! - intettem a velem szemben lévő székre.
*A galéria szélén lévő asztalnál ül. Pontosabban pofátlanul az asztalnak dől a seggével és alkarjaival a korláton támaszkodik. Lesi a tömeget, figyeli a fiatalokat. Az egy dolog hogy megtalálta Yettát, de az mindig is egyértelmű volt hogy nem ez volt a fő szempont amiért elhagyta Jersey-t. Szórakozni akar, és ennek rengeteg módja van. Nők, bulik, alkohol és számára a harc is. Már napok óta járja a várost keresve a farkasokat is. Nem elsősorban feszkózni akar, még inkább csak felmérni a terepet, hova lenne érdemes beilleszkedni. Egyedül hülyeség lenne két falkát is felhúzni, akármennyire is ez a stílusa. Inkább rá kéne jönni melyik bagázs van szarban ahova el kéne egy nehézfiú, legalábbis ő ennek tartja magát. De itt a táncparketten nem kifejezetten ez a dolog került előtérbe. Most hát mi tagadás inkább hölgyeket lesi, hogy milyen is a felhozatal itt fent messze északon. Az tuti hogy az idő hűvös de vajon a lányok felmelegítik a kedvét vagy az ágyát? Bár persze ehhez inkább ismerkedni kéne először.*
A majdnem agyvérzésem utána első munkanap az Upperben. Meglehetősen vidám vagyok emiatt és most még a farkasok se zavarnak annyira, mint máskor. Kissé majdhogynem úgy érzem újjászülettem. Amúgy se vagyok besavanyodott fajta otthon ülős típus, de most elhatározom, hogy kétszer annyira fogom élvezni az életet, mint eddig. Szóval vigyorogva, s államat magasra szegve fogadom a férfiak ajánlatait, meghívásait. Ilyenkor persze a Sakáltanyából ellesett "kísérd le sörrel" műsorszámot adom elő - elvégre nem ihatunk munka közben - így a vendég is elégedett lehet, meg Tara is. Néhány telefonszám is becsúszik, amiket a pultos kötényem zsebébe süllyesztek. Néha, ha olyan szám megy, ami a kedvencem halkan dudorászom is a szöveget. Úgy érzem, ez a mai pazar este lesz, már most másfélszer annyi a jattom, mint szokott lenni pedig még csak 3 órája kezdtem.
*Lesi a nőket de hát mint általában ugyan oda lyukad ki. A pultos lány a legdögösebb. Persze ez egy veszélyes pálya is, hiszen általánosságba véve a pultos csajok meg senkire se vevők. De egy próbát megér, igaz munka közben nem nagyon egyszerű a dolog. Mindenesetre ellöki magát a korláttól és közelebb sétál.* -Hello! Innék valami erőset. Tudsz ajánlani valamit?-*Kérdi kíváncsian a másikra pillantva, egyszerű kis duma. Egyelőre csak figyeljen rá a csaj, majd utána ismerkedik ha sikerül. Bár azért itt lehet kicsit nagy a forgalom hogy komolyabban lekösse a szőke hölgy figyelmét.*
Néha az ember lányának, ha pultos a foglalkozása bizony jó pofizni is kell a vendégekkel. Pláne akkor, ha tesztelgetik, meg cukkolják. Egy kifejezetten rossz fiús külsejű szépfiú kérdezi, hogy milyen erős italt szánok neki. Pofátlanul lassan, félmosollyal mérem végig lentről felfelé a ruházatát, majd arcát is a válaszadás előtt. Jóképű, azt el kell ismerni. Lássuk hát! - A kérdés az, hogy mennyire erőset adjak, nem csak az, hogy milyet. - Válaszolom, majd azért jól nevelt alkalmazotthoz illően elkezdem sorolni az ajánlataimat: - Lássuk csak... ha valami ütőset akarsz, de épp csak meglegyintsen akkor legyen whiskey. Van Jack, Jim, Johny, Johny Red, Johny Black. Ha ütőset akarsz, de pörgessen is fel, akkor jöhet a gin. Van Long Dry - de azt koktélba szoktuk, semmilyen íze van nem ajánlom -, a fűszeres Plym, vagy az édeskés Old Tom. Ha viszont tényleg oda akarod vágni magad, akkor két ajánlatom van. Az egyik a vodka, csakis tisztán! Van Cristall, Kalinka, ezek oroszok, a hazaiból pedig Rain, Skyy, Smirnoff és Teton Glacier. A másik pedig - ami tényleg durván üt akár egy pohárkától is, az az abszint. Van piros, ami 50%-os; kék, ami 60; zöld, ami 70 és a fekete és lila, amik 80%-osak. - Tartok neki gyorstalpalót a készletünkből. Remélem elég kimerítős voltam, ember legyen a talpán aki ebből tud választani. Félmosollyal nyugtázom, hogy a főnökség büszke lehet, nem felejtettem el a kihagyás ellenére, amit 3 hete tanultam.
*Kifigyelte ahogy a nő végigmérte, nem húzza ki magát hogy keménykedjen. Egyszerűen hagyja csak egy kis vigyorral nyugtázza. Persze ő már megnézte a másikat, de hát ha már közelebb jutott és érdeklődő pillantásokat kap mindenképpen viszonozza.* -Háát ezek szerint bőven van választék. De ahogy észrevettem már felmértél engem rendesen. Te vagy a pultos lány bízok benned, azt adsz nekem amit jónak látsz!-*Vigyorodik el kellemesen és előkaparja zsebéből a pénzt. Persze van a durván jó jatt, de ez valahogy még azt is felülmúlja.*
Ismét csak a fickóra nézek, valahogy egyáltalán nem lep meg, hogy nem tudott választani. Tekintetem kihívóan üzeni, hogy "na mi van, nem megy a döntés apukám?!" ám mosolyom ennek némileg ellensúlyozza élét. Amikor előveszi a pénzét és hanyagul - szándékosan - mutatja. Ez, meg a fekete bőrdzsekije eldönti, hogy mit is adjak neki végül. Úgy nézem az ára mindegy számára. - Úgy látom a fekete a kedvenc színed. - Mondom, majd előbb egy Johny Walker Black kerül a kezem ügyébe, majd a fekete abszintot kitöltöm és egy kockacukrot helyezek a fekete "halálba", amíg meg nem szívja magát picit alkohollal. Johnyt addig elé tolom. - Itt a kezdés, mert a folytatás nem rögtön fog jönni... - Majd egy öngyújtóval meggyújtom a cukrot és közben magyarázom a dolgot. - Nos, abszintot a következőképp iszunk. A cukrot karamellizálni kell előbb, ezért is gyújtottam meg. Utána rárakom ezt a másik abszintos poharat és várunk, amíg kialszik a lángja. Ha ez megvan nincs is más dolgod, mint kicsit felnyitni a felső poharat, a gőzt beszívni, majd ráhúzni az italt. No meg lenyelni, nehogy visszajöjjön. Mit gondolsz menni fog nagyfiú? - Kérdeztem tőle vigyorogva, mire már elé is toltam a lefedett abszintot, ami arra vár, hogy megigya.
*Észreveszi, hogy kissé megjátsszósnak tűnik. De próbálja összekaparni magát, a pultos nők kemény csajok de általában megérik a vesződést. Elveszi hát a whiskeyt és kényelmesen iszogatja. Tudja értékelni mert az egy ritka pia és jó drága is meg is van az oka. Jó finom és mosolyogva figyeli ahogy a másik magyaráz neki. Majd csak utána árulja el.* -Nyugi volt már dolgom abszinthal. Feketét még nem ittam csak zöldet és pirosat, de asszem túl fogom élni.-*Bólint rá a dologra és elveszi a másiktól a piát. Majd az előbbi gyorstalpalóhoz híven gőz és legurít. Kellemesen eltátja a száját, de nincs gond nem jön vissza semmi. Elvigyorodik mert hát igen, ez alkohol és érezni a dolgot amit szeret is.* -Ez rohadt jó választás volt. Igaz valami finom édes még jól esne utóíznek.-*Pillant végig szemtelenül a másikon.* -Szeretnélek meghívni téged is valamire, de tudom hogy munka közben nem lehet.-*Az meg talán így tíz perc után erős lenne hogy munka után elhívja valahová.*
Érdeklődve hallgatom, hogy kiderül ismeri az abszintozás lényegét és még dolga is volt vele. Nos, nem véletlenül választottam a feketét mindkét italból. Egyrészt ezek a legnagyobb alkoholszázalékkal bíró italok mindkettő családjában, másrészt méregdrágák az összes többi löttyhöz képest. Ha már itt fittizett, hát meg is kérem az árát piszkosul. Talán akkor legközelebb nem lesz akkor mellénnyel elsőre. Nem bírom, ha egy pasi egója külön helyiséget igényel magának, akkora. Inni mértékkel és tartózkodással szabad. Csak sajnos néhány vendégnek a mérték a vödör, a tartózkodás meg az asztal alatt. Az abszintban az a durva a 80%-os fajtánál, hogy alattomosan vág fejbe. Először meg sem érzed, majd hirtelen leszel tőle iszonyú kába. Velem lilát itattak egyszer, én hülye meg megittam. Életem első és utolsó abszintját. Ha a barátnőm nem figyelt volna oda rám, simán könnyű préda lehettem volna bárki számára. Elég durván beb*sztam tőle anno.
Azóta óvatosabb duhaj vagyok. Pedig akkorra már volt gyakorlatom az alkoholizálás terén. A bókot vigyorogva veszem tudomásul, ám a burkolt ajánlatát nem kommentálom. Ellenben ajánlok mást. - Keverjek esetleg egy Strawberry Coladát? - Kérdezem tőle. A kedvenc koktélom, mellesleg szerintem a legédesebb lötty, amit valaha ittam. Mikor közli, hogy meghívna már is elkönyvelem, hogy milyen jó napom van, majd szemöldököm szalad fel a kitérő lezárásra. - Hát téged aztán elég rosszul informáltak, mielőtt idejöttél. - Nem is értem ki állít ilyesmit az Upperről. - Mi a kedves vendégek igényeit igyekszünk szinte minden szinten kielégíteni. Ha meghívnak egy italra, hát velük iszunk. - Homályosítom fel. - Szóval ettől ne tarts, viszont most te válassz italt. - Jelentem ki, s a sörös "köpőcsészémet" is a kezem ügyébe helyezem a pult alatt, ahol nem láthatja.
-Köszönöm, de maradnék a fekete Johnynál. Nem partizni jöttem hogy négykézláb másszak vissza a motelba. Még csak ismerkedek a várossal, felmérem a terepet.-*Válaszolja és újfent a kezébe veszi a Johnys poharát. Tényleg nem csak hülye módon részegedni akar, hanem dumálni és italozni amihez ez tökéletes pia. Persze a "felháborodásra" miszerint átverték elvigyorodik.* -Nem vagyok amatőr. Jártam már pultos csajjal tudom, hogy a kísérőbe köpöd.-*Persze halkan beszél nem akarja elvenni a többi vendégtől az esélyt. És a nőtől a jattot.* -Nem tudom ki volt az az észlény aki ezt kitalálta, de jó kis bevételi forrás lehet ha azt nézzük milyen dögös vagy. Maradjunk annyiban hogy egyszer munkaidőn kívül szívesen meghívlak valamire akár itt is, csak hogy a cég kapja a pénzt.-*Emeli meg a poharát és lehajtja a maradék whiskeyt.* -Ezt újratöltenéd nekem piros Johnyval kérlek? Van zsebpénz, de azért egy fekete este nem egy olcsó mulatság.-*Vigyorodik el és tolja a másik elé üres poharát.*
Érdekes, ahogy előadja magát. Elrakom az új infót, hogy partizni is tud igazi állat módjára, ha úgy adódik. A terepfelmérésnél azonban felszalad a szemöldököm picit, majd ismét elsimulnak vonásaim. Igen, persze hogy félreértettem. Általában a legrosszabb eshetőségeket veszem először számba. Ugyanis, ha erre számít az ember lánya, akkora csalódás nem érheti. Legfeljebb kellemes meglepetés. Annál jobb, nem igaz? Ismét meglep, mikor közli, hogy tudja a nagy titkot. Mivel említett valami ex-pultos csajt, nem kezdek azon filózni, hogy magamat buktattam le, vagy honnan is tudja mi hol merre hány méter. Nem tűnik kocsmatulajnak, inkább szabadúszó világjárónak. De lehet, hogy csak a szerelése miatt gondolok ilyesmikre.
- Sss... még meghallják. Attól, hogy te jól értesült vagy még nem kell világgá kürtölni! - Feddem meg, de én is nagyon halkan beszélek, szinte úgy búgom neki, súgva a szavakat. Elég közel hajolok hozzá, nehogy a többi vendég meghallja. A bókra csak elvigyorodom szemtelenül, mint valami macska aki kinyújtóztatja magát megmutatva milyen is tud lenni, ha akar. Persze jön is a meghívás egyből, amit nincs okom visszautasítani. Kellemes társaság a fickó. - Hajnalban végzek, minden nap esti műszakban vagyok. Pedig azt hittem a kedvenc színed. - Mondom tettetett ajaklebiggyesztéssel. Esküszöm elmehetnék színésznőnek. Bólintok, majd a poharát Red Labellel öntöm fel kérése szerint. - És, most hívsz meg, vagy munka után? Ma kivételesen motorral vagyok. - Fűzöm hozzá, hogy tudja ma meló után se tudnék inni, még ha akarnék se.
*Elvigyorodik és élvezi a másik közelségét. Picit úgy mozdítja a fejét is hogy arcuk összeérjen egy kicsikét. Játszik, és egyelőre úgy tűnik a másiknak ez nem okoz gondot. Bár nehéz felismerni hogy ez azért van mert a vevő az első, vagy mert tényleg érdekli a másikat. Igaz azért figyelte annyit a nőt, hogy észrevegye másokkal ennyire nem bánt jól.* -Hát azért még a színekből sok van. Ha megismersz tippelgethetsz még.-*Jegyzi meg kis bájosan, majd elneveti magát mert ezt a kis jófiús dolgot nehezen adja nevetés nélkül.* -Motorral? Ejj ejj te vagy itt az én csajom látom. Szexi, jófej, pultos és még motort is vezet? Engem vagy belőttek és álmodom, vagy tuti a legjobb csajt fogtam ki a városban.-*Harap a szájába végigmérve újra a másikat, hogy basszus tényleg nem semmi a dolog.* -Mit szólnál hozzá, ha megvárnám míg végzel? Aztán ahogy tetszik bulira vesszük az éjszakát. Motorozunk, vagy piálunk, amihez kedved van.-*Ajánlja fel elég kötetlenül a dolgot. Jelezve hogy ő nem szándékozik itten semmit erőltetni. A csaj van itthon, ő vezeti ezt a "táncot".* -Silas vagyok!-*Mutatkozik be végezetül, mert hát azért legalább ennyit illene már ha idáig jutottak. Kezét is előrenyújtja, de nem olyan hivatalos kézfogásra, csak hogy valami kis formalitás legyen a dologban.*
Közel hajolok hozzá, bizalmaskodóan. De ő félreérti, s úgy mozdítja a fejét, hogy arcunk összeér. Lefagyok ott, abban a pillanatban. ~Vérfarkas?! A fenébe! Már megint egy?!~ Mondjuk nem kellene meglepődnöm tőle, elvégre a hely farkastanya. De ha igaz amit eddig előadott nekem, akkor ő magányos fajta és talán fogalma sincsen arról, mi folyik a városban. Nem tudom, hogy a magányosak miféle szabályok szerint élnek, de én nem leszek farkaseledel az tuti. Megvárom lehunyt szemmel, amíg a remegés végigfut a gerincem mentén, s a látomás is tovaszáll. Nem tart sokáig, ám amikor vége elhúzódom tőle. Próbálok távolságot tartani úgy, hogy ne nagyon tűnjön fel neki azonnal. - Miből gondolod, hogy meg akarlak ismerni közelebbről? - Érdeklődöm incselkedve.
- Ne bókolj, mert nem vagyok az a könnyen meggyőzhetős fajta. Átlátok a szitán. - Felelem, bár ezt szándékosan szántam ilyen kétértelműre. Tetetett sajnálkozással mondok nemet az ajánlatára. - Szívesen nyakamba venném az éjszakát, de az a helyzet, hogy reggel 8-tól a Cooper's műhelyben van jelenésem, mint recepciós. Szóval nem fog menni sajnálom. Talán majd máskor, ha erre jársz. - Pont kapóra jön nekem ez a dupla állás, így jobban belegondolva. - Mit is mondtál, átutazóban vagy nem igaz? Egyedül? Vagy a haverok is erre vannak? - Érdeklődöm finoman puhatolózva arról, hogy egyedül van-e a városban. Alkalomadtán jelentem Anyának vagy Evának sms-ben. - Christee. - Mutatkozom be, bár úgyis kint van a névtábla az egyenruhán, ám a kézfogását kihagyom. Inkább egy poharat fogok a kezembe és töltök bele italat egy másik vendégnek.
*Nem hülye, észreveszi a változást a másikon. Szavaiban és valamennyire érzelmeiben is. Lévén abból él meg hogy másokban mondhatni olvas és elnyeri a pénzüket. Az nem nagy szám már, hogy rájöjjön hirtelen az érdeklődés megszűnt iránta. Kicsit fura, de igazából nem tudja érdekelni. Nem szereti a veszett ügyeket túl spilázni. Így mikor nem fogadják a kézfogást inkább csak hátradől. Kicsit nyammog a kérdéseken majd végül válaszol. Nem nem sejti, hogy olyannal beszél akinek köze van az őrzőkhöz. De ha lenne akkor is valószínűleg hasonlóan fogalmazná meg a mondandóját.* -Hát nem tudom, tetszik ez a kis város. Szeretem felkavarni az állóvizet.-*Mosolyodik el pofátlanul, persze fejben abszolút ez is a célja. Befűteni ennek a kis falkaháborúnak. Akinek kicsit több infoja van a farkasok vagy az őrzők közül az mind ismerheti a rossz hírnevét, pont úgy mint a elődje nevét.* -Hát kislány, ha nincs kedved bulizni nem tudok mit tenni.-*Áll fel a pulttól elővéve tárcáját hogy kifizesse a maradék italt. Borravaló is akad mert azért mégiscsak jól érezte magát a diskurzus közben.* -Majd még találkozunk!-*Int egyet mosolya mellett, majd fordul és úgy dönt jobb távozni a helyről.*
Alaposan sikerült túllőni a célon a jelek szerint. Csak egy kis távolságot akartam tartani, majd lassan lekoptatni. Erre a farkas kiszagolta, hogy mi is a helyzet. Ennek pedig nem örülök. Tudnom kell, hogy egyedül jött-e és ha nem, akkor hányan vannak. Aztán meg szólni az őrzőknek. Nem akarom elszalasztani a pasast. Lehet, hogy tényleg bajkeverő, akkor pedig jobb odafigyelni rá. - Szóval, te amolyan igazi rossz fiú vagy? - Érdeklődöm. - Mit is mondtál, kivel érkeztél ide? Vagy magányos farkas vagy? - Tudakolom szándékosan úgy hangsúlyozva, hogy azzal felkelthessem a figyelmét. Tudom, megint rém ingoványos talajra léptem, de mit csináljak. Nem hagyhatom elmenni. Amikor fizetne, a kezét fogom meg a pénzzel együtt bevállalva a látomást.
Tekintetem, - bár rá néz - egy kis időre üvegessé és fátyolosan elrévedővé válik, majd ismét az élet fénye tér vissza belé. - Hé, nem azt mondtam, hogy nincs kedvem. De a pénzt nem lopom. És hidd el, mindkét főnököm egy igazi morcos farkas, ha elkések. Jól éreztem magam veled, szóval ne spirázd túl. Azt hittem, hogy ennél rugalmasabb vagy, ha volt már pultos csajod. - Cukkolom hamiskás félmosollyal. Oké, erre nem kell rájátszani. Attól, hogy farkas még tényleg jól eldumáltgattunk. Ha a farkas ezután is úgy dönt távozik, nem próbálkozom többet. De legalább nyugodt lehet a lelkiismeretem, hogy én mindent megtettem.
*Marasztalják és újfent kérdezik hogy egyedül vagy társasággal jött. Meglepő és kifejezetten kezd gyanússá válni, és ezért nem is reagálja le a kérdést továbbra sem. Inkább úgy tesz mint aki megint csak elfelejtett válaszolni, kíváncsi hogy harmadjára is ráfognak e kérdezni. Ráadásul ez a farkasozás, hát sanszos hogy őrzőbe futott, de nem ijed meg nem is reagálja le igazán. Ha a csaj tudja hogy farkas akkor tudja, ha nem nem. Sose félt az őrzőktől, és amilyen makacs sose fog.* -Inkább hiénák csak a feszes fenekedet akarják nézegetni.-*Mosolyodik el és ül vissza inkább a székre még egy kicsit.* -Nem mondtam, hogy nem vagyok rugalmas. Azt se mondtam, hogy nem látsz többet.-*Folytatja a dolgot hiszen bármikor összefuthatnának. Mér pont most maradjon? Jó mondjuk ez elég könnyű kéne az info a csajnak hogy áll e még mögötte más is.* -De tudod én ma akarok szórakozni, és ha te itt dolgozol tovább, és nem lógsz meg velem akkor bizony unatkozni fogok itt a széken ücsörögve.-*Próbálja kicsit noszogatni a csajt, hátha kell neki az az info vagy bármi más annyira, hogy esetleg meglógjon a munka végéről. De az hogy itt pluszba költse a pénzét és csak társalogjon az nem tűnik túl bíztatónak.*
Oké... érzem én, hogy vér ciki, ahogy itt össze-vissza szerencsétlenkedek. Így azt hiszem inkább jobb lesz befogni. Persze átlát a szitán - mégis melyik hülye ne látná át?! - de azért marad. Talán tudja, hogy nem véletlenül kérdezősködtem és ez az oka. Vagy csak az a tünemény személyiségem. Sanszos, hogy előbbi és jól nézzek a hátam mögé ezután. Nagyszerű! Harmadjára már nem kérdezek rá, a szelektív hallására bízom, hogy mikor óhajtja megválaszolni a duplámat. A farkasos morzekódomra semmi reakció, pedig engem aztán nem fog átverni, tudom mi. Ahogy nyilván ő is sejti őrző vagyok. Még csak tanonc, de szeretem magam már közéjük sorolni.
- Az itteni főnököm nő. - Vetem oda a hiénás megjegyzésre, csak hogy tudja ez a hely is a fajtájáé, miközben újabb vendéget szolgálok ki. Azonban Silasra figyelek azért. - Bár a másikkal a származása ellenére tudnék mit kezdeni. - Vallom be szemtelen vigyor kíséretében. Gondoljon csak azt, amit akar. Kíváncsi vagyok, hogy mit szól ehhez. Az eddig oly feszes tartásom is felenged varázsütésre, s visszavedlek azzá a pultos lánnyá, akivel olyan jól érezhette magát az előbb. - Akkor? Mi a gond? Türelmetlenek vagyunk és a könnyű prédára repülnénk inkább? Ugyan már Silas, ne mond, hogy nem bírnád kivárni amíg végzek... ha aztán egy sokkal kellemesebb befejezése is lehetne a dolognak. Megérné... - Flörtölök vele, sokat ígérve. Az, hogy ez a sorok között elrejtett ígéret mennyire komoly részemről legfeljebb sejtheti.
- Annyira nem unatkoztál, amíg beszélgettünk. - Teszem hozzá kissé felszaladt szemöldökkel. Ha bár semmi közöm a farkashoz, mégsem veszem jó néven, ha lepattintanak. Még akkor se, ha nem egy könnyű esti légyott a célom, hanem információ róla és azon magányosokról, akikkel a városba érkezett. Inkább bandába való, mint egyedül kóválygó első blikkre nekem. Meg másodikra is. Inkább amolyan bajkeverőnek tűnik, aki keresi az alkalmat, hogy összetűzésbe, bunyóba keveredhessen többedmagával. - És a nevedet hol kaptad? Elég réginek tűnik. Jelent is valamit? Olyan indiános feelingje van. - Somolygok a végén már, valóban a "nagy mozifilmek" jutnak róla eszembe amikbe Szürke toll meg Winnetou meg Old Shatterhand is szerepelt.
*Végleg kényelembe helyezi magát az előbb otthagyott helyén. Sokáig nem szól semmit csak stíröli a lányt. Hogy a teste miatt lesi, hol pedig csak gondolkozik mosolyogva a másik mondatain. Egyszerűen szegény lány kezd annyira átlátszóvá válni hogy már csak ezért is marad. Egyszerűen tuti hogy őrzőbe futott, de valami újoncba, de ugyanakkor ott van az a pajkos kislány is. Dupla élvezet az már biztos, szeretne kicsit eljátszani a kíváncsiskodóval, ugyanakkor érdekli is meddig menne el a lány. Baromi jól fest, és pajkos is, ez az ő zsánere, persze az hogy mennyi infót enged el a másiknak az sok mindentől fog függni. De elég egyértelmű hogy ejtenie kell pár infót hogy fenntartsa érdeklődését.* -Jól van! Nem vagyok semminek elrontója. Maradok, és ha végeztél talán valami gyors szórakozást is találhatunk, csak hogy ne legyen gond a másik melóddal.-*Mondhatni lefixálja a dolgot, és szerencsére túl sokat csak nem kell várnia. Elég kellemetlen lenne még órákat ücsörögni. De hát maradjunk a tervnél csepegtessünk valamit.* -Nem, ami azt illeti görög eredetű a név. De a családom Írországból származik. Én pedig Jerseyből jöttem.-*Hát az első kettő tényleg csak csevegés alapú leginkább az utolsó a lényeg hogy így már köthető valami helyhez és sanszos hogy falkához. A Jersey falka romlottsága miatt eléggé híres lett már, szóval sanszos hogy ő se éppen egy jófiú, bár eddig semmilyen jelét nem is adta ennek.*
- Ezt örömmel hallom. Szeretem, ha valaki bír küzdeni és várni a sorára. Úgy a végén sokkal izgalmasabb.- Mondom somolyogva. Ezt egy határozott, csupa nagybetűs sikernek könyvelem el magamban. ~Fog ez menni, nem is olyan vészes partizánkodni.~ Jegyzem meg magamban. Bár az is igaz, hogy a kutya se kérte és saját szakállamra ok nyomozok. ~Tényleg, ezt lehet egyáltalán annak tekinteni? Végül is csak egy ismeretlen farkassal beszéltem meg az imént gyors numerát. Semmi másról nem volt szó. Legfeljebb burkoltan, utalások formájában.~ A válaszát kissé erőltetettnek érzem, így azért még hozzáteszem: - Nem akarom erőltetni ám. Ha valami könnyű esti kis műsorra vágysz inkább, tiéd a pálya. - Mondom kissé fitymálva amikor a könnyűvérű lánykákra célzok, s talán érződik hangomból is, hogy koránt sem örülnék neki, ha ezek után itt hagyna egy olyanért.
A felbukkanó információkat hallgatom, s nyugtázom, hogy ugyan nem indián a neve, de legalább megtudtam róla ezt-azt. A neve meg elég különleges ahhoz, hogy felkapjam rá a fejem alapból is. Bár így, hogy tudom mi, a korát akartam volna belőni vele. Saccolásban nem vagyok túl jó, de ennyi erővel bármilyen idős lehet. Jersey nem egy fiatal város. Minden esetre leadom a drótot, amint lesz rá lehetőségem. - Szeretem az íreket. Van stepp táncuk, hisznek a koboldokban és többnyire igazi rossz fiúk. Pont nekem valók. Mond csak, te mennyire vagy a zsánerem Silas? - Érdeklődöm tovább flörtölve vele. Igazából ez már ösztönös, semmi görcsösség nincs bennem. És az íreket tényleg szeretem. Flatley és Dublin, meg a Tündérkrónikák forever!
-Neem, szeretem a kihívásokat. Az se jó ha valami túl könnyű. Bár persze ha valami túl sokáig tartana az se lenne az igazi.-*Szóval ő nagyon tudná értékelni ha ez a játék megmaradna közöttük, de azért szeretne happy endinget a végére.* -Hát a családunk az ezerhatszázas évek felénél jött Amerikába. Szóval már eléggé elhalt pár dolog. Sajna step táncot semmiképpen sem tudok nyújtani. A koboldok titkát nem árulhatom el az féltve őrzött titok. De a rosszfiúságom letesztelheted bármikor.-*Vigyorodik el szélesen végiglesve a másikat. Megint csepegtetett egy kis infót neki ha a lány okos. Azt talán megérezheti mennyire lehet idős, de most adott is egy tippet a bevándorlással. Bár nem mondott konkrétumot, ő már itt született de a szülei már várandósan jöttek Írországból. Igazából a lényeget már megtudhatja a lány egy kis nyomozással. Ha a Silas nevű farkasokat keresi ebben a korosztályban tuti rá fog találni. Elég híres főleg egykori mentora miatt, aki miatt ő is meg van figyelve. Illetve háromszázhetven év alatt bőven volt alkalma falkaharcokba belekeveredni komoly károkat okozva. De korábbi kérdések alapján a lány inkább arra kíváncsi most hogy és miért jött ide ami még ott van a tarsolyában. Csak már kicsit több is kéne neki mint beszélgetés. Így lesve a másikat azon filózik, mikor fog már lejárni az a munkaidő.*
Érzem, hogy bizonytalan, hogy nem tudja mit is akar. Menne is, maradna is. Még szerencse, hogy lassan lejár a műszakom. A mobilomat veszem elő - s az infók nagy részét gyorsan lejegyzem -, majd az órára pillantok, lassan 3 óra ideje is van már. Csak meg kell várnom Vanessát, aztán léphetek is. Az információkat gondosan megjegyzem, úgy is csekkolva lesz. Elvégre kamuzhat is. - Vigyázz, mert még a végén szavadon foglak Silas. - Vigyorodok el magam is. Ez van, a rossz fiúk a gyengéim. És most kétszer annyi okom van, hogy meg akarjam ismerni közelebbről. - Lassan lejár a műszakom, ha megjön a váltás mehetünk is. Már nincs sok 3-ig. - Erősítem meg benne, hogy ne akarjon lelépni. Mert látom, hogy itt topog szinte helyben és mehetnéke van. Meg mást csinálhatnéka is, de ez részletkérdés. Még jó, hogy szinte minden férfi a farkával gondolkodik, így könnyű manipulálni őket. Látom a szemében, hogy ő már gyorsítana, így mikor a kollegina megjön, átadom neki a stafétát. - Na, megyünk? Vagy még előtte bulizni is akarsz? - Tudakolom, majd ha a távozás mellett dönt, a fekete bőrdzsekit magamra öltöm, a bukósisakot a hónom alá csapom a táskával együtt és várom, hogy induljunk.
-Jól van, azt már simán kivárom!-*Vigyorodik el és figyeli ahogy megjön a másik jóféle pultos lány. De annyira nem nézi meg mint Christinat. Mondhatni hűséges az egy éjszakás kalandjához. Ha kinézett egy nőt, és elkezdtek flörtölni akkor minek kezdjen el bárki mást is kipécézni? Okkal leste ki és maradt idáig a csaj mellett így most is sétál mellette.* -Hát azt mondtad nincs túl sok időd, nem pazarlom itt hogyha tudsz jobbat. Te vagy hazai pályán oda viszel ahova akarsz.-*Dobja fel a másiknak, igaz kicsit kényes a szitu. A legjobb mindenképpen az lenne ha a nőhöz mennének fel abban van a legtöbb potenciál ami őt érdekli. De simán elvihetné az őrzők székhelyére is kicsit megdolgozni őt. Bár ettől nem fél, de tudja, hogy benne van a pakliban amit el kell ismerni. Ő maga is volt motoros, imádja a motorokat és tetoválásai is kapcsolódnak ehhez az életstílushoz. De ide kocsival jött a városba és még nem újított semmit se. Szóval mikor a nő felül a motorra picit habozik, de úgy dönt lenyeli a békát hogy ma bizony ő ül hátul utasként, persze ennek is megvan a szépsége. Lábai közt már ott van a formás idom amit később kisebb változtatásokkal szívesen látna. Kezei pedig a másik derekára simulnak, egyértelmű hogy nem feltétlen kéne ott kapaszkodnia, de ugyanazt a játékot játsszák mindketten, szinte kötelező letaperolni a lányt.*
Nos, az nem kifejezés, hogy hogy felélénkül annak hallatán, hogy talán percek kérdése és mehetünk is. A bulizást igazából ráhangolódásnak gondoltam, de kivételesen egyet kell vele értenem... 6 órám van kb. amíg kezdenem kell Dustinnál és aludni is kellene egy 4-5 órát azért. Szóval kb. 1-2 óránk van egy röpke légyottra és arra, hogy minél többet kiszedjek belőle. Nem tudom, hogy meddig kell elmennem, de félinfókat nem szívesen adok az őrzőknek. Úgy érzem ezt fontos dolog, s vagyok olyan maximalista, hogy ne akarjam elszúrni. A Harley hála égnek elég nagy motor, simán elfogunk férni rajta. - Haza nem tudlak sajnos vinni. A szüleimmel lakom és nem örülnének, ha beállítanánk hajnalban és felvernénk őket, hidd el. - Felelem, de nem úgy, mintha ciki lenne. Inkább tényként közlöm. A hangsúlyból viszont kiérezheti, hogy több van mögötte, mint amit mondok. Ha nem túl hülye akár még ki is találhatja mi az ábra. Nem hiszem, hogy a szüleim jó szemmel néznék, hogy egy farkassal kavarnék és még haza is vinném. Ebben biztos vagyok, liberalizmus ide vagy oda. - Hol szálltál meg ma éjszakára? Ha nem valami baráthoz érkeztél, mehetnénk hozzád is... - Bizonytalanodom el egy pillanatra. Azért remélem belemegy, mert nem volna rossz szétnézni nála kicsit. Elvigyorodom, amint a derekamra kerül a keze, majd amint megmondja az útirányt vagy címet fejembe nyomom a bukót, gázt adok és elindulok vele szállása felé.
Kezdőlap
